Nem is álmodozhatnak a magyarok az olcsóbb kenyérről: ezért maradnak az egekben az árak

A gabonaárak egy évtizede nem voltak ennyire alacsonyak – a búza esetében 2022 ősz elején még 130 ezer forintot is elkérhettek egy tonnáért, ám az év végétől jó esetben is már csak ennek a felét kérhették el a gazdák, ha egyáltalán találtak vevőt. Ennek ellenére a kenyér és általában a pékáruk árai nem vagy csak minimálisan csökkentek azóta.

A malmi búzát (ami egy tonna gabonát jelent) 2020-ban még 52 ezer forintért vásárolták, míg tavaly már 138 ezer forintért. Emiatt a liszt ára is megemelkedett – két éve még 100 ezer, 2022 őszén már 240 ezer forintba került tonnája. A folyamat azóta viszont megfordult, és mostanra közel 50 százalékkal csökkent a liszt ára is.

A sütödék árai azonban mégsem csökkentek érdemben, ugyanis a búza és liszt árai csak kismértékben jelennek meg a péksüteményeik áraiban. A különböző kenyerek árában mintegy 15-20 százalékot, a komplexebb, minőségibb pékáruk esetében még ennél is kevesebbet tesz ki a liszt ára. A fő költségelemeket a munkabér, az energia és a szállítás teszik ki, ezek pedig jelentősen megdrágultak az elmúlt években – mondta el a portálnak Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője.

Jóllehet az energia tőzsdei ára alacsonyabb az egy évvel ezelőttihez képest, ám sok sütőipari szereplő még a kedvezőtlenebb időben megkötött szerződések mellett üzemel. Ráadásul a munkabérek továbbra is emelkednek, miközben a sütőipar kifejezetten élőmunkaigényes ágazat. A gázolaj árának utóbbi időben tapasztalható emelkedése pedig a szállítási költségeket is emeli. Mindezen tényezők miatt nem is várható, hogy csökkenni fog a kenyér és a többi pékáru ára.