Elképesztően megsínyli a magyar vendégltás a háborút: zsebbe nyúlós lesz a nyara a hazai utazóknak

Hatalmas költségnöveléssel kell az idén számolnia a vendéglátóiparnak, ugyanis a közeli háború miatt nem csak a nemzetközi turizmus vált bizonytalanná, de sok elengedhetetlen alapanyag ára is drasztikusan megnövekedett. A drágulás nagy részét viszont továbbra is kénytelenek lenyelni az éttermek. Ahogyan a Világgazdaságnak is jelezte Kovács László, a Magyart Vendéglátók Ipartestületének (MVI) elnöke, eddig se hárították át az indokolt mértékben az áremelést az éttermek a fogyasztókra. Tény, hogy volt egy 10-15 százalékos drágulás a szektorban, de ez közel sem volt akkora, amennyire a vállalkozások önköltsége emelkedett az elmúlt időszakban.

Az ágazat fő problémája, hogy egyrészről egyre többet kell fizetniük a rezsiért, illetve a különböző alapanyagokért, másrészről pedig drasztikusan megnövekedtek a munkabérköltségek. Ezek pedig az árképzés legfontosabb elemei, és mindegyik párhuzamosan drágul.

A munkaerő mára már nem is pénzkérdés. Többnyire a béralkuig sem jutnak el a munkaadók, nincs jelentkező az állashirdetésekre. Akik elhagyták az ágazatot, nem akarnak visszatérni. Több tízezer munkavállaló hiányzik a vendéglátásból

– mutatott rá a másik fő problémára a VG cikkében Gendur András, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) gasztronómiai társelnöke. A fentieken felül Damoklész kardjaként lebeg a szektor feje felett az üzemanyagár sapka esetleges levétele is, ugyanis, ha ez bekövetkezik májusban a szállítási költségek is hirtelen a többszörösére emelkedhetnek.

Ezek alapján Kovács László szerint akár 40-50 százalékos éttermi áremelkedés is indokoltnak tűnhet a nyár elejére. Az ágazatban dolgozók tisztában vannak viszont azzal, hogy egy ekkora áremelést nehéz lenne beadagolni az embereknek, annak ellenére is, hogy a lélektani határ elmozdulhat idővel.

Egyelőre mindenki erősen ellenáll az áremelési kényszernek, hiszen nem akarják átlépni azt az árszintet, amely miatt már csökkenne a forgalmuk, de a 25-30 százalékos emelésre valószínűleg rákényszerülnek, különben tönkremennek – tette hozzá az MVI elnöke, aki szerint az elmúlt években összegyűlt lakossági megtakarítások jelenleg még elég fedezetet nyújtanak a fogyasztási szint fenntartására.

A kérdés jelenleg az, hogy a nemzetközi helyzet, a háború miatt megcsappanó ukrán gabona-és takarmánynövény-export, az esetleg elzáródó orosz gázcsapok, az akadozó acéltermelés és az egyéb hatások, mint a forint gyengülése, nyomán elkerülhetetlenné válik-e az áremelés, és ha igen az mennyire fogja visszavetni a fogyasztást.

A nyár vízválasztó lehet az idén, fontos lenne belföldön tartani a turistákat, hogy ne külföldre vigyék a pénzüket, hanem tartsák életben a vendéglátóipart

– hangsúlyozta az ipartestület elnöke, aki kiemelte, hogy megközelítőleg családtagokkal együtt félmillió ember megélhetése függ a szektortól. Egy, a bevételi szempontból kevésbé mért oldala a történetnek az a SZÉP-kártya kereskedelmi forgalomban való használhatósága, azaz, hogy mennyivel csökkentette ez a vendéglátás- és szállásoldalon az ebből remélt forgalmat.

Gendur András is úgy véli, hogy az idén, ha nem is egyszerre, hanem fokozatosan, de elkerülhetetlen lesz végeredményében az átlagosan 30 százalékos emelkedés. A szakemberek szerint ez a street foodot és a házhozszállítást kevésbé fogja érinteni, leginkább a minőségi vendéglátásban fogjuk megérezni az áremelést. Őket sokkal jobban meg fogja viselni ez az árspirál, a túlélésre pedig azoknak a vállalkozásoknak van a leginkább esélye, akiknek nincs hitelmoratóriumos adósságuk.