Újabb lappangó covid-szövődményre bukkantak: Magyarországon is sokan szenvedhetnek tőle

Most már két éve tart a pandémia, a koronavírus okozta krízis pedig a mentális egészségünket se kíméli. Az elmúlt pár év több szempontból is terhelő volt mindenki számára. A hosszú hónapokig tartó bezártság, miközben a COVID-19 Damoklész kardjaként lebeg a fejünk fölött, ráadásul szinte minden nap jelennek meg új adatok, információk a koronavírusról, aminek a folyamatos követése miatt is megromolhat az egészségi állapotunk.

Ráadásul most, egy amerikai tanulmány szerint azok, akik átestek a betegségen 60 százalékkal nagyobb valószínűséggel küzdenek mentális betegséggel a gyógyulást követő egy évben, mint azok, akik soha nem fertőződtek meg, írja a huffpost.com.

Az agyunkat se kíméli a vírus

A tudósok 150 ezer, a koronavíruson átesett embert vizsgált meg 2020 márciusa és 2021 januárja között. A kutatásból kiderült, hogy azoknál, akik megfertőződtek a vírussal 35 százalékkal nagyobb valószínűséggel alakultak ki szorongásos zavarok, és megközelítőleg 40 százalékkal nőtt a depresszió és az alvászavar kialakulása az elkövetkezendő egy évben.

Ez pedig még csak a kezdet, hiszen ebből kifolyólag kiugróan megnőtt a gyógyultak között azoknak a száma, akik a fenti tünetek tompítása végett alkoholhoz vagy kábítószerekhez nyúltak.

Bár mindannyian szenvedünk a világjárvány miatt, a COVID-19-et túlélő embereket lelkileg sokkal rosszabbul érintette a helyzet. Most kell felismernünk a problémát és haladéktalanul el kell kezdeni foglalkozni vele, mielőtt egy sokkal hatalmasabb mentális egészségügyi válságba torkollik

– vélekedett Dr. Ziyad Al-Aly, a Washington Egyetem egyik klinikai epidemiológusa.

Azok a kutatások, amik a koronavírus és a mentális egészség közti összefüggéseket vizsgálják természetesen nem újkeletűek, már a pandémia kezdete óta foglalkoznak vele. Egy 2020 őszén megjelent tanulmány azt mutatta ki, hogy a fertőzötteknél kétszer nagyobb a valószínűsége annak, hogy depresszió, szorongás vagy demencia alakul ki a betegséget követő három hónapban. Természetesen ez a kapcsolat összetettebb, hiszen azoknál, akik alapvetően küzdenek ilyen, vagy hasonló zavarokkal nagyobb az esélye annak, hogy ezek felerősödjenek.

A válasz bonyolultabb, mint hinnénk

A miértekre a válasz sokkal többrétűbb, mint azt elsőre gondolnánk. Az biztos, hogy jelentős szerepet játszik a járvány okozta pszichés stressz, valamint a fertőzéssel való megküzdés érzelmi zűrzavara, illetve az azt követő tünetek, amik akár hosszú hónapokig, vagy akár évekig is elhúzódhatnak. De egyre több szakértő vélekedik úgy, hogy maga a COVID is közevetlen hatással lehet az agyunkra.

A kutatások eredményei egyértelmű kapcsolatot mutatnak a SARS-COV-2, azaz a megbetegedéseket okozó vírus, és a mentális rendellenességek kialakulása között. Abban viszont nem vagyunk biztosak, hogy ez miért van így, de az egyik vezető elmélet az, hogy a vírus bejuthat az agyba és ezáltal megzavarhatja a sejt- és neuronpályákat, amik mentális problémákhoz vezethetnek

– nyilatkozta Dr. Al-Aly. Erre az elméletre az is bizonyíték, hogy a BMJ új tanulmánya kimutatta, hogy a megfertőződött embereknél közel 80 százalékkal több esetben tapasztaltak feledékenységet, mint azoknál, akik soha nem kapták el.

Nem beszélhetünk a koronavírus hosszútávú hatásairól a mentális egészségünkre anélkül, hogy az alvászavart is megemlítsük, hiszen az alvás minőségének romlása a világjárvány egyik jellemző következménye. A hazai és nemzetközi kutatások is hasonló eredményre jutottak: minden vizsgált felnőtt korú emberből közel a fele szenved alvászavartól.

A Magyar Alvás Szövetség és a Szinapszis Egészségkutató pandémia alatti vizsgálatai, valamint az Alvásszövetség alvásorvosi rendelései arról számolnak be, ha romlik az alvás minősége, azok mind a fizikai, mind a mentális egészségre negatív hatással vannak. Az alvászavar leggyakrabban alvatlanságot jelent, magában foglalhatja az elalvási vagy átalvási nehézségeket, a korai vagy éjszakai felébredést, vagy a rossz alvásminőséget, a fáradt hajnali-reggeli ébredéseket.

Mentális zavara miatt támadt

A napokban született meg az ítélet annak a gyöngyösi férfinak az ügyében, aki nem sokkal korábban pisztollyal és késsel támadt rá a polgármesteri hivatal dolgozóira. A vádlottnál, aki még 2020-ban esett át a betegségen mentális zavarok léptek elő, aminek következtében poszttaraumás stresszzavar alakult ki, ami odáig fajult, hogy a megélhetése okozta gondokat felnnagyította, végül pedig erőszakkal szeretett volna segélyt szerezni a hivatalban. A bíróság végül mentális állapotára hivatkozva enyhébb büntetést szabott ki, tájékoztatott a Kékfény.

Covid fertőzésen esett át, amelynek kapcsán a post-covid szindróma, mint poszttraumás stresszzavar tünetei léptek fel nála. A vélt és valós egzisztenciális nehézségeit felnagyította, túlértékelte, helyzetét kilátástalannak ítélte meg, katasztrófizált

– hangzott el a tárgyaláson.

Magyar kutatások

Hazánkban is születtek hasonló tanulmányok, amik azt vizsgálták, hogy az elmúlt évek változásai, mint az óvodák, iskolák bezárása, az otthoni munkavégzés, a mozgásterünk beszűkülése, vagy a személyes kapcsolatok mellőzése hogyan hatottak az életünkre, az anyagi helyzetükre. Ami szoros összefüggésben áll a mentális stabilitással, egészséggel, hiszen egy állandó stresszfaktort eredményez.

Tavaly augusztusban a Pénzcentrum, a Médiaunió és a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) közös online, nem reprezentatív kutatást készített a témában. A válaszokból kiderült, hogy a kitöltők között többségben vannak azok, akik okos beosztással jól kijönnek a jövedelmükből (37,5%), 16,1 százalék pedig egyenesen azt mondta, hogy gond nélkül megél. Ugyanakkor egy jelentős tábor épphogy kijön a pénzéből (23,2%), vagy hónapról-hónapra él (14,4%). 5,8 százalék válaszolta azt, hogy nélkülözésben él. Arra is rákérdeztünk, hogy a kitöltőknek hogyan alakult a jövedelme az egy évvel korábbihoz képest.

A társadalom járványügyi reakcióiról is kérdeztük akkor az olvasóinkat, amiből kiderült, hogy a kitöltők több mint felének az a véleménye, hogy a vészhelyzet alatt nem lettek együttérzőbbek az emberek és a vártnál jóval kisebb mértékben alakult ki társadalmi összefogás hazánkban.