Drasztikus változások a magyar használtautó-piacon: erről mindenkinek tudnia kell, aki kocsit venne

Tavaly 820 ezer használt autót adtak el Magyarországon, ami új rekordnak számít, ráadásul ez a mennyiség közel duplája az egy évtizeddel korábbinak. Az eladott autók kétharmada minimum tízéves, a teljes autóállomány átlagos kora tizenöt év. Egy részüket magánszemélyek adták-vették egymás közt, és ha az autó elromlott, ilyen esetekben mindig a vevőnek kellett bizonyítania, hogy rejtett hibás autót sóztak rá.

Januártól szigorúbb szavatossági szabályok védik azokat, akik magánszemélyként kereskedésből vásárolnak használt autót, vagyis, ahogy a jog fogalmaz, fogyasztói szerződést kötnek. Ez a szerződési forma nagyon erősen védi az autóvásárlókat, feltéve, hogy tisztában vannak a jogaikkal és olyan kereskedésben vásároltak, amely nem szokott bújócskázni, írta a Telex.

Amint elromlik az autó, azonnal szólni kell a kereskedőnek és egyeztetni a továbbiakról. Meg lehet kérni, hogy küldjön autómentőt és saját szervizében vizsgálja ki a hibát, esetleg javítsa meg. Ha egy autó a szerződéskötést követő első éven belül megy tönkre, akkor a kereskedőnek kell bebizonyítania, hogy a hiba a vásárlás után keletkezett, és nem előtte. Korábban hat plusz hat hónapos határidő szerepelt a törvényben, vagyis az első félévben a kereskedőnek kellett bizonyítania, hogy hibátlan autót adott el, a másodikban pedig a vevőnek, hogy rejtett hibás autót adtak el neki. (A változásról a 373/2021. (VI. 30.) kormányrendelet tizenegyedik paragrafusa ír bővebben.)

Már az eddigi határidő miatt is sok autótelepen szívták a fogukat, mert úgy gondolták, hogy képtelenség felelősséget vállalni egy tizenéves, több százezer kilométert futott autó állapotáért. Nagyjából az volt az ökölszabály, hogy minden vevő vegye tudomásul, hogy egy használt autóval nagyobb kockázat jár, pontosan ezért olcsóbb, mint egy új. Az új korszak autós fogyasztóvédelmi ügyeiben sokkal fontosabb szerepe lesz a kezelési útmutatónak és a szervizkönyvnek is. Ha ezeket nem kapjuk meg az autóhoz, akkor a kora és futásteljesítménye lesz a kiindulópont egy vita rendezésekor. Amikor viszont a korábbi javítási számlákat és a szervizkönyvet is átadják a kereskedésben, az ezekben leírtakat számon lehet kérni a cégeken. Például mindenki joggal hivatkozhat arra, hogy a gépkönyv gyári alkatrészek használatát javasolja a javításokhoz, ezért amikor elhárítanak egy „rejtett” hibát, akkor a kompenzáció összegében is az új, nem pedig a bontott/utángyártott alkatrész ára lesz a támpont. Kérdés, hogy a gyakorlat mennyire veszi majd figyelembe az értéknövekedés elvét, tehát azt, hogy az új alkatrésztől elvileg emelkedik a használt autó értéke, hiszen ez hivatkozási alap volt a korábbi ügyekben.

Borka J. Balázs, a Magyar Gépjármű-kereskedők Országos Egyesületének szóvivője a szervezet minden tagjának azt javasolja, hogy részletes állapotfelmérő lapot mellékeljen az eladott autókhoz. Ezek a mellékletek a vevőknek is segíthetnek, egyebek mellett felhívják a figyelmet arra, hogy a vásárlás után javasolt bizonyos rövidebb élettartamú alkatrészek cseréjét elvégezni, illetve alaposan leszervizelni az autót. Egyéb esetekben, amikor a kereskedőnek helyt kell állnia egy reklamációs ügyben, Borka szerint mindenki jobban jár, ha a felek együttműködnek, és a jogszabálynak megfelelően, lehetőleg peren kívül rendezik a problémát. A kereskedők, illetve a cikk készítésekor megkérdezett vásárlás előtti átvizsgálással foglalkozó szakemberek szerint nem életszerű, hogy le akarják verni a cégeken az akár 15-20 éves autók váratlanul előbukkanó hibáit. Szerintük jó volna, ha a törvény az autók korának és futásteljesítményének arányában állapítaná meg az autókereskedések felelősségét. Ha viszont fordítunk a képleten, és előírjuk, hogy a vevő számoljon a bizonytalanul magas kiadásokkal, csak mert az autó régi, szintén félrecsúszhatnak az ügyek, mert ebben az esetben teljesen levesszük a felelősséget az autókereskedések válláról.