Milyen infláció, milyen drágulás? Még mindig Magyarországon a legolcsóbb inni és dohányozni az EU-ban

Az egyes háztartások végső fogyasztásra fordított kiadásaiban hatalmas különbségeket lehet látni az egyes európai országokban - derült ki az Eurostat legfrissebb felmérésből. A most publikált, 2022-es adatokban az Európai Uniós átlaghoz mérték az egyes országok árszint-indexét

Ennek megfelelően a legmagasabb árszintet az Unió tagállamai közül Írországban mérték (az átlag 146 százaléka volt itt az indexérték), amitől nem sokkal maradt el a dániai drágaság sem (145 százalékkal) és Luxemburgban is a tagállamok átlagának 137 százalékán állt a tavalyi évben az árszint.

A legalacsonyabb árszintet eközben keleti szomszédunknál mérték. Romániában mindössze a tagállami átlag 58 százalékát érték el a végső fogyasztási kiadások. De Bulgáriában is csak 59 és Lengyelországban is csupán 62 százalékon állt az árszint.

Hazánkban, az árszint tavaly még mindig az alsó harmadban mozgott a kontinens országait tekintve. Hazánkban a végső fogyasztásra fordított kiadások az EU-s szint 66,9 százalékát érték el, amivel régiós szinten Ausztriánál (110), Szlovákiánál (91,8) és Szlovéniánál (90,5) is olcsóbb volt itthon az élet. Szerbia (62,8 százalék), Lengyelország (61,5) és a már említett Románia (57,8) árszint-indexe persze a magyarnál is jóval alacsonyabb. Az  adatok persze így is meglepőnek tűnnek, ha belegondolunk, hogy a tavalyi év jelentős részében is hazánkban volt a legmagasabb (de szinte végig az egyik legmagasabb) az infláció.

Az árszint persze csak egy faktor és nem kalkulál például a bérkorrekciókkal, a reálbér alakulásával, tehát az életszínvonal alakulásáról például nem sokat árul el.

Ezen felül fontos azt is látni, hogy az egyes terméktípusok között is nagy különbség van az árszinteket tekintve. Mint ismeretes, hazánkban például az élelmiszer az egyik csúcsdráguló, ezzel szemben a dohányáruk és különösen az alkohol ára jóval enyhébb mértékben szállt el.

Ezt visszaigazolják az Eurostat statisztikái is, melyek szerint 2022-ben az alkohol és dohányáruk árszintje mintegy 3,3-szor magasabb volt a legdrágább országban, mint a legolcsóbban. Az alkohol és dohányáruk legalacsonyabb árszintjét Bulgáriában (az EU-átlag 66 százaléka), Lengyelországban (73 százalék) és Magyarországon (78 százalék) regisztrálták. A legmagasabb árszintek Írországban (216 százalék), Finnországban (174 százalék) és Dániában (138 százalék) voltak. Ez a jelentős különbség főként a termékek adózásbeli különbségeiből ered.

Az éttermek és szállodák a második helyen állnak az árszint-különbségek tekintetében, a legalacsonyabb árszinteket Bulgáriában (az EU-átlag 51 százaléka), Romániában (61 százalék) és Magyarországon (62 százalék) regisztrálták, míg a legmagasabbak Dániában (156 százalék), Finnországban (132 százalék) és Luxemburgban (131 százalék) voltak.

A ruházat a legolcsóbb Bulgáriában (az EU-átlag 80 százaléka), Magyarországon (83 százalék) és Romániában (84 százalék) volt, míg a legdrágább Dániában (134 százalék), Svédországban (117 százalék) és Csehországban (115 százalék).

Hatalmasak a különbségek a személyi közlekedési eszközök terén (Lengyelországban 87 százalék, Dániában 132 százalék) és fogyasztói elektronikai termékek terén (Olaszországban 92 százalék, Franciaországban 115 százalék), valamint az élelmiszerek és az alkoholmentes italok terén is (Romániában az EU-átlag 72 százaléka és Dániában 121 százaléka). Utóbbit tekintve hazánkban is az Uniós átlag 90 százalékán állt az árszint.