Repedezik a mítosz: óriási tévhit kezd megdőlni ezekkel a csodahelyekkel kapcsolatban

A Our World in Data szerint 1800-ban a világ egyetlen régiójában sem volt 40 év felett a várható élettartam. 2021-re a globális átlag meghaladta a 70 évet. De ez még mindig nem elég. Hosszabb és egészségesebb életre vágyunk. Mit tehetünk ezért? Költözzünk!

A „kék zónák” kifejezés azokra a régiókra utal, ahol a statisztikák szerint sok a 90 év feletti, sőt 100 évnél is idősebb ember. Az elmélet szerint ezek a térségek – például a japán Okinava, az olasz Szardínia, a görög Ikaria vagy épp Loma Linda Kaliforniában – olyan életmódot folytatnak, amely elősegíti a hosszú, egészséges életet: kevés hús, sok zöldség, napi mozgás, szoros családi és társadalmi kapcsolatok, és alacsony stressz-szint. A koncepció nemcsak könyveket és cikkeket ihletett, hanem komplett életmód- és étrendmozgalmakat is elindított világszerte.

A kék zónák lakói túlnyomórészt növényi alapú étrendet követnek: sok zöldséget, gyümölcsöt, gabonát és hüveltest fogyasztanak, miközben a húsfogyasztásuk mérsékelt. Mozgásos életet élnek, de nem feltétlenül sportolnak – inkább a mindennapi tevékenységeiken keresztül mozognak sokat, például gyalogolnak vagy kertészkednek. Jellemző rájuk a szoros családi és közösségi kötődés, valamint az, hogy érzik: van értelme az életüknek (például Japánban ezt „ikigai”-nak hívják). Ezeken a területeken rendkívül magas azoknak az aránya, akik megélik a 100 éves kort.

A „kék zóna” elnevezés onnan származik, hogy a kutatók eredetileg kék tintával karikázták be azokat a térképrészleteket, ahol sok hosszú életű ember élt.

Vannak kétségeink...

Bár a kék zónák koncepciója széles körben elterjedt és népszerű, egyes kutatások megkérdőjelezik, hogy a hosszú élettartam kizárólag az életmódbeli tényezőknek köszönhető. Előfordulhatnak például statisztikai vagy nyilvántartási eltérések is. 

Sokan követendő példaként tekintenek a kék zónákra, Dr. Saul Newman, az Oxfordi Egyetem és a University College London kutatója szerint ez túl szép ahhoz, hogy igaz legyen. Saját kutatásai alapján komoly kétségei vannak afelől, hogy ezekben a régiókban valóban annyi a százéves ember, mint állítják.

Newman egyik fő érve: az anyakönyvezési adatok megbízhatatlansága. Kutatásai szerint ott, ahol hivatalosan bevezették a születési bizonyítványokat, drasztikusan – 69–82 százalékkal – visszaesett a 109 év felettiek száma. Szerinte ez azt mutatja, hogy sokan egyszerűen tévedtek vagy félrevezettek másokat a korukkal kapcsolatban – akár szándékosan, akár az adminisztrációs hibák miatt.Nem mind arany, ami öreg

Newman másik fontos észrevétele: a kék zónákként emlegetett térségek általános társadalmi és gazdasági mutatói nem feltétlenül utalnak különösen egészséges környezetre. Alacsony iskolázottság, magas bűnözési ráta, rövidebb átlagos várható élettartam – ezek egyáltalán nem illenek bele a hosszú és egészséges élet mítoszába.

EZ IS ÉRDEKELHET

Óriási titokra derült fény: idős magyarok tömegei menekülhetnek ezekre a magyar településekre

A kék zónákat világszerte olyan területekként tartják számon, ahol az emberek kiemelkedően hosszú, akár 100 évet is meghaladó életkort érnek el.

Bár kutatásai még többnyire előzetes fázisban vannak, azaz nem estek át a teljes tudományos bírálati folyamaton, az általa felvetett kérdések komoly vitát indítottak el a tudományos világban. A kék zónák hívei visszavágnak: szerintük Newman „félreérti” vagy „szándékosan figyelmen kívül hagyja” a régiókban végzett kutatások módszertani alaposságát.

Mi marad a mítoszból?

A kék zónák továbbra is inspirálnak milliókat szerte a világon – akár igazak a történeteik, akár nem. A növényi étrend, a közösségi élet és a stresszcsökkentés önmagukban is értékes életmódtanácsok, függetlenül attól, hogy valaki 85 vagy 105 évig él.

De Newman kutatásai arra emlékeztetnek minket: a jól hangzó narratívák mögött gyakran bonyolult, és néha kényelmetlen igazságok húzódnak. Érdemes tehát nemcsak elfogadni, hanem időnként megkérdőjelezni is a népszerű elméleteket – még akkor is, ha azok hosszú és boldog életet ígérnek.