Radikális lépés a magyar kormánytól: beperlik ezt az EU-s szervet, Ukrajnához is köze van a dolognak

A magyar kormány júliusban nyújtotta be keresetét a luxembourgi Törvényszékhez, amelyet a bíróság hétfőn befogadott. A per középpontjában a Tanács 2024. május 21-i határozata áll, amely előírja, hogy a zárolt orosz jegybanki eszközök kezeléséből származó nettó nyereség 99,7 százalékát az Európai Békekeretbe (EPF) kell átutalni, ahonnan Ukrajna katonai támogatására fordítják.

Budapest azt kéri a bíróságtól, hogy semmisítse meg az EPF irányító bizottságának 2025 februárjában hozott végrehajtási döntését és a döntést rögzítő jegyzőkönyvet. A magyar kormány érvelése szerint az eljárás sértette az uniós alapszerződésekben megfogalmazott jogszerű döntéshozatal alapelveit.

A vita pénzügyi háttere jelentős: az EU-tagállamokban körülbelül 200 milliárd eurónyi orosz jegybanki eszköz van zárolva, amelyek kezeléséből származó hozam évente 3-5 milliárd euróra becsülhető. Ez folyamatos bevételi forrást biztosítana Ukrajna katonai támogatására.

A Tanács jogi szolgálata és a tagállamok többsége szerint a zárolt eszközökből származó hozam felhasználása nem új költségvetési kötelezettségvállalás, hanem egy meglévő szabály végrehajtása, amelyhez nem szükséges egyhangúság. Ezért a februári döntést a magyar szavazat nélkül is meghozták.

A bírósági eljárás akár több évig is elhúzódhat, és ezalatt a megtámadott döntés érvényben marad, vagyis az orosz eszközök hozamából származó pénzek folyósítása folytatódhat Ukrajna számára. Az ítélet azonban precedensértékű lehet: ha a magyar kormány nyerne, hasonló eljárással a jövőben nem lehetne megkerülni a vétójogot.