Legfrissebb híreink bíztosítás témában: biztosítás árak, kockázatok. Kinek éri meg biztosítást kötni? A dohányosoknak tényleg drágább a biztosítás? Kíváncsi vagy mennyit fizettek a biztosítók a nagyobb környezeti katasztrófák esetén? Tőlünk megtudhatod!
Az utóbbi évek megváltozott időjárására jellemző, hogy a nyári hónapokban előforduló viharok mind több anyagi kárt okoznak a lakosságnak. A Generali-Providencia Zrt. adatai szerint az időjárás által előidézett káresemények száma a nyári hónapokban más évszakokhoz képest kiugróan magas.
Szeptembertől újabb befektetési megoldás érhető el a K&H Bank országos fiókhálózatában. A K&H hozamlánc életbiztosítás egyedülálló a magyar piacon, hiszen kombinálja a garantált szerkezetű alapok előnyeit a kamatadó-mentes befektetés és az adókedvezmény lehetőségével, s mindemellett élet- és balesetbiztosítási fedezetet is nyújt.
Egy-egy nyári vakáció alkalmával sokak fejében megfordul a gondolat ("egyszer élünk" alapon), hogy kipróbáljon valami izgalmas és veszélyes sportot. Ami a lelkes turistának maradandó élmény, az biztosító társaságoknak maga a rémálom. Eleinte ki is zárták a túlzottan adrenalint pumpáló tevékenységeket a biztosítások hatálya alól. Aztán felfedezve az igényeket, egyre többen kínálnak megfelelő fedezetet egy utasbiztosítás keretében. Lássuk tehát, miből fizethetjük a kórházi számlát, ha balul sülne el a dolog!
Gyakran találkozhatunk a külföldi médiában azzal a "jelenséggel", hogy a profi sportolók biztosítást kötnek arra az esetre, ha a lesérülnek játék közben, vagy pályán kívül, akkor felépülésükig, illetve egy esetleges újrakezdésig ne legyenek anyagi gondjaik. Megkérdeztünk néhány hazai társaságot itthon milyen lehetőségek vannak.
Vajmi kevesen vannak olyanok kis hazánkban, akik még ne találkoztak volna életbiztosításokkal házaló ügynökkel és ne hallgatták volna hosszasan az érveit arról, hogy miért van nekünk szükségünk az Ő termékére. Ilyenkor szinte mindenre kitér a lelkes eladó, arról azonban kevés szó szokott esni (leginkább semmi), hogy mi történik akkor, ha időközben a "páciens" meggondolja magát és visszavásároltatja a kötvényét a biztosítóval. Ebből adódik a kérdés: Mennyit ér egy életbiztosítás? Mennyit ér a biztosítónak és mennyit ér az ügyfélnek? Hogyan határozzák meg a visszavásárlási értékét? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat néhány hazai szereplő segítségével.
A tavalyi gépjármű-felelősségbiztosítási "futamot" konkurenseinél lényegesen alacsonyabb tarifáival megnyerő MÁV-biztosító körül már jó ideje gyülekeznek a fekete felhők. A tapasztalatok szerint ugyanis kár esetén a MÁV-biztosítót elérni is borzasztóan nehéz, kicsikarni belőlük kárigényünket pedig szinte lehetetlen, ha mégis sikerül, azt hónapokig tartó utánajárás és súlyos tízezrek elköltése előzi meg.
Már egészségbiztosítási csomagot is vásárolhatnak a brit állampolgárok a Tesco áruházakban, lehet, hogy nem sokára mi is bedobozolva vesszük majd a biztosítást?
Csökkenő állomány, növekvő díjbevétel, kirobbanó eredmények. Röviden így jelemezhetnénk a hazai biztosítótársaságok tavalyi évét. Igaz, egy biztosítás átlagos éves díja hatszorosára növekedett az elmúlt évek alatt. Nézzünk egy kicsit kulisszák mögé!
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) lecsapott a biztosítókra. Nagyító alá vette az összes társaságot és "természetesen" mindenhol jogsértésre bukkant. A 12 biztosítóból 12-en buktak, így összesen 9,4 millió forint bírságot szabott ki a felügyelet.
Manapság szinte mindenre lehet biztosítást kötni, miért lenne ez másképp a gépjárművek esetében? Ezzel a mottóval indította útnak, a tengerentúlon, az Allstate biztosító társaság legújabb biztosítási szolgáltatásait.
Néhány évvel ezelőtt egy új befektetési típus kezdett el kialakulni a tengerentúlon, amely mára már komplett üzletággá nőtte ki magát. A "biznisz" lényege, hogy egyes befektetők felvásárolják az életbiztosítási kötvényeket még lejárat előtt, ezáltal az életbiztosítási kötvények a szokásos felhasználáson túl (tőkegyűjtés távolabbi időpontra, haláleseti védelem adott tartamon belül, életjáradék) alkalmasak arra is, hogy a végső cél elérése előtt is megoldják a problémát, de legalábbis ne nehezítsék tovább a helyzetet. A dolog morbiditása, hogy a befektetők előnyben részesítik a "kevésbé kockázatos" ügyfeleket, tehát akik korán halnak azok jobban kereshetnek a bolton.
Eljött a nyár (most már reméljük nem csak naptár szerint), ilyenkor számtalan hazánkfia szedi a sátorfáját és utazik el külföldre, hosszabb-rövidebb időre. Ez időtájt a hazai híradásokban is egyre sűrűbben jelennek meg rémisztőbbnél rémisztőbb hírek, hogy külföldön mennyibe kerül az orvosi ellátás, hogy több millió forintért szállítják haza a beteget, stb. Ekkor bölcsen meg is szokták jegyezni, hogy "bezzeg, ha kötött volna utasbiztosítást a póruljárt utazó" akkor most a biztosító fizetne helyette. De valójában miért is nem kötik meg sokan ezt a bonyolultnak és drágának egyaránt nem nevezhető terméket (legtöbbször a biztosítás napi díja kevesebb kerül, mint a célországban egy korsó sör és probléma esetén ez is van olyan hűsítő)?
Mikor valaki egy építkezésbe vágja a fejszéjét és mindezt hitelből kívánja megvalósítani akkor a bankban szembesül azzal a ténnyel, hogy a pénz folyósításának egyik feltétele: az építés időtartamára biztosítást kössön a kivitelezés helyszínén található vagyontárgyakra, építőanyagokra és magára a kivitelezési munkára is. A hazai piacon található összes társaság kínál efféle terméket, bár jellemzően kivitelezők és vállalkozók részére. Amennyiben magánszemélyként szeretnénk ilyen biztosítást kötni a társaságok nagy része akkor sem zárkózik el a dologtól. Megkérdeztünk néhány piaci szereplő képviselőjét, hogy mire számíthatunk, ha ilyen biztosítást szeretnénk kötni.
Aki már élt át társasházi közgyűlést az tudja, hogy a legtöbb esetben (persze azért vannak kivételek) elég nehéz döntéseket hozni, fontos vagy legalábbis annak tűnő, kérdésekben. Azonban mindig nagy az egyetértés akkor, ha azt kell megszavazni, hogy a lakók mennyivel járuljanak hozzá a közös kiadásokhoz (itt mindenki költségminimalizálásra törekszik). Különösen a biztosítási díj esetében van ez így, a "minket úgyse érhet semmi baj, ha meg igen, akkor a biztosító úgyse fizet" gondolatmenet abba az irányba mozdítja a lakóközösségeket, hogy egyáltalán ne vagy a legolcsóbb biztosítást válasszák. De valójában milyen hibákat lehet és szoktunk elkövetni, és mit tehetnek az ügyfelek, ha beüt a "ménkű"? Ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
A PSZÁF felfüggesztette a MÁV Biztosító egyesület tevékenységét. Ez ráirányította a figyelmet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási piac kérdéseire.
Súlyos anyagi kár érheti azt az autóst, aki olyan vezető hibájából szenved balesetet amely nem rendelkezik felelősség-biztosítással, majd a megjavított autóját ellopják. Hiába van érvényes casco és felelősségbiztosítása egyaránt , egy sajátos jogszabály miatt könnyen póruljárhat, ha egy ilyen nem mindennapi helyzetbe keveredik.
Hazánkban az elmúlt években a lakásbiztosítási állomány folyamatosan növekedett, részben az élénkülő lakáspiac, részben az emelkedő életszínvonal miatt. Ennek ellenére minden három hazai ingatlanból csak kettő rendelkezik lakásbiztosítással.
Hazánkban nem népszerű a casco. Ez egyrészt a drága konstrukcióknak, másrészt a jó magyar "engem nem érhet baj" felfogásnak köszönhető. A biztosító társaságok azonban, mindent elkövetnek azért, hogy egy jókora szeletet hasíthassanak ki maguknak, ebből a roppant jól jövedelmező üzletből.
A rendszerváltozás óta a pálya felfelé halad, ha nem is zökkenők nélkül. Ám ha összevetjük a hazai piac mai fejlettségét például az EU15-ökkel, még mindig nagy út áll előttünk mind az életbiztosítások darabszámában, mind a megvásárolt védelem mennyiségében. Közben pedig a közlekedéstől az életmód-betegségeken keresztül a klímaváltozás hatásaiig terjed a szaporodó kockázatok íve. Mindemellett a mai ügyfél sokszor nemcsak anyagi védelmet vár az életbiztosításától, hanem igazi befektetési teljesítményt is. S mindenekelőtt változó élethelyzeteihez, igényeihez elvárja a változtatás szabadságát
