Óriási titokra derült fény: idős magyarok tömegei menekülhetnek ezekre a magyar településekre

A kék zónák azok a világ különböző régiói, ahol az emberek kimagaslóan hosszú életkort érnek el, gyakran meghaladva a 100 évet is. Jóllehet, a többség a genetikai adottságokat tartja a legfontosabbnak ebben a kérdésben, sokak szerint hosszú távon a környezeti adottsáok erre is hatással lehetnek. A kék zónaként fémjelzett területeket az egészséges életmód és a kedvező környezeti feltételek miatt különlegesnek tartják, és számos kutatás, könyv, valamint dokumentumfilm is foglalkozik velük. A legismertebb kék zónák közé tartozik Okinawa Japánban, Szardínia Olaszországban, Ikaria Görögországban, valamint Loma Linda Kaliforniában és a Costa Rica-i Nicoya-félsziget. De vajon mennyire megalapozottak ezek az állítások, és mit tanulhatunk belőlük? Cikkünkben ezekre a kérdésekre keressük a választ.

100 évig élni mindenhol extrémnek számít

A világ bármely részén, így a kék zónákban is, rendkívülinek számít, ha valaki eléri a 100 éves kort. Ugyanakkor Dan Buettner, a hosszú élettartam-kutatója szerint a kék zónák lakói átlagosan nyolc évvel tovább élnek, mint az amerikai átlagnépesség. Buettner rámutat, hogy ezekben a régiókban az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás nem külön erőfeszítés, hanem a mindennapi élet szerves része. Szerinte a hosszú élet titka három alapvető tényezőben rejlik: megbízható információk, praktikus tanácsok és egy olyan környezet, amely természetessé és szinte elkerülhetetlenné teszi az egészséges döntéseket. Vajon ezek az alapelvek a ti életetekben is megjelennek?

EZ IS ÉRDEKELHET

Így élt a 100 éves korában elhunyt Jimmy Carter, volt amerikai elnök

James Earl Carter Jr. a Georgia állambeli, alig 600 lelket számláló Plains nevű településen született egy farmer és üzletember legidősebb gyermekeként.

Tényleg ilyen egyszerű? Elég csak egy ilyen helyre költöznünk?

Nem egészen. Az adatok némileg cáfolni látszanak az erre vonatkozó teóriákat. Az Eurostat nyomon követi az időskori várható élettartamot Szardínián (olasz kék zóna) és Ikárián (görög kék zóna). Az ügynökség 1990-ben kezdte az adatrögzítést, amikor Szardínia a 128 európai régió közül az 51. helyen állt az időskori várható élettartam tekintetében, Ikária pedig a 109. helyen. Az adatok és a népszerű narratívák között elképesztő kognitív disszonancia van. Görögországban a becslések szerint legalább a centenáriumi korú emberek 72%-a halott, eltűnt vagy nyugdíjcsalási eset.

Japánban pedig a kormány az egyik legnagyobb táplálkozási felmérést végzi a világon, amely 1975-ig nyúlik vissza. Ez alapján Okinawa Japán legrosszabb egészségi állapotú területe. Az ott élők eszik a legkevesebb zöldséget, és rendkívül sok alkoholt fogyasztanak.

Itthon a Vidék GO program tűzte ki célul először, hogy Magyarország több régiója is csatlakozhasson a világ kék zónáihoz, ahol az emberek kiemelkedően hosszú és egészséges életet élnek. A program az egészségben eltöltött évek számának növelésére összpontosít, olyan alapelvek mentén, mint a közösségek ereje, a helyi természeti kincsek hasznosítása, az egészséges táplálkozás és a mindennapos mozgás. Az első hazai példa Mátraderecskén található, ahol a termálfürdők, a gyógyító levegő és a helyi közösség együttese szolgálja az ott élők jólétét. Hasonló adottságokkal rendelkezik Zala is, amely a termálvizek és a turisták által hozott új szemlélet révén ideális alapot jelenthet a kék zóna mintájára.

A program elterjedése nemcsak az egyének életminőségét javíthatná, hanem az egészségügyi rendszert is tehermentesítené. Az aktív, önellátó időskor csökkentené az egészségügyi és szociális ellátások iránti igényt, miközben a mentális betegségek, például a demencia előfordulása is mérséklődne.

A hosszú, egészséges élet titka nem feltétlenül a drága megoldásokban rejlik: a közösségek építése, a hit, az életcélok kitűzése és a helyi természeti adottságok – például gyógyvizek és mofetták – tudatos használata mind hozzájárulhat a pozitív változásokhoz. A szemlélet népszerűsítése országszerte olyan jövőképet kínál, amelyben Magyarország több régiója is példát mutathat az egészséges és boldog életvitel terén.
 

EZ IS ÉRDEKELHET

Szörnyű következménye lehet, ha így használod a ChatGPT-t: az ember legféltettebb kincse a tét

Tíz évvel ezelőtt az új közösségi média platformok és az okoseszközök megjelenése, 2-3 évvel ezelőtt pedig mesterséges intelligencia boomja alaposan felforgatta a világunkat.

A Pénzcentrum is forgatott egy igazi magyarországi aggastyánnal: az akkor 99 éves Sári néni tevékeny mindennapjait bemutató CashTag epizódért a Pénzcentrum rangos médiaipari díjban is részesült. A videó alább megtekinthető:

Konkrét Kék Zóna Projekt is indult Magyarországon

Magyarországon megjelent egy, a kék zónák életfilozófiai tanulságainak adaptálására irányuló törekvés, a Kék Zóna Projekt. A kezdeményezés célja, hogy az olyan területeken tapasztalt szokásokat, mint Okinawa, Szardínia vagy Ikaria, a magyar közösségek mindennapjaiba is beépítse. Az elsődleges lépések között szerepel a helyi lakosság egészségi és mentális állapotának felmérése, majd a kék zónás alapelvek, például az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás és a stresszkezelés bemutatása közösségi programokon keresztül.

Az így étkezők egyébként világszerte 11 alapelvet követnek, feltehetőleg a magyar közösség életében is ezeket az irányelveket fogják követni:

• Húst havi öt alkalomnál többször ne fogyasszunk
• Törekedjünk arra, hogy 95 százalékban növényi alapú étkezést folytassunk
• Minimalizáljuk a tejbevitelt
• Maximum havi három tojást fogyasszunk el
• Legfeljebb heti háromszor együnk halat
• Ropogtassunk minden nap olajos magvakat
• Hétnél több evőkanál cukor napi szinten nem megengedett
• Minden nap fogyasszunk valamilyen babot
•  Minél több vizet igyunk, kávét, teát, bort pedig csak mértékkel
• Olyan alapanyagokból főzzünk, melyek összetevőlistája minél rövidebb
• Jóllakottság érzetig együnk, kerüljük a túlevést

Az első pilot települések egyike egyébként az Eger közelében található Noszvaj, ahol a helyi vállalkozások és a közösség vezetése is aktívan támogatja a projektet. A hosszú távú cél nem csupán az egészségmegőrzés, hanem egy olyan közösség megteremtése, amely az életmódváltást közösen, fenntartható módon valósítja meg. A projekt szakmai hátterét orvosok, pszichológusok és táplálkozási szakértők biztosítják, miközben a résztvevők számára workshopok, túrák és közösségi események nyújtanak gyakorlati segítséget az új szokások elsajátításához.

Korán halnak a magyarok

Akár célra vezetnek végül ezek a projektek, akár nem, az ok, amiért szorgalmazzák, érthető: a magyarok átlagéletkora EU-s szinten is kiábrándító, bőven elmaradunk még az európai átlagtól is. A témáról egy korábbi cikkünkben részletes adatokat is közöltünk, ez alább olvasható el:

EZ IS ÉRDEKELHET

Aggasztó statisztika: ennyivel halnak korábban a magyar férfiak, mint a nők

Ráadásul sokat betegeskednek.