28 °C Budapest
Mi a monocita a laboreredményben? A monocita mikor magas vagy alacsony?

Mi a monocita a laboreredményben? A monocita mikor magas vagy alacsony?

2020. október 2. 14:29

Mi az a monocita vérkép alapján, hol van a monocita a laboreredményben? A monocita mikor magas; jó, ha a monocita 10% vérkép alapján? Tudj meg mindent a monocita szintről!

Egy átlagos laborvizsgálat során számos fontos információt tudhatunk meg egészségi állapotunkról, immunrendszerünk működéséről: ezek közül az egyik érték a monocita százalékban megadott aránya. Na de mi az a monocita a laboreredményben és miért vizsgálják? Mi a monocita funkciója szervezetünkben, mekkora monocita értékek számítanak normálisnak és mi történik, ha a monocita vérkép alapján túl magas vagy túl alacsony számban van jelen? Cikkünkben elmondjuk, hogy a monocita mikor magas vagy alacsony és hogy ezek az értékek mit jelentenek vérképünkben!

Mi a monocita?

A monocita egy amőbaszerű sejt, a fehérvérsejtek egyik csoportját alkotja: ezek a monocita sejtek átlagosan a fehérvérsejtek 2-10 %-át teszik ki. A monocita nem csak a fehérvérsejtek, de az összes véralkotóelem között is a legnagyobb méretű sejt, amely sajátos, a szervezet számára elhanyagolhatatlan ellenálló funkciókat lát el. A monocita fehérvérsejtek célja, hogy bekebelezzék a szervezetünkbe jutó mikroorganizmusokat és egy természetes védőrendszerként megszabadítsanak minket azok káros hatásaitól.

A velünk született immunrendszerünk részét képző monocita sejtek a csontvelőben keletkeznek, majd a kikerülnek a véráramunkba, ahol 1-3 napig keringenek, mielőtt tovább differenciálódnak dendrikus sejtekké vagy makrofágokká. A monocita sejtek szerveink szöveteibe beépülve 3 fontos funkciót látnak el:

  • fagocitózis, köznyelven a kórokozók bekebelezése: a monocita felismeri a kórokozó baktériumokat és a szervezet saját, fertőzött sejtjeit is, amelyekhez ellenanyagok kötődnek, és el is pusztítja azokat;
  • a kórokozók antigénjeinek prezentációja: ezáltal beindul a szervezet immunválasza;
  • citokintermelés, másnéven olyan molekulák termelődésének serkentése, amelyek a sejtkommunikációban játszanak fontos szerepet.

Miért vizsgálják a monocita mennyiségét?

A monocita vérkép vizsgálat során rengeteg információt elárul szervezetünkről: a monocita mennyisége és aránya alapján következtethetünk különböző fertőzésekre, megbetegedésekre. A monocita számának mérése vénás vérből való mintavétel útján történik, normális értéke 3-8%, vagyis az számít egészségesnek, ha a fehérvérsejtjeink 3-8%-át a nagyobb monocita sejtek teszik ki. Ha megemelkedett a monocita vérképben kimutatható mennyisége, az a szervezetünk reakciója valamilyen rendellenesség, leggyakrabban bakteriális vagy vírusos fertőzés esetén.

A monocita mikor magas vagy alacsony?

A monocita a laboreredményben lévő értékek alapján könnyen vizsgálható: egy kész vérkép esetén feltüntetik a normális spektrumokat és minden kóros eltérést kiemeléssel jelölnek benne. Ha például a monocita 10% a laboreredményünkben, az azt jelenti, hogy túl magas a monocita számunk, tehát olyan probléma merült fel a szervezetünkben, amelyre az immunrendszerünk jelenleg is válaszreakciót ad.

Monocitózis (magas monocita)

Ha a monocita a laboreredményben kórosan magas értéket, túltengést mutat, olyan problémákra utalhat, mint vírusos vagy bakteriális eredetű fertőzések, krónikus gyulladás, immunbetegség, graulóma, nekrózis, szarkoidózis, daganatos megbetegedések, zsíranyagcsere-zavar, vírusos eredetű láz vagy Cushing-szindróma, sőt, a stressz is kiválthatja a monocita szint megemelkedését. Ha a páciens érelmeszesedésben szenved, a magas monocita szint egy szívroham előjeleként is figyelmeztethet bennünket!

Monocitopénia (alacsony monocita)

Az alacsony monocita szám okozói a csontvelőt érintő megbetegedések, a szisztémás autoimmun betegségek és egyes baktériumok vérbe jutó toxinjai. A betegségeken kívül bizonyos kezelések (kemoterápia, kortikoszteroidos kezelés) is okozhatják a monocita szám csökkenését a vérképben.

Forduljunk orvoshoz!

Laborvizsgálattal a hétköznapokban ritkán, krónikus betegség híján általában csak a munkaalkalmassági vizsgálatokon találkozunk, ám ettől függetlenül is érdemes időnként elmennünk vérvételre. Az olyan véralkotóelemek, mint a lymphocyta vagy a monocita vizsgálata segíthetnek súlyosabb megbetegedéseket idejében felfedezni és gyógyítani, emiatt mindenképpen azt javasoljuk, ha tudjuk, hogy a monocita magas, vagy más kóros eltérést tapasztalunk vérképünkben, forduljunk háziorvosunkhoz, aki beutalhat alaposabb vizsgálatokra egészségünk megőrzésének érdekében!

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. július 28. szerda
Szabolcs
30. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?