12 °C Budapest

Mikor lesz megint 265 az euró? Mit csináljunk, ha rossz az árfolyam?

Pénzcentrum
2014. április 14. 11:02

A kiszámíthatatlan árfolyam-ingadozás komoly hatással lehet a vállalkozások üzletmenetére, legyen szó az export-import tevékenységből eredő kockázatokról, vagy akár a devizahitelek törlesztőrészleteinek állandó változásairól. Egyes felmérések szerint a forint árfolyamának változása a magyar vállalatok négyötödét érinti.

A forint árfolyama finoman szólva is hullámzóan alakult az elmúlt években. Míg három évvel ezelőtt egy euróért 265 forintot adtunk, addig ma bőven a 300-as szint fölött mozog az árfolyam. A magyar fizetőeszköz gyengülése természetesen sok tényezővel indokolható - többek között a magyar gazdaság teljesítményével, vagy a nemzetközi környezettel.

Az euró-forint árfolyam alakulása az elmúlt években


Az árfolyam alakulása nem csak a családok, a háztartások életére van komoly hatással, hanem a vállalkozások - így a kkv-k, azaz a kis-és közepes vállalkozások - működését is komolyan befolyásolja.

Általánosságban elmondható, hogy a hazai kkv-k gazdálkodásának szempontjából komoly kockázatot jelent a devizaárfolyamok változékonysága. Sokaknak svájci frankban vagy euróban van hitelük, mások viszont külkereskedelmi tevékenységük révén, normál üzleti működésük közben is nagy kitettséggel számolhatnak. Az árfolyam-hullámzás hatással lehet a külföldi piacokon is aktív cégek üzletmenetére, és akár előre nehezen tervezhető kockázatokat, illetve veszteségeket szülhet a vállalatoknál.

Az árfolyamkockázat leginkább a nem realizált árfolyamveszteség és a nehezen tervezhető üzemi és adózás előtti eredmény miatt jelent problémát. A cégeknél az év végi átértékelés során jelentős veszteség keletkezhet ugyanis az eredményben akkor, ha a vállalat devizahitelt vett igénybe, devizás szállítókkal rendelkezik, esetleg határidős ügyleteket kötött. Annak ellenére, hogy az adott cégnek a jövőben nyeresége lesz a devizás bevételeken, ennek a pozitív hatását a cég a szabályok szerint nem számolhatja el az eredményében.

Az üzleti tervek teljesülésének vizsgálatakor gyakran döntő szempont, hogy a cégek milyen árfolyammal számoltak bennük, és hogy végül pontosan milyen árfolyamon sikerült realizálniuk a tervet. Mindezeknek torzító hatása lehet az eredményekre - a pénzügyi és üzleti kockázat hatásait nehezebb elválasztani egymástól, a menedzsment valós teljesítménye pedig lényegesen nehezebben ítélhető meg.

Szintén sok céget érintő probléma, hogy az árfolyamkockázat következtében keletkező árfolyamveszteséget nem, vagy csak nehezen képesek beleépíteni a termékeik eladási áraiba. Ez elsősorban az import tevékenységet folytató cégeknek jelent kihívást. Az árfolyam elérhet egy olyan szintet, amelynek áthárítása már keresleti korlátot jelentene. Az ügyfelek ilyenkor jellemzően inkább elhalaszthatják a vásárlást, illetve hiába is csökkenne az árfolyam, az adott cég az árait akkor sem tudja csökkenteni, mivel már kifizette egy magasabb áron a terméket.

Megoldások az árfolyamkockázat kezelésére

A társaságok az árfolyamkockázatukat manapság már sokféle származékos ügylettel kezelhetik, a bankok számos terméket kínálnak erre. A hazai cégeknél leggyakrabban használt kockázatkezelési gyakorlatok a határidős, opciós, illetve swap (csere) ügyletek. Fontos azonban, hogy nem önmagában egy határidős vagy swap ügylet a megoldás az árfolyamkockázat problémájára.

Az inkasszó (sima vagy okmányos beszedési megbízás) alkalmazása a külkereskedelmi szerződések esetén csökkentheti a kockázatokat. A közszolgáltatók esetén a lakosság körében is megszokott fizetési mód biztonságosabb, mint a szokásos utalás, mivel a beszedési megbízást teljes körűen a bank bonyolítja le. Külkereskedelmi ügyletek esetén a bank a teljesítést igazoló okmányok érkezte után, a vevő jóváhagyását követően leemeli a szerződésben meghatározott összeget és csak a teljesítést követően szolgáltatja ki a dokumentumokat a vevőnek. Mivel ez a sima utálásnál jóval kisebb kockázatú, de az akkreditívnél olcsóbb megoldás, ezért népszerű biztosíték a nemzetközi kereskedelemben.

Az akkreditív egy pénzintézet által kiállított dokumentum, amely visszavonhatatlan fizetési garanciát nyújt az eladónak. Példának vegyünk egy hazai bútorgyártót, aki Németországba exportálna, de nem teljesen bízik a vevőben. A német vevő, hogy bizonyítsa megbízhatóságát, megkéri a bankját, hogy állítson ki egy akkreditívet a magyar bútoros nevére. Ezt vagy a bank finanszírozza, vagy maga a vállalat fizeti ki az összeget annak díjaival együtt. Ez a dokumentum már biztosítékot jelent az eladónak. A továbbiakban csak annyit kell tennie az eladónak, hogy az akkreditívben foglaltaknak megfelelően teljesít, időben bemutatja a szerződésben megkövetelt dokumentumokat az akkreditívet kibocsátó banknak és megkapja a pénzét.

JÓL JÖNNE 2 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 2 millió forintot igényelnél, 60 hónapos futamidőre, akkor 2021-től így kalkulálhatsz: a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 39 550 forintos törlesztővel a Sberbank nyújtja (THM 7,11%), de nem sokkal marad el ettől az UniCredit Bank 39 604 forintos törlesztőt (THM 7,17%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)


Az akkreditív ára általában a szerződéses összeg néhány százaléka (a díj bankonként eltérő mértékű), ezért cserébe a bank garanciát vállal a fizetésre. Ez a megoldás segíthet a hazai cégeknek, amikor import ügyeiket intézik, hiszen egy ilyen banki háttérrel és az akkreditív biztonságosan és rugalmasan alakítható fizetési feltételei mellett akár kedvezményeket is elérhetnek külföldön. Az exportálni készülő vállalkozások pedig biztonságosan kereshetnek új partnereket.

Stabil devizabevétellel a vállalat már alkalmas lehet a nem forinthiteleinek kockázatmentes törlesztésére, hiszen az esetleges árfolyammozgásokat az exportbevétel változása fedezni fogja. A devizakölcsönök kamatai jóval elmaradnak a forinthitelekétől, így vállalati szinten nagy megtakarítást jelenthetnek, ha megfelelően kezeljük őket.

Alternatív megoldások

Léteznek alternatív lehetőségek is az árfolyamkockázat csökkentésére, melyek esetenként ugyan nagyon hatékonyan tudnak működni, de mindamellett, hogy általában csak kivételes, főként egyedi helyzetben állják meg a helyüket, előre kiszámíthatatlan kockázatokat rejthetnek magukban, ezért a vállalkozások számára alkalmazásuk lehetőleg kerülendő, de legalábbis gondosan és alaposan megfontolandó.

Gyakran és viszonylag jó hatásfokkal alkalmazott módszer az "utalásmenedzselés", amikor egy vállalkozás úgy próbál meg lavírozni a devizaárfolyamok sodrásában, hogy a fizetési határidőket nem szem elől tévesztve akkor fizet, amikor megfelelően alakul a devizaárfolyam számára. Ez az eljárás bár némileg segítheti a devizaárfolyamokból eredő kockázatok csökkentését, de folyamatosan a vállalkozás érdekei ellen alakuló árfolyamváltozás esetén nem segít.

Szintén jó megoldás lehet a kockázat csökkentésére az exportárbevételek és az importtal kapcsolatos devizafizetési kötelezettségek összhangba hozása. Ha a cég részben devizában exportál, akkor törekedhet arra, hogy a költségei is hasonló arányban, devizában merüljenek fel. Ha importtal foglalkozik, intézheti úgy, hogy az árfolyamkockázatot az üzleti partnerekkel megossza, ezt szerződésben rögzítse. Ehhez persze szükséges a partnerek hajlandósága is.

Jó alternatíva lehet a társaság könyvvezetési pénznemének megváltoztatása abban az esetben, ha a bevételek és ráfordítások döntő többsége nem forintban, hanem más devizában keletkezik. Az áttérés előnye, hogy az eredménytervek során nem kell jelentős árfolyam-ingadozással számolni sem a devizában meghatározott áron értékesített termékek, sem a devizában meghatározott áron beszerzett készletek árában, így az eredménykimutatás jelentős része nem kitett az árfolyamok alakulásának.

Sok vállalkozás, illetve cégvezető véli úgy, hogy képes sikeresen meglovagolni a devizaárfolyamok változásait és így jelentős előnyhöz juttathatja vállalkozását a bankközi devizakereskedelem segítségével. Ugyanakkor a spekulatív jellegű devizakereskedelem rengeteg veszélyt rejt magában, melyet a magas díjak és a hosszú teljesítési idők csak még tovább erősítenek, így egy vállalkozás számára aligha lehet jó megoldás az árfolyamkockázatot ezen a módon kezelni.

NEKED AJÁNLJUK
EZT OLVASTAD MÁR?