9 °C Budapest
40 évesen is el lehet menni nyugdíjba: csak nehogy megbánd!

40 évesen is el lehet menni nyugdíjba: csak nehogy megbánd!

2017. augusztus 1. 11:08

Sokan álmodoznak arról, hogy nem várnak 60-70 éves korukig, hanem már korán nyugdíjba vonulnak. Egyre többen vannak külföldön és Magyarországon is, akik már harmincas éveikben kiugranak a mókuskerékből, és onnantól kezdve fesztelenül élvezik a gondtalan mindennapokat. Csakhogy a korai nyugdíjnak is megvannak a maga hátulütői, kockázatai.

Teljes szabadság, főnök és a mindennapi munka okozta stressz nélkül - elsőre csodásnak hangzik. Nem véletlen, hogy külföldön, sőt, itthon is egyre többen döntenek úgy, hogy a 40-es vagy akár már 30-as éveikben kiugranak a mókuskerékből, és "nyugdíjba" vonulnak. Vagyis felmondanak a biztos munkahelyükön, lemondanak a havi fix fizetésről, és egyszerűen csak élvezik az életet. Mindez szép és jó, de a korai nyugdíjnak megvannak a maga hátulütői is.

Mi, akik a korai nyugdíjról és azzal együtt megvalósuló az anyagi függetlenségről írunk, hajlamosak vagyunk kiemelni a jó dolgokat: a barátokkal és családdal együtt töltött időt, a szabadságot, hogy azzal foglalkozhatunk, amivel csak szeretnénk, úgy, hogy semmiféle nyomás nem nehezedik ránk (...). Viszont azt már nem hangsúlyozzuk, hogy mekkora kockázata van a korai nyugdíjjal járó életmódváltásnak

 - mondta egy interjúban Brian, a Done By Forty nevű blog írója.

Áprilisban az egyik bejegyzésében arról ír, hogy felkeltette az érdeklődését egy műsor, amiben a nyugdíjas évekről és a kognitív képességek hanyatlásáról értekeztek. Azt ugyanis több tanulmány is alátámasztja, hogy van kapcsolat a kognitív képességek hanyatlása és a nyugdíjba lépés között. Négy évvel ezelőtt  a francia Országos Egészségügyi és Orvoskutató Intézet munkatársai több, mint 429 ezer magánvállalkozó egészségügyi és biztosítási adatait elemezték, és kimutatták, hogy minden nyugdíjas korban aktív munkával töltött év a demencia kockázatának 3 százalékos csökkenését eredményezi. Ok-okozati összefüggést azonban egyértelműen nem tudtak kimutatni.

Egy másik tanulmány is foglalkozott ezzel a kérdéssel. Egy 2005-ös felmérés több mint 20 ezer önkéntes részvételével például arra jutott, hogy a memóriateszteken sokkal jobban teljesítenek azok, akik még a 60-as éveikben is dolgoznak, mint akik korábban nyugdíjba vonultak. Tehát ha idejekorán felhagyunk az aktív munkával, azzal az elbutulást kockáztathatjuk. Persze a korai nyugdíj nem is egy az egyben azt jelenti, hogy valaki soha többé nem végez semmilyen munkát. A legtöbb "korai nyugdíjas" alkalmi munkát vállal, olyasmikkel foglalkozik, amiben örömét leli. Viszont hiába nem csak arról szól az életük, hogy pihennek, utazgatnak, céltalanul töltik a mindennapjaikat, a rendszeres munka, mint olyan megszűnik.

Brian ugyanakkor kifejti, bizonyos munkahelyeken ez a féle mentális hanyatlás már azelőtt elkezdődhet, hogy az illető nyugdíjba vonulna: "miért fognál bele új, nehéz projektekbe, miért akarnál elsajátítani új dolgokat, ha mondjuk 50 körül vagy és hamarosan nyugdíjba mész?" - teszi fel a kérdést. Sőt, úgy gondolja, ez a fajta hozzáállás már a 30-as, 40-es éveiben járó embereknél is előfordulhat, tehát nem feltétlenül a nyugdíjas léthez van köze. Ez az érvelés azonban nem teljesen helytálló, és ezt ő is elismeri. A kutatások ugyanis nem bizonyos fajta munkavégzéssel, hozzáállással, vagy adott munkahelyi feltételekkel hozták kapcsolatba a kognitív képességek hanyatlását, hanem magával a nyugdíjas léttel

Én csak azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy igenis van egy megfigyelhető, jól dokumentált kockázata ennek a szellemi képességeinkre nézve, és nem úgy tűnik, hogy a hobbijaink, vagy az a tény, hogy a kortai nyugdíjasok többsége új dolgokat próbál ki, rendszeresen sportolunk, vannak aktív emberi kapcsolataink, tehát hogy ez mind épp olyan hatékony eszköz a mentális hanyatlás ellen, mint amilyen a hagyományos értelemben vett munka

 - jegyzi meg.

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Van megoldás?

Arra, hogy akkor mégis mi lenne a megoldás, ha nem akarunk életünk végéig robotolni, de szeretnénk, ha agyunk minél tovább kiválóan működne, Brian sem tudja a választ. Azt írja, próbál olyan életet élni korai nyugdíjasként, amibe belecsempész némi kreativitást, kihívást jelentő munkát is. De hogy pontosan hogyan is működik ez majd a jövőben, és hogy mivel is fog foglalkozni, ami azért nem jár fix munkaidővel sem, azt még ő sem tudja.

Szakemberek szerint egyébként a részmunkaidő lehet a megoldás: így egyrészt megmarad a munka, másrészt viszont van elég szabadidő is. Tavaly a Melbourne Institute kutatói is foglalkoztak a munka, nyugdíj, demencia kérdésével. Háromezer férfit és három és félezer nőt teszteltek, miközben munkahelyi szokásaikat is vizsgálták. Az eredmény az volt, hogy a heti 25 órát dolgozók sokkal hatékonyabbak voltak, mint a többiek. A heti 55 órát dolgozók pedig rosszabb eredményeket produkáltak a gondolkodási folyamatokat vizsgáló tesztek során, mint a munkanélküliek vagy a nyugdíjasok.

A legtöbb ország megemeli a nyugdíjkorhatárt, azaz több embernek kell majd idősebb korában is dolgoznia. Az értelmi stimuláció a munkaóráktól is függhet, de a munka egyfelől hasznos, de közben káros is lehet. Egyfelől stimulálhatja az agyat, de a hosszú munkaórák stresszt és fáradságot okoznak, ami károsíthatja a kognitív funkciókat

 - nyilatkozta a tanulmány egyik szerzője, Colin McKenzie, a Keio Egyetem professzora, aki szerint a megoldás egyértelműen a részmunkaidős állás, ami különösen jótékonyan hat a középkorúakra és az idősebbekre nézve.

Elszigetelődés, unalom, depresszió

Sok tanulmány foglalkozik a nyugdíj, és a korai nyugdíj veszélyeivel. Ezek között említik a depressziót. Egy brit tanulmány 11 európai ország több ezer, 50 és 70 év közötti lakosságának adatait elemezve arra jutott, hogy a nyugdíj 40 százalékkal növeli a depresszió kialakulásának esélyét. Az ugyanis, hogy felhagyunk a napi munkával, elszigetelődéshez is vezethet - a legtöbb embernek az ismerősei, barátai a munkahelyhez vagy a munkavégzéshez kötődik. Ezek a kapcsolatok pedig jó esélylel valóban le is épülnek. Ez a veszély életkortól föggetlenül fenyeget mindenkit, de lehet tenni ellene: találni kell olyan elfoglaltságot, ahol van lehetőség új emberekkel ismerkedni.

NEKED AJÁNLJUK
NAPTÁR
Tovább
2021. május 7. péntek
Gizella
18. hét
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?