Történelmi jelentőségű szavazást tartanak ma Németországban: ezen múlik egész Európa sorsa?

A Bundestag arról szavaz, hogy feloldják-e a védelmi kiadásokra vonatkozó korlátozásokat. Ez utat nyithat a katonai beruházások jelentős növelése előtt egy olyan időszakban, amikor Oroszország sikereket ér el Ukrajnában, az Egyesült Államok pedig azt jelzi, hogy Európa már nem támaszkodhat feltétlenül az amerikai védelemre.

"Ez a szavazás a Bundestagban abszolút kulcsfontosságú" - nyilatkozta Monika Schnitzer professzor, a német Gazdasági Szakértők Tanácsának elnöke. "A Müncheni Biztonsági Konferencia után, majd a Trump-Zelenszkij vita nyomán Európa felébredt. Először fordulhat elő, hogy az európaiak nem számíthatnak Washingtonra. Sok ember töltött álmatlan éjszakákat emiatt."

A német védelmi kiadások tavaly 23,2%-kal nőttek, ami hozzájárult az európai védelmi kiadások rekordnak számító 11,7%-os emelkedéséhez. Az új német kancellár, Friedrich Merz versenyt fut az idővel, mivel az új parlament március 25-én ül össze, és nem mindenki támogatja ezeket a kiadásokat.

A szavazásra bocsátott javaslat két részből áll: egyrészt 500 milliárd eurót szabadítana fel német infrastrukturális fejlesztésekre és klímavédelmi intézkedésekre, másrészt eltörölné az alkotmányban rögzített hitelfelvételi korlátozásokat, ami elméletileg korlátlan forrást biztosíthatna védelmi kiadásokra.

Európa biztonsági kihívása egyértelmű: ha az USA már nem áll mögötte, vagy legalábbis nem lehet biztosan számítani az amerikai védelemre, akkor mit kell tennie a kontinensnek a hiány pótlására? A Kiel Intézet adatai szerint Európa GDP-jének mindössze 0,1%-át költi Ukrajna védelmének támogatására, míg az USA 0,15%-ot.

A kérdés azonban nem csak pénzügyi jellegű. Ukrajna legkeresettebb fegyverei amerikai gyártmányúak, például a Patriot légvédelmi rendszerek és a HIMARS rakéta-sorozatvetők. Az ukrán rakétatüzérség 86%-a, a tarackokhoz használt lőszerek 82%-a amerikai forrásból származik.

Miközben az európai nemzetek többsége vonakodik a NATO által előírt GDP 2%-os védelmi költségvetés fölé emelni kiadásait, Oroszország már GDP-je 7%-át költi védelemre, és nemzeti költségvetésének mintegy 40%-át fordítja katonai célokra.

"Ha a szavazás átmegy, az jelentős lesz mind Németország, mind Európa számára" - mondta Ed Arnold, a Royal United Services Institute vezető kutatója. "Precedenst teremt és lehetővé teszi, hogy mások is kövessék... Azonban három évvel Ukrajna inváziója után Németország esete arra emlékeztet, hogy a több pénz a védelemre szükséges, de nem elégséges feltétel."