Érik a kegyetlen bezárási hullám Magyarországon: ezek a boltok most végleg eltűnhetnek

2023 májusában a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 12,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest, ez pedig olyan mértékű visszaesés, mint amit 2020 áprilisában tapasztalhattak az üzletek. Az akkor rendkívüli állapot volt a koronavírus magyarországi megjelenése okán, az jelenlegi üzletek forgalomcsökkenése azonban 2022 decembere óta tart a KSH adatai szerint.

Aggasztó visszaesés mutatkozik a boltok számában is, különösen az olyan üzleteknél, amelyek nem élelmiszerjellegű termékeket árusítanak. Míg a kiskereskedelmi üzletek száma összességében 2021-ről 2022-re 4,1 százalékkal csökkent, addig egyes szakboltok száma sokkal nagyobb mértékben esett vissza. Az audio-, és videoberendezések szaküzleteiből 10,5, a számítógép-, periféria-, és szoftverszaküzletekből 8,1, a könyvszaküzletekből pedig 7,2 százalékkal kevesebbet számlált a KSH az év végén. A textil-, ruházati és lábbeli termékek szaküzleteiből 6 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A textilszakboltok 6,5, a ruházati üzletek 6,1, a lábbeli- és bőráruboltok száma 5,1 százalékkal csökkent.

A cipőboltok számának csökkenését idén jelentősen befolyásolhatja, hogy kivonul Magyarországról a Salamander cipőáruház. Ahogy arról lapunk is beszámolt, a cég végleg bezárja az üzleteit, már megkezdték a termékeik végkiárusítását. Így hamarosan megszűnik 19 üzlet, amelyből 13  a fővárosban működött. A döntés azonban nemcsak kifejezetten a magyar szaküzletek válságával állhat összefüggésben, nemzetközi szinten is érezteti hatását a válság. A G7 elemzése szerint a rendszerváltás óta jelen lévő német tulajdonú cég az elmúlt öt év mindegyikében veszteségesen működött, viszont a kivonulás közvetlen hátterében a német anyacég, az Ara Group pénzügyi problémái állhatnak. A cég ugyanis Ausztria mellett a magyar, a cseh és a szlovák piacról is kivonul, Németországban pedig átszervezik, és új tulajdonost keresnek az áruházláncnak.

A Salamander kivonulása olyan válságot jelez, amely nemzetközi szinten sújtja a piac szereplőit, de Magyarországon is jelen van. Már a pandémiát megsínylették a kiskereskedelmi üzletek, azonban nem egyelő mértékben, és egyes területeken még a mai napig nem történt meg a kilábalás. Újabb kihívást jelent az üzletek számára a fogyasztói szokások változása, a magas infláció és az ezzel összefüggő keresletcsökkenés. Az online piacterek térnyerése sem könnyíti meg a boltok helyzetét, különösen a szakboltokét.

Sorra zárnak be az üzletek

Az, hogy egyre csökken a kiskereskedelmi üzletek száma nem újkeletű. Az elmúlt évtizedben egyetlen év sem volt, amikor az üzletek száma növekedett, vagy legalább stagnált volna Magyarországon. A visszaesés mértéke azonban 2022-ben volt a legnagyobb az élelmiszer, élelmiszer jellegű vegyes és a nem élelmiszer jellegű üzletek számában: 4,1 százalék. A textil-, ruházati és lábbeli termékek szaküzletei pedig még drasztikusabb visszaesést mutattak 2013 óta. A KSH adatai szerint 10 év alatt 8746 üzlettel van kevesebb (-36,4%).

Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára a boltok számának csökkenése kapcsán lapunknak elmondta, hogy ez korántsem újkeletű, hanem régóta tartó folyamat, mivel a magyar kiskereskedelem rendszere hagyományosan sokkal "elaprózottabb", mint Európában általánosságban. Válság idején azonban még drasztikusabb a boltok számának csökkenése.

Magyarországon jellemzően több bolt jut százezer lakosra, mint Európában. Ez az elaprózottság viszont azt is jelenti, hogy kevesebb vásárló jut egy üzletre. A kevés vásárlóval rendelkező, kisebb boltok pedig nem állnak olyan könnyen ellen a válságoknak, így borítékolható a boltszámok nagyobb csökkenése

- mondta el lapunk kérdésére a szakértő.

A lábbeli-, bőráruüzletek nagyjából hasonló arányban találhatók meg a fővárosban, megyei jogú városokban, és más városokban, viszont a nagyközségekben és községekben viszonylag elenyésző a számuk. 2021 decemberéről 2022 decemberére 5,1 százalékkal esett vissza a számuk országosan, a fővárosban 7,4 százalékkal. A megyei jogú városokban alig volt csökkenés, míg az egyéb városokban 8,2 százalékos visszaesés mutatkozott. A nagyközségek, községek esetében - bár a boltok száma elenyésző - még 8,3 százalékos növekedés is történt.

A textil-, ruházati és lábbeli termékek szaküzletei közül egyébként a legnagyobb részt a ruházati üzletek teszik ki, csaknem 10-ből 8 bolt ilyen termékre szakosodott. A lábbeli- és bőráru boltok 13,5 százalékot tesznek ki a szegmensből. Hiába a folyamatos boltszámcsökkenés, arányuk tulajdonképpen állandó az elmúlt évtizedet vizsgálva, a legmagasabb 2016-ban volt: 13,9 százalék.

Átrendeződnek a vásárlói szokások

A textil-, ruházati és lábbeli termékek szaküzleteinek forgalma sem alakult túlságosan szépen az elmúlt években. A koronavírus járvány egyértelműen rányomta a bélyegét az ilyen jellegű üzletek által bonyolított forgalomra, mely 2019-ről 2020-ra 24,9 százalékkal esett vissza. Bár a 2022-es évben már jelentősen sikerült túlszárnyalni a 2019-es volument, ebben nagy szerepe lehet a drasztikus drágulásnak is, amely a covid előtti utolsó év óta végbement.

Érdemes azt is látni, hogy a saját kategóriájukon, vagyis a nem élelmiszerjellegű boltokon belül mekkora részt adott ki a textil-, ruházati és lábbeli termékek szaküzleteinek forgalma az adott évben. Látható a fenti grafikonon, hogy már a pandémiát megelőzően is kisebb arányt képviseltek a textil-, ruházati és lábbeli boltok, 2020-ban pedig jelentős visszaesés következett. 2022-re ez az arány feljavult, de a 2019-es szintet már nem ütötte meg. A 2023-as I. féléves adatok pedig ugyancsak visszaesésről tanúskodnak, ez azonban még év végéig javulhat.

Mindenhol visszaesést látunk, ez pedig azt is jelenti, hogy a vásárlók átrendezik a vásárlási szokásaikat. Az első helyen pedig az élelmiszer és a rezsi áll a háztartások kiadásainak fontossági listáján, nem pedig a ruházat. Az ilyen jellegű kiadások hátrébb sorolódnak, aminek a kisebb boltok szenvedik el a hatását

- mondta el Vámos György.

Cipőt a cipőboltból? Ennek már vége

Az elmúlt néhány évben annyit és annyiszor változtak a vásárlói szokások, mint máskor egy évtized alatt sem. A trendekfolyamatosan váltják egymást, miközben hol itt, hol ott csap le a egy-egy krízishelyzet, vagy szép lassan elkezdi megmutatni magát egy addig lappangó válság.

A covid első éveiben például az online kereskedelem szabályosan szárnyalt, erre reagálva rengeteg üzlet invesztált webshop létrehozásába, jelent meg netes piactereken. Várható volt ugyan, hogy az online kereskedelem a korlátozások megszűnése, illetve a járvány kezelhetővé válása után nem fog már közel sem olyan mértékben növekedni. Az újabb válságok azonban azt eredményezték, hogy már nemcsak a fizikai boltokban, hanem a netes vásárlásokban is megmutatkozik a vásárlási kedv csökkenése, a visszafogott, tudatosabb fogyasztás.

A fizikai boltokban automatikusan fellendülést hozott a járvány enyhülése, azonban az energiaválság vagy a forintgyengülés csak újabb kihívásokat hozott. Ezt csak tetézte a 2022-es év nyarától teljesen elszabaduló infláció, mely még jelenleg is magas szinten van. A működéssel kapcsolatos kihívások, és a vásárlási szokások változása, a fogyasztáscsökkenés rengeteg üzletet bezárásra kényszerített már eddig is, és nem úgy tűnik, mintha ez a tendencia megállna.

Különösen nehéz helyzetbe kerültek a szakboltok, hiszen miközben egyre nagyobb választék érhető el szinte minden termékből a diszkontokban és nagyáruházakban, az online piaccal is versenyezniük kell. Ha pedig éppen az adott termékre hirtelen visszaesik a kereslet - mint például a járvány alatt a ruházatra, cipőre -, nem tehetnek semmit. Kifejezetten a cipőboltok nyögik azt a trendet is, hogy egyre erőszakosabb a ruházati- és sportboltok, sőt a hipermarketek és diszkontok cipő területen való terjeszkedése. Az infláció hatására pedig a használt termékeket áruló üzletek is erősödhetnek, amely szintén nem kedvez a cipőboltoknak.

A cipőt a cipőboltból szemlélet mára nagyon sokat változott. Régóta nem csak cipőboltokban lehet cipőt vásárolni, mára pedig a nagyobb láncok jelentős részt hasítottak ki maguknak a piacból, ahogy a vegyes cikkeket áruló webáruházak, vagy akár a hipermarketek is. Ez is a része annak a nagy átalakulásnak, ami a kiskereskedelemben végbement és zajlik jelenleg is

- mondta el az OKSZ főtitkára.

Címlapkép: Fortepan / FŐFOTÓ