A gyenge forint ezt is elintézte: hiába keresel jól, nagyot nézhetsz a boltokban

2020. november 26. 05:45

Jócskán megemelkedtek a fizetések az elmúlt egy évtizedben, ugyanakkor az infláció is emelkedik: az árak évről évre egyre magasabbak, és a forint is gyengül az euróhoz viszonyítva. Annak jártunk utána, vajon a gyengülő euró hogy befolyásolja a fizetésünk értékét és az árak emelkedését.

A Központi Statisztikai Hivatal hónapról hónapra közreadja a magyarországi átlagkereseteket. 2010 és 2020 első félévének adatait egy grafikonon ábrázoltuk. 2009-ben 123 577 forintot keresett egy átlagos magyar nettóban, 2020 január és júniusa között 262 600 forintot: az átlagkereset 2,1-szeresére nőtt.

Már leírva egész jól hangzik: kétszer annyit keresünk, mint 10 éve, ez még a szűkebb régión belül is kiemelkedő teljesítmény. Jól látszik, hogy míg 2017-ig viszonylag lapos a görbe, addig 2017 és 2020 között már sokkal meredekebb, azaz innentől kezdve már évi 10 százalék feletti bérnövekedést regisztrált a hivatal.

Ha azonban a reálbéreket is vizsgáljuk, közelebb kerülhetünk a valósághoz: a keresetek inflációval kiigazított szintje,  a termékeknek és szolgáltatásoknak az a mennyisége, ami a munkabérből megvásárolható. Tehát míg a nominálbér egyszerűen a munka pénzben kifejezett ellenértéke, addig a reálbér ezen ellenérték vásárlóerejét tükrözi.

Kétségtelen, hogy többet keresünk, mint 10 éve, azaz magasabbak az átlagfizetések, de az árak is meredeken emelkedtek: egy kiló burgonya például 2009-ben 110 forint volt, 2019-ben már 265 forint. Sőt, a szolgáltatások díjai is jócskán felkúsztak. 

Az infláció tulajdonképpen a pénz vásárlóértékének csökkenése, mértékét a fogyasztóiár-index fejezi ki, mely a lakosság által megvásárolt áruk, igénybe vett szolgáltatások árának átlagos változását méri.

Ahogy az ábrán is látszik az elmúlt 10 évben szinte folyamatosan emelkedtek az árak: nem csak az élelmiszerek esetében, de tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások árai is nőttek. 2009-től egészen napjainkig a teljes (kumulált) infláció mértéke 33,01 százalék, azaz 13 301 forint szükséges ma ahhoz, hogy a 2009. évi 10 000 forint értékénél legyünk.

Euró vs. forint

De hogy jön ide az euró? Ahogy azt mindannyian tapasztalhattuk, az elmúlt 10 évben folyamatosan gyengült a forint az euróhoz viszonyítva: míg a 2009-es év átlagos árfolyama 280,58 forint volt, a tegnapi napon 360 forint (a történelmi mélypont tavasszal volt: akkor 369,59 forintot kellett fizetni egy euróért)

A forint tehát folyamatosan gyengül most már évek óta, és tendenciaszerűen csökken az értéke az euróval szemben. 2008 és 2019 között nagyjából 28 százalékkal értékelődött le (az euróval szemben). A vizsgált időszakban az MNB a jegybanki alapkamatot alacsonyan tartotta, ennek következtében a bankok olcsón hiteleket tudtak kínálni a lakosságnak, melynek hatásaként több pénz áramlik a gazdaságba, nő a belső fogyasztás. Az ebből adódó gyenge forint pedig az exportra termelő hazai vállalatokat segíti, hiszen a külföldön eladott termékek egyre többet érnek forintban.

Ám van árnyoldala is. Gondoljunk csak bele: ha a magyar zöldséges egyik évben 300 forintért vesz 1 euró értékű narancsot Spanyolországban, a következő évben pedig már 330-ért veszi ugyanazt, akkor a Magyarországon eladott narancs ára is legalább 10 százalékkal nő csak a forint leértékelődése miatt. A magas magyarországi infláció egyik (de nem legfőbb) oka tehát pont a forint gyengülése az euróval szemben.

JÓL JÖNNE 1 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 1 millió forintot igényelnél 36 hónapos futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 33 952 forintos törlesztővel az UniCredit Bank nyújtja (THM 14,41 %), de nem sokkal marad el ettől a CIB Bank 33 972 forintos törlesztőt (THM 14,45%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

 

És nem csak a nagy- és kiskereskedők importálnak, a lakosság is gyakran vásárol külföldi termékeket, főleg rendelünk, euróban megadott árazású terméket (pláne karácsony előt egy-egy speciális, itthonról nem beszerezhető ajándékot), amiért forintban többet kell fizetnünk a hazai deviza leértékelődése után. Ugyanez a helyzet a külföldi utazásoknál: az euróban árazott szolgáltatások díja nem kell, hogy megdráguljon ahhoz, hogy magyaroknak többe kerüljön - ehhez elég, ha a forint erejét veszíti az euróval szemben, és adott forintjövedelemből máris kevesebb görög utat tudunk megvásárolni, mint a korábbi években (persze ha csak nem nőtt a bérünk is - ám ez a hatás kettős, mert a forint leértékelődése a béremelkedést is táplálja).

De mi köze a fizetésemnek az euróhoz?

Ez a kérdés abból a szempontból érdekes, ha megvizsgáljuk, mennyit ér a pénzünk . Ennek kiszámolásához, vagy inkább érzékeltetéséhez váltsuk át minden évben az átlagkeresetünket euróra, és nézzük meg, mennyi lesz a hányados:

"Nincs egzakt számításom arra vonatkozóan, hogy az inflációt milyen mértékben befolyásolta a forint gyengülése, 2018-2019-ben 0,3-0,5 százalékpont közötti, idén 0,8-1 százalékpont körüli lehet ennek mértéke" - mondta el megkeresésünkre reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Ugynakkkor hozzátette, hogy túlzott leegyszerűsítés lenne a bérdinamikát a forint gyengülésére visszavezetni. Több multinál is a 2018 eleji bérmegállapodások két évre 30-35 százalékos os bérnövekedést tartalmaztak, amikor még nem lehetett előre látni, hogy a forint gyengülni fog (a forint 2015-2017 között valójában elég stabil volt). 

A hazai bérrobbanást egyrészt az egyébként egész régióra jellemző munkaerőhiány okozta, az egész régióban (a Baltikumtól Közép-Európán keresztül a Balkánig) elindult a bérfelzárkózás, hogy versenyezzenek a nyugati bérek elszívó erejével. Az erős bérdinamikát támogatták a régióban mindenhol meredeken emelkedő minimálbérek is. Ez nálunk kiegészült a szochó csökkentésével, így a munkáltatók bérköltsége valamivel kevésbé emelkedett - összegezte a folyamatokat Suppan Gergely. 

Ugyanakkor az elmúlt években a bérek emelkedése bőven kompenzálta a forint gyengülését, a bruttó bérek 2015-2019 között mintegy 48 százalékkal emelkedtek, míg az átlagos eurhuf árfolyam csupán 5 százalékkal került feljebb, azaz ennyit gyengült a forint.

  - mondta a Takarékbank elemzője, majd hozzátette így euróban nagyjából ennyivel nőtt kevesebbel a hazai bérszínvonal. A kumulált infláció ezalatt közel 8,6 százaalék volt, míg a nettó reálbérek - figyelembe véve a 2016-os szja csökkentést - mintegy 44 százalékkal emelkedtek.

Azt azonban egyelőre még nem tudjuk, meddig gyengülhet a forint, a történelmi mélypont tavasszal volt: április elsején 369,59 forintot kellett fizetni egy euróért. Annyi bizonyos, hogy a gyenge forint addig kedvező a gazdaságnak, amíg az infláció mértéke nem haladja meg a bérnövekedés mértékét, vagyis amíg a fizetések gyorsabban nőnek, mint az árak.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Kasza Elliott-tal  |  2024. március 28. 19:32
Nem értem a LEG mozgását. 2021 közepe óta esik az árfolyama, akkor 59,16 USD volt az ATH, most éppen...
MEDIA1  |  2024. március 28. 13:01
Az állami televízió zenés-ifjúsági csatornája fiatalok igényeire szabott, aktuális témákat ígér.
Bankmonitor  |  2024. március 28. 11:47
A CSOK Plusznál – ahogy azt a korábbi lakástámogatási elemeknél már megszokhattuk – szám...
MNB Intézet  |  2024. március 28. 10:14
A szabadkereskedelmi konszenzus évtizedeiben a főáramú közgazdaságtan az állami beavatkozás és prote...
Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. március 29. péntek
Auguszta
13. hét
Március 29.
Nagypéntek
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
CSOK Plusz - hírek, tudnivalók
A legfontosabb hírek, elemzések, és a részletszabályok a 2024-től elérhető CSOK Plusz-ról.
Most nem