Óriási meglepetés éri a nyugdíjasokat a boltokban: 2024 egyelőre az ő évüknek látszik

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) múlt csütörtökön közzétett friss adatai szerint idén márciusban 3,6 százalékos volt a fogyasztóiár-index a tavalyi év azonos időszakához viszonyítva (-0,1%p). Ezzel egyidőben az élelmiszerárak emelkedése szinte megállt – ezek árindexe 0,7 százalékra mérséklődött tavaly márciushoz képest.

A nyugdíjas fogyasztóiár-index ezúttal megegyezett az összesített árindexszel (3,6%).

Amennyiben külön vizsgáljuk a lakosság egyéb rétegeit, úgy a legtöbb esetben stagnáló árindexet regisztrálhatunk márciusra vonatkozólag – csökkenés csak az alacsony és a magas jövedelmű háztartásoknál volt megfigyelhető:

• nyugdíjasok: 3,6% → 3,6%,
• alacsony jövedelmű háztartások: 3,1% → 3,0%,
• a közepes jövedelmű háztartások: 3,3% → 3,3%,
• a három és több gyerekes háztartások: 3,3% →3,3%,
• magas jövedelmű háztartások: 4,6% → 4,4%.

Dupla után már csak emelt nyugdíj

Az év eleje viszonylag bőségesnek mondható a nyugdíjasok szempontjából, hiszen nem elég, hogy emelték az öregségi nyugdíjat, de februárban megkapták a 13. havi nyugdíjat is, amit ráadásul a már megemelt összeg alapján utaltak ki számukra.

Mindezek következtében februárban közel 462 ezer forintból gazdálkodhatott egy átlagos magyar nyugdíjas.

Ezzel szemben márciusban visszatértek a dolgok a normális kerékvágásba. A KSH legfrissebb, februárra vonatkozó adatai szerint 231 267 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj, így mi most ez alapján számítottuk ki, hogy a márciusi árak alapján hány darabot/kilót/litert tudott egy átlagos magyar nyugdíjas megvásárolni az általunk kiválasztott 10 termékből.

Indexünk névadó termékének, a zsemlének ezúttal csökkent az átlagára, igaz, csak minimális mértékben – a februári 67 forinttal szemben márciusban átlagosan 66 forintot kértek el ezért a termékért a magyar boltokban. Mindezek alapján 3 504 darab zsemlét vihettünk volna haza márciusban, amennyiben a teljes átlagos öregségi nyugdíjat erre a termékre fordítottuk volna. A tojás darabára már nagyobb mértékben csökkent, 74-ről 70 forintra, így ebből 3 168 darabot vihettünk volna haza a múlt hónapban.

A 2,8 százalékos pasztőrözött tej átlagára is csökkent februárhoz képest (453 → 450 forint/liter), így ebből 514 litert tudtuk volna megvásárolni a múlt hónapban. A párizsi ára ugyanakkor emelkedett, a februári 2 710 forint helyett márciusban már 2 750 forintot kértek el kilójáért, így ebből a termékből 84 kilót tudtunk volna hazavinni.

A burgonya átlagára 407 forintról 415 forintra emelkedett, így ebből 557 kilót tudtunk volna megvásárolni. Az alma átlagára ugyancsak emelkedett (531 → 536 forint/kg), így ebből 431 kilóra futotta volna az átlagos öregségi nyugdíjból.

A liszt átlagára már mérséklődött – februárban még 178, márciusban már csak 176 forintot kértek el egy kilogrammért, így ezúttal 1 314 kilóra futotta volna ennek a terméknek az esetében. Nyolc forinttal mérséklődött a kristálycukor ára is (373 → 365 forint/kg), amiből így 634 kilót tudott volna megvásárolni egy átlagos nyugdíjas.

Végezetül a sertéscomb ára emelkedett (1 860 → 1 870 forint/kg), míg a bontott csirkéé csökkent (1 360 → 1 340 forint/kg), így előbbiből 124, utóbbiból 173 kilót vásárolhattunk volna meg a múlt hónap folyamán.

Vegyes a kép

Márciusban tehát a zsemle, a tojás, a tej, a liszt, a kristálycukor és a csirke átlagára csökkent, meg a párizsi, a burgonya, az alma és a sertéscomb átlagára emelkedett februárhoz viszonyítva. Igazán jelentős árváltozásról azonban egyik termék esetében sem beszélhetünk – a legtöbb esetben lényegében inkább stagnálás történt.

Amennyiben 2024 adatait átlagoljuk, úgy kijelenthető, hogy idén egyelőre mindegyik termékből többre futja, mint 2023-ban – igaz, a mostani adatokat még jelentősen torzítja a februári duplanyugdíj.

Vegyesebb képet kapunk, ha a mostani évet a referenciaévnek használt 2016-hoz hasonlítjuk – ebben az esetben indexünk névadó termékéből, a zsemléből lényegesen kevesebbet tudunk hazavinni a havi nyugdíjból, nevezetesen a 8 évvel ezelőtti mennyiségnek csupán az 55 százalékát (mivel zsemléből 2016-ban tudtuk megvásárolni a legnagyobb mennyiséget, így ezt az évet vettük 100-nak).

Sokat drágult a burgonya is – ebben az esetben a 2016-os mennyiségnek már csak a 81,4 százalékát tudná most megvásárolni egy átlagnyugdíjas.

A zsemle és a burgonya után a párizsi áll a legrosszabbul – ebből a termékből a 2016-os mennyiségnek csupán a 90,3 százalékát lehetne hazavinni a mostani átlagnyugdíjból, így az mindenképpen kijelenthető, hogy a párizsis zsemle arányaiban lényegesen drágább lett az eltelt szűk évtized alatt.

A fenti termékeken kívül még tojásból és tejből tudnánk most kevesebbet megvenni, míg almából arányaiban ugyanannyira futná most, mint 2016-ban. Ugyanakkor csirkéből, sertéscombból, kristálycukorból és lisztből továbbra is többre futná most, mint 8 évvel ezelőtt. A legnagyobb eltérés a liszt esetében tapasztalható – ebből a termékből másfélszer annyit vihetnénk haza most, mint 2016-ban.