Így ment a magyarok agyára a karantén: brutálisan elszoktunk az emberektől, ennek meglesz a böjtje

A koronavírus-járvány miatt nagyon sokan tapasztaltuk meg a hosszas bezártságot. Kimaradtak életünkből a baráti találkozók, a családi események, koncertek, sőt a munkába járás is. Most, hogy lassan oldódnak a korlátozások, és már van lehetőségünk kimozdulni, sokan tapasztalunk szorongást,ha arra gondolunk, hogy emberekkel kell lennünk.

Tényleg újra kell tanulnunk azt, hogy hogyan legyünk szociálisak? Ezt a kérdést teszi fel a BBC is, ahol hosszasan taglalják az izoláció mellékhatásait. Bizonyítottan az elmúlt időszakban rengeteg embernél jelentkezett a szociális szorongásos zavar, sőt az álmainkat is megzavarta a karantén. Az, hogy társas lények vagyunk, kicsit a háttérbe szorult, azonban a szakértők azt mondják, van remény, ugyanis a szociális kapcsolatainkhoz való viszony gyorsan újratanulható, regenerálódik ez a készség.

Fejben dől el?

A karantén, és a hosszas magány az agyunkra is nagyban kihat. Kutatások azt bizonyítják, hogy a magányos emberek agya más, kisebb az amigdala, amely az agyunkban az érzelmekért, félelemért felelős központ. A túl sok magányosan töltött idő a hormonszintet is rosszul érinti, ezáltal depresszióhoz is vezethet ez az állapot. Azok, akik izolációban élnek, hajlamosabbak a negativitásra, paranoiára.

Ezen kívül a hosszú izoláció a memóriánkra, és a verbális képességeinkre is negatívan hathat. Ha sokáig csak pár bizonyos emberrel beszélgetünk, gyorsan elfelejthetjük azt, hogy hogyan kell más szociális közegben kommunikálni.

A diákoknál az agy még fejlődik, ez az időszak pedig nagyon fontos az iskoláskorúaknál, hiszen a gyerekek szociális készségekre tesznek szert társaik körében. A hosszú izoláció ebben a korban szociális fóbiák kialakulásához vezethet.

-mondta Daniela Rivera, a santiagoi Mayor Egyetem biológusa, aki kiemelte, hogy különösen nagy figyelmet kell szentelni az iskoláskorú diákokra, őket ugyanis a pandémia alatti karantén még erősebben érintette.Hozzátette, hogy a karantén és izoláció által kiváltott memóriazavarok regenerálódásához évek szükségesek, mellékhatásként pedig rengeteg embernek lehet gondja hiperaktivitással, szorongással, irritáltsággal.

Azonban nem csak agyunk érintett. Pszichológusok jelentései alapján tudhatjuk, hogy rengeteg felnőtt kezdett el szorongani szociális helyzetektől, ez pedig különösen nagy hatással van azokra, akik egyébként is szociális szorongási zavarral küszködnek.

Azok, akik szorongásos személyiségzavarban szenvednek, számukra fontos a kezelés, terápia és a szociális helyzetek folytonossága is. Erre tért ki Marla Genova, pszichológus is, aki hozzátette, hogy azért van erre szükség, mert ezek a páciensek a folytonosság híján gyorsan visszaléphetnek a rossz mintákba, szokásokba.

Ideje visszatérni a rendes kerékvágásba

Ahogy a vakcinák egyre elterjedtebbek, és a világ ismét nyitottabb, úgy özönlünk vissza a közösségi terekbe, vendéglőgbe, barátaink körébe. Azonban a maszkok, a távolságtartás még mindig idegenül hat ránk. Sokan gyökeresen változtattak szociális kapcsolataikon, nem szívesen találkoznak sok új emberrel, inkább a már meglévő kapcsolataikra támaszkodnak. Ez jellemző hazánkban is.

Lapunk korábban készített felmérése alapján láthatjuk azt, hogy a magyar családok hogyan vészelték át a karantént. A nem reprezentatív kutatásban 2400 választ elemeztünk, amelyből kiderült, hogy a járvány alatt olvasóink is inkább a szűkebb környezetükre számítottak.

A vonatkozó kérdésben a kitöltők legjellemzőbben a legközelebbi hozzátartozókat (párjuk, gyermekeik) jelölték meg olyan személyként, akikre inkább igen, vagy teljes mértékben számíthattak a járvány alatt. Érdekesség, hogy a barátokat többen jelölték meg a "teljes mértékben számíthattam rá" kategóriában, mint a testvérüket.

Viszont az is kitűnik, hogy a társadalom fiatalabbik hányada igyekezett megtartani a távolságot a járvány szempontjából legsérülékenyebb idősektől. Legalábbis a felmérésben válaszoló nagyszülők több mint 70 százaléka azt mondta, nem számított unokái segítségére a járványidőszak alatt.

Az eredmények alapján kimondható, hogy a járványhelyzet összehozta a magyar családokat, az érdemben válaszolók majdnem 80 százaléka szerint jobb lett a kapcsolatuk a családjukkal. Nagyjából ugyanennyien értettek egyet azzal, hogy a koronavírus-járvány ráébresztette őket arra, hogy a családdal való kapcsolat a legfontosabb. 64 százalék mondta azt, hogy teljes mértékben, vagy inkább igaz rá, hogy a járvány hatására bensőségesebb lett a kapcsolata gyermekével, gyermekeivel.

Az Amerikai Szociális Szorongási Központ azt javasolja mindenkinek, hogy türelmesen álljun hozzá önmagunkhoz, és embertársainkhoz egyaránt. Most mindenki kicsit feszeng ebben a helyzetben, erre gondoljunk, amikor kellemetlenül érezzük magunkat egy beszélgetésben, vagy szociális helyzetben.