Kritikus ágazatban ütötte fel a fejét a nyugdíjkrízis: küszöbön az összeomlás, elkerülhetetlen a tragédia?

A hazai egészségügyben tapasztalható szakemberhiányt súlyosbítja a rendszer rendkívül kedvezőtlen korfája. Tóth Gábor, a Bajai Szent Rókus Kórház főigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az orvosok jelentős része 55 év feletti, a tapasztalt középgeneráció pedig szinte teljesen hiányzik a közfinanszírozott ellátásból, mivel sokan a magánszektorban vagy külföldön folytatták pályafutásukat. Ez a demográfiai űr belátható időn belül kritikus problémát okozhat, ha a fiatalok nem tudnak elég gyorsan belépni a rendszerbe. Ennek elkerülése érdekében a szakember szerint a hazai orvosképzés kibocsátását 10-20 százalékkal kellene növelni.

A létszámhiány mellett a területi eloszlás is komoly fejtörést okoz. A fiatal orvosok jellemzően a nagyobb városokat részesítik előnyben, ami hosszú távon veszélyezteti a kisebb települések és kórházak fennmaradását. El kell kerülni, hogy hazánkban is kialakuljanak az úgynevezett "egészségügyi sivatagok", ahol több tíz kilométeres körzetben sem kórház, sem orvos nem elérhető. Ehhez célzott ösztönzőkre, például letelepedési támogatásra lenne szükség, illetve arra a lehetőségre, hogy a pályakezdők éveket tölthessenek egy adott térségben. Így érzelmileg is kötődhetnek a helyi közösséghez, ami növeli annak az esélyét, hogy a szakvizsgák megszerzése után is a kisebb településeken maradnak - vázolta az Infostartnak Tóth Gábor.

Az intézmények vezetésével kapcsolatban is érdemi változások körvonalazódnak. Amennyiben a kormányzat visszaadja a kórházigazgatóknak a gazdálkodási jogköröket, az teljesen új feladatok elé állítja a vezetőket, hiszen jelenleg a legtöbb kórház bevétele szinte kizárólag a bérek fedezésére elegendő. Bár a tervek között szerepel az igazgatói posztok újrakiírása is, a Kórházszövetség elnöke szerint az általános pályáztatás előtt feltétlenül tisztázni kell, hogy az állam milyen jövőt és funkciót szán az egyes intézményeknek a megújult egészségügyi struktúrában.

A szakmai keretrendszert érintő fontos változás, hogy az Országgyűlés döntése értelmében visszaállt az orvosok és egészségügyi szakdolgozók kötelező kamarai tagsága, az etikai eljárások lebonyolítása pedig ismét a Magyar Orvosi Kamara hatáskörébe került. A főigazgató szerint a rendszer zökkenőmentesen át tud állni erre a működésre. Teljesen új helyzetet teremt ugyanakkor az, hogy az orvosi hibákért ezentúl kötelező nyilvánosan bocsánatot kérni. Tóth Gábor úgy véli, ha ez őszinte, a társadalom el fogja fogadni, hiszen a végső cél egy olyan "tanuló egészségügy" megteremtése, ahol a tévedésekből levonják a megfelelő tanulságokat a jövőbeli biztonságosabb ellátás érdekében.