Kelet-Európa is elhúzott mellettünk

Közép-Európában a hitelbiztosítási díjbevétel átlagosan a GDP 0,025 százaléka, ezzel szemben Magyarországon ez a mutató csupán 0,018 százalék. Csehországban például nagyságrendekkel nagyobb a hitelbiztosítás elterjedtsége, mint Magyarországon - mondja Dercze Zoltán, a Coface Hungary országigazgatója.

Az országigazgató szerint a magyar alulbiztosítottság egyik alapvető oka, hogy a kockázat- és követeléskezelés fajtáit az egyetemeken sem oktatják, így ez nem alakult ki a vállalati kultúrában sem. A másik ok vállalati strukturális okokra vezethető vissza. Magyarországon duális gazdaság van, létezik egy erősen exportorientált szegmens - jellemzően a nyugat-európai és nemzetközi cégek leányvállalatai -, ám ezek a cégek szinte csak vállalatcsoporton belüli forgalmat hajtanak végre Európa-szerte, így teljesen kiesnek hitelbiztosítási szempontból. Ezzel szemben van egy tömegében nagy, részben átláthatatlan, részben a fekete- és a szürkegazdaságban működő magyar kis- és középvállalati szegmens, amely vevőinek való kiszolgáltatottsága miatt nem is meri meglépni, hogy kockázatait hitelbiztosítással vagy egyéb módon kezelje, félve attól, hogy elveszti ügyfeleit, így bármi áron, akár veszteségek elszenvedése árán is igyekszik vevőit megtartani.

Magyarországon hitelbiztosítást elsősorban építőipari kivitelezők, az agrárium cégei kötnek, az utóbbi területen a beszállítói oldal szinte valamennyi cége rendelkezik hitelbiztosítással. Jellemzően az 5 milliárd forint feletti árbevételű cégek érdeklődnek a hitelbiztosítás iránt, ugyanakkor ma már nem ritka, hogy pár száz milliós árbevételű cégek is érdeklődnek, s éppen ez a 400-500 milliós biztosítható árbevétel az a határ, ahol már fajlagosan is megéri hitelbiztosítást kötni.