Rengeteg magyar dolgozó mondhat le fizetése egy részéről 2023 telén: ezzel kevesen számoltak

A népegészségügyi központ által közöltek szerint az influenzás esetek száma túllépte a múlt héten a járványküszöböt, az akut légúti fertőzéses esetek pedig idén először a múlt haladták meg a tavalyi esetszámokat. A megyei bontásból kiderül, melyik megyékben fordul orvoshoz lakosságarányosan a legtöbb beteg, a friss szennyvízvizsgálatokból pedig azt lehet tudni, hogy a nagyvárosainkban mennyire lehet magas a betegszám. Mindezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy a téli szünetig, karácsonyig jelentősen növekedhet még a betegek száma. Ahogy a pandémiát megelőző években megszokhattuk, a szünet és az ünnepek alatt visszaeshet az orvoshoz fordulók száma. Miután a gyerekek sem adják át egymásnak a fertőzést az iskolákban, év elején lassan indulhat majd újra a betegszámok felfutása, és a múlt évhez hasonlóan február első felében tetőzhet a járvány.

A magyar dolgozók minden évben reménykednek, hogy megúszhatják a járványszezont megbetegedés nélkül, azonban a fertőzést nehéz elkerülni. Ilyenkor igyekszünk a lehető legtöbbet megtenni egészségünk támogatásáért, viszont sokszor ez sem elég és ágynak dönt bennünket egy-egy betegség. Év végén viszont jellemzően már elfogytak a felhasználható szabadságok, sokaknak pedig már a betegszabadsága is. Számukra nincs más megoldás, mint táppénzre menni, ha megbetegszenek.

Az elmúlt években, 2022-es évet megelőzően 8,6-9 millió munkanapot töltöttek a dolgozók betegszabadságon, és 25,4-29 millió napot táppénzen. A múlt évben 9,7 millióra nőtt a betegszabadságon töltött napok száma, a táppénzes napoké 28,1 millió volt a KSH adatai szerint. A naponta átlagosan táppénzen lévők havi számából látszik, mikor jöttek és vonultak el az elmúlt években a nagyobb járványhullámok. A tavalyi görbe már jobban hasonlított a pandémiát megelőző évek táppénzes napjainak alakulásához, de a koronavírus járvány hatásai nem múltak még el nyomtalanul. A 2023/2024-es szezonban viszont már a 2018/2019-es évhez hasonlóképpen alakulhat majd a táppénzes napok száma.

A menetrend pedig a következő: a betegszámok ősszel kisebb mértékben megugranak karácsonyig, majd év elején újra nagyobb ütemű terjedés következik be, mely februárban tetőzik és többnyire áprilisig lecseng. Viszont a táppénzes napok számának kiugrása inkább ősszel-télen jellemző, amikor a betegszabadságok, rendes szabadságok elfogytak már. Év elején ismét a szabadságaikat fogyasztják a dolgozók, ha betegek, és inkább májusra, a nyári hónapra jellemző, hogy ismét emelkedik a táppénzen lévők száma.

Ha pedig azt vizsgáljuk, hány napot töltöttek a magyar dolgozók táppénzen 2023-ban eddig, akkor látható, hogy a 2022-ben már augusztus végén annyi táppénznél tartottunk, mint amennyi idén csak szeptemberben végéig gyűlt össze. Ez azért is lehet így, mert a 2022-es év elején kiugróan sokan voltak táppénzen még a pandémia sújtotta évekhez képest is, 2023-ban pedig sokkal inkább hasonlítottak a számok a 2019-es évihez az első három hónapban:

2018-2022 között az év utolsó 3 hónapjában gyűlt fel a táppénzes napok 27,5-32 százaléka. Ha ez idén is így alakul, akkor még közel 7 millió táppénzes nap juthat az utolsó negyedévre. A dolgozóknak viszont nagyon nem hiányzik az adventi időszakra táppénz, hiszen ez akár 30-50 százalékkal kevesebb pénzt jelenthet nekik a kieső napokra. Az egyébként is jellemzően karcsúbb januári hónapot még kevesebb pénzzel indítani biztosan sokaknak kellemetlen lenne.

Ez azonban azt eredményezheti, hogy sokan inkább betegen is tovább dolgoznak. Az még a jobbik eset, ha otthon maradnak home officeban a fertőző időszakukban, de aki ezt nem teheti meg, az betegen körbefertőzi még a munkatársait is. Már meghaladtuk azt az időszakot, amikor úgy néztek arra, aki tüsszentett egyet az irodában, mint a véres rongyra és minden dolgozót hazaküldtek, aki beteg volt. Általában a munkaadók is úgy gondolkodnak: inkább dolgozzon valaki betegen, mint sehogy.

Azt azonban többnyire figyelmen kívül hagyják, hogy az egészségünk érdekében abszolút ellenjavallt betegen dolgozni. Nemcsak fizikai, hanem szellemi munkavégzés esetében sem jó betegen dolgozni: nem gyógyulunk meg rendesen és egy akut fertőzésből súlyosabb szövődmény alakulhat ki. Ráadásul egy-egy betegség sokszor épp a kiégést, kimerültséget jelzi, amikor már tényleg muszáj lenne a dolgozóknak letenniük a munkát. Arról nem is szólva, hogy betegen a munkavégzés közel sem olyan hatékony, mint egészségesen, pihenés nélkül elhúzódhat a felépülés. Eközben pár nap pihenővel a gyógyulásra koncentrálva az egészségünk és a teljesítményünk is hamarabb lehet újra 100%-os.

Csak álom a 100%-os táppénz?

Rengetegen csak a saját kárukon tanulják meg, hogy az egészség mindennél előbbre való, és apránként feláldozzák azt a munka oltárán. Azért dönt úgy sok dolgozó, hogy betegen sem megy táppénzre, mert ha egy heti béréből levonnak 30 százalékot betegszabadság, vagy 40-50 százalékot a táppénzes napok miatt, akkor a havi bérük 7,5-12,5 százalékkal kevesebb lesz. Ez sok tízezer forintnyi kiesést jelenthet, éppen a karácsony utáni időszakban, amikor egyébként is elég laposan a pénztárcák.

Van azonban mód arra, hogy bebiztosítsák magukat a munkavállalók arra az esetre, ha kiesne a jövedelmük betegségük idejére. Egyrészt élet- és egészségbiztosítások esetén választható olyan szolgáltatás a csomagokban, amely keresőképtelenség idején, baleset vagy betegség esetén az adott időre járó táppénzt kiegészíti. Másrészt, ha van egészségpénztári megtakarítása valakinek, igényelheti a megtakarításai kifizetését ilyen jogcímen is:

EZ IS ÉRDEKELHET

Rengeteg magyar mond le év végén önként a pénzről, ami járna neki: itt hibáznak, sokat buknak rajta

Az MNB utolsó adatai szerint több mint 1 millió magyarnak van egészségpénztári megtakarítása.

Felmérést készít a Pénzcentrum!