Kiderült, hol a legnagyobb a baj Magyarországon: ebben a térségben hatalmas pusztítást végzett az aszály

A Groupama Biztosító adatai szerint a tavalyi évben az időjárási szélsőségek jelentős károkat okoztak. A mezőgazdasági kárkifizetések 39 százaléka aszályhoz köthető, 22 százalék jégesőhöz, 20 százalék viharhoz, 13 százalék pedig tavaszi fagyhoz. A fennmaradó 6 százalékot tűz és egyéb károk adták.

A károk közel fele a kukoricát érintette, de jelentős veszteségek keletkeztek napraforgóban, repcében és almában is. Az őszi búza, a gyümölcsültetvények és a hüvelyes növények kisebb arányban szerepeltek a kárlistán.

A 2026-os év is aszállyal indult, a téli csapadék nem pótolta a hiányt. A leginkább érintett térségek között szerepel Békés vármegye, ahol a kárkifizetések 18 százaléka jelent meg. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye 17 százalékkal követi, majd Hajdú-Bihar és Jász-Nagykun-Szolnok következik.

A magyar agrárium a GDP 2,8 százalékát adja, ami meghaladja az uniós 1,6 százalékos átlagot, mégis alacsony a növénybiztosítások aránya. A szakértők szerint érdemes minél korábban megkötni a biztosításokat, mert ezek az egész termelési évre vonatkoznak, és az állami kárenyhítési rendszerben is feltétel a meglétük.

A tapasztalatok szerint a természeti károk hosszabb távon is magas szinten maradhatnak. A biztosítók világszerte évek óta több mint 100 milliárd dollárt fizetnek ki ilyen események miatt. A növekedés mögött a klímaváltozás, az infrastruktúra terjeszkedése és a kockázatos területeken koncentrálódó vagyon áll. Európában tavaly főként a nyári viharok és jégesők okozták a legnagyobb károkat.