32 °C Budapest
Macro of Pyrite mineral with quartz crystals

Elképesztő kincseket rejt magában a magyar föld: rengetegen vadásszák, ezek a legértékesebbek

2022. június 19. 06:59

Magyarországon mintegy 3 000 ember foglalkozhat rendszeresen amatőr ásványgyűjtéssel. Közülük a legtöbben bár csak kedvtelésből választják ezt a hobbit, bizony nagyon értékes kincseket is rejthetnek a lelőhelyek. Ahhoz hogy valaki elkezdjen ásványok után kutatni, a kezdő felszerelés költsége egyáltalán nem magas. Később azonban, ahogy egyre komolyabbá válik adott esetben a gyűjtés szenvedélye, már mélyebben a zsebbe lehet nyúlni. Mutatjuk, milyen ásványokat lehet leginkább találni Magyarországon, illetve szakértő segítségével válaszoljuk meg például azt is, hol lehet gyűjteni és hol nem.

Jól jelzi a hazai amatőr ásványgyűjtés minőségét, hogy a „törzskönyvezett”, de Magyarországon eddig nem ismert új ásványfajok 50 százalékát ezek az emberek gyűjtötték be. Sőt, a Nemzetközi Ásványtani Szövetség nyilvántartása szerint a hét hazánkban felfedezett új ásványfajból ötöt nekik köszönhetünk. Amatőr ásványgyűjtőnek azok számítanak, akik nem foglalkozásuk okán, hanem kedvtelésből foglalkoznak ásványok, kőzetek, illetve ősmaradványok gyűjtésével.

De milyen kincseket rejtenek a magyar földek, bányák? És egyáltalán mennyire költséges belevágni az ásványvadászatba? Azért, hogy többek között ezekre a kérdésekre is választ találjunk, a Pénzcentrum Hollósy Ferenccel, a Magyar Minerofil Társaság (MAMIT) alelnökével beszélgetett.

Kiből lehet amatőr ásványgyűjtő?

Az amatőr kifejezés a mi esetünkben nem a hozzáértés hiányát jelenti, éppen ellenkezőleg. A szakma által esetenként nem kellőképpen megbecsült gyűjtők jelentős része állíthatom, hogy igenis komoly tudással és gyakorlati tapasztalattal rendelkezik, mind a lelőhelyek ismerete, mind pedig az ásvány-, kőzet-, illetve őslénytan tudománya terén

- mondta el lapunknak Hollósy Ferenc. A szakember hozzátette, az amatőr ásványgyűjtők kezdetben csak néhány eszközt szoktak használni (kalapács, véső, kesztyű, védőszemüveg és olykor kobak) a gyűjtéshez. Később az érdeklődésüknek és kiváncsiságuk mélységének megfelelően fejlesztik tovább eszközkészletüket és az ásványok meghatározásához és tárolásához szükséges kellékeiket.

A speciális eszközök később kerülhetnek az érdeklődésük középpontjába; például akkor, ha valamilyen különleges ásványcsoport gyűjtését tűzik ki célul. UV lámpák például fluoreszkáló ásványokhoz, vagy GM counter a radioaktiv ásványokhoz, de említeni lehet a neodymium mágnest is, ami ritka, mágneses ásványokhoz szükséges.

Ha azt nézzük tehát, hogy egy nagyon kezdő felszereléshez nincs másra szüksége az embernek, mint kalapácsra, vésőre, kesztyűre, védőszemüvegre, esetleg kobakra. Akkor ez az arzenál tizenpár ezer forintból biztosítható. A cikk végén közzéteszünk a szakértő által összeállított, gyakorlott gyűjtői felszerelés szettet, amik tartalmazni fognak mostani, tájékoztató jellegű árakat is.

Hol lehet Magyarországon gyűjteni?

Ha valaki eldöntötte, hogy a hétvégén akár egyedül, akár csoportosan, szervezett módon ásványt szeretne gyűjteni, előzetesen több mindennek utána kell járnia:

  • védett területről van-e szó? (pl. nemzeti park vagy Natura 2000-es területen fekvő felhagyott bánya meddője; védett geológiai tanösvény; geológiai alapszelvény stb.);
  • vagy magánterületen lévő, működő bányáról van-e szó (bekerített vagy kerítetlen, de időnként ellenőrzött területről van-e szó).

Hollósy Ferenc szerint tehát fontos tisztában lenni azzal, hogy nem lehet mindenhol gyűjteni.

Sőt, a természeti kincsek egy része jogszabályi oltalom alatt áll. „Több jogszabály is foglalkozik a földtani értékek védelmével, azonban az amatőr szintű ásványgyűjtésre vonatkozó szabatos előírások mindmáig hiányzanak a magyar jogalkotásból” – tárta fel lapunknak a szakember.

Hollósy Ferenc például megemlíti, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvényt, a Bányatörvényt, de akár az 1996. évi LIII. a természet védelméről szóló törvényt is, mint idevágó passzusokat. Sőt, 2015-ben újabb jogszabály jelent meg, mely a gyűjtés témakörét érinti (55/2015. (IX. 18.) FM rendelet). A szabályzat melléklete hosszasan sorolja mindazon területeket, melyre a rendelet vonatkozik. A lista támpontot adhat a gyűjtőút útvonalának megtervezéséhez (mely területeken kerülendő a gyűjtés).

A gyűjtők vitatják a jelenleg érvényben lévő előírások életszerűségét. Az ő érdeküket szolgálná több, ma már felhagyott vágat nyitva tartása föld alatti gyűjtés számára és a meddőhányókon történő gyűjtés engedélyezése. A vágatok többsége lezárt és elhanyagolt állapotú, a bejutás illegális. Hiányolják a tudományos, szervezett jellegű gyűjtéseket, akár még a védett természeti területeteken is

- értékelte a jelenlegi helyzetet Hollósy Ferenc, aki kiemelte, ilyen szabályok híján az amatőr gyűjtők kénytelenek a jogszabályok vékony mezsgyéjén lavírozni. Pedig ha volnának ilyen szabályok az ilyen gyűjtések szervezése is ellenőrizhetőbbé válna, és a gyűjtők jogszerűen olyan helyekre is eljuthatnának, ahova jelenleg ez nem lehetséges.

A szakember szerint van még egy szempont, amit a gyűjtőknek be kell(ene) tartanuk. Ez pedig az ásványgyűjtés etikája. Erre vonatkozólag a MAMIT megalkotott egy Etikai Kódexet, amit a szervezett gyűjtőkörök többsége ismer, és a helyszínen igyekeznek is eszerint ténykedni.

Ezzel szemben vannak olyan, főleg magányosan gyűjtő amatőrök és egyes kereskedelmi céllal gyűjtők, akik ezzel mit sem törődnek. Az amatőr gyűjtők is elítélik azokat, akik a környezetükre és a szabályokra fittyet hányva egész domboldalakat bontanak le, fák gyökere alá ásnak hatalmas gödröket és azokat a gyűjtés végeztével nem temetik vissza

- emelte ki a MAMIT alelnöke, aki azt is megjegyezte, védő jellegű jogszabályok hiányában sajnos meglepetések is érhetik a szabályosan gyűjtő amatőröket: "több gyűjtő is beszámolt őket ért olyan kellemetlen élményekről és atrocitásokról, amikor vadorzónak, műkincs, érme, vagy éppen kábeltolvajoknak nézték őket”.

Milyen ásványokat lehet találni Magyarországon és hol?

Magyarország ásványkincsek tekintetében nem nagyhatalom. Bányáink zöme, ahol az amatőr gyűjtők őket érdeklő leletekre bukkanhatnak a Dunántúlon (Alpokalja, Bakony, Vértes Gerecse ill. Mecsek) és az Északi-középhegységben (Pilis, Cserhát, Mátra, Bükk és a Zempléni-hegység) található

- ismertette Hollósy Ferenc, aki hozzátette a nagy folyóink menti kavicsbányászat és a homokbányáink ásványtermése elenyésző. A teljesség igénye nélkül cask néhány, a leggyakrabban gyűjthető hazai ásványokból:

TÍZEZREKET SPÓROLHATSZ BANKVÁLTÁSSAL!

A bankszámla mindennapi életünk része. A munkabér, nyugdíj, ösztöndíj jellemzően bankszámlára érkezik. Segítségével kényelmesen intézhetjük a pénzügyeinket, akár otthonról is. Ahhoz azonban, hogy bankszámlád valóban azt nyújtsa, amire szükséged van, körültekintően kell választanod. Mielőtt kiválasztanád bankszámládat, nézz szét a Pénzcentrum megújult bankszámla kereső kalkulátorában! Állítsd be a személyes preferenciáidat, és versenyeztesd a pénzügyi szolgáltatókat, hiszen a megalapozott döntés a Te érdeked! Egy testre szabott bankszámlával a költségeken is rengeteget spórolhatsz! (x)

"Magyarországon sajnos a bányák 99 százaléka bezárt illetve a határon kívülre került, nehéz szenzációt okozó ásványt találni. Ennek ellenére az utóbbi évtizedek új ásványfajainak felfedezésénél a gyűjtők nagyon hangsúlyos szerepet játszottak" – vélekedett Hollósy Ferenc, aki kiemelte Szakáll Sándor 100 magyarországi lelőhely című munkáját, ami sokat segíthet az amatőröknek lelőhelyet találni.

Mennyire értékesek a magyar földek ásványai?

Ahogy fentebb írtuk, Magyarország ásványkincsek tekintetében nem bővelkedik. Ennek ellenére Hollósy Ferenc szerint a gyűjtők körében megbecsült daraboknak számítanak azok az ásványok, melyek csak bizonyos helyekről kerülnek/kerültek elő, ma már nem bányászhatók, mert a bánya bezárt/megszűnt, a meddőket rekultiválták vagy nagy szerencse kell, hogy ráakadjunk.

A gyűjtők 99 százaléka nem a kereskedelmi értékük miatt próbálják ezeket megszerezni, hanem a gyűjteményük számára. Jó esetben ásványbörzéken felbukkanhatnak ilyen darabok, de mivel ezek ritkák, az áruk is magas és csak vastag pénztárcájú ásványgyűjtők engedhetik meg maguknak a vételár leszurkolását

- emelte ki a szakember, aki szerint érdemes megemlíteni még, hogy a szóban forgó, "értékesebb ásványok előkerülhetnek még hagyatékokból, amik aztán jól fizető külföldi gyűjtőkhöz, külföldi gyüjteményekbe kerülnek nagyon gyorsan ellenőrizhetetlen utakon." A szakértő szerint a magyarországi múzeumok/egyetemi ásványtárak nagy bánatára.

Néhány példa olyan ásványokra, amik értékesebbek lehetnek (komolyabb méretű darabok esetén egyedi a vételár és alku kérdése az üzlet):

Ezek közül az ásványok közül mindegyike nagyon értékes lehet Hollósy Ferenc szerint, ha méretük átlagon felüli, kristályaik tökéletesek, és belőlük egy vagy néhány darab létezik csak, melyet az ásványtani szakma visszaigazolt. Az utolsó jelentősebb hazai ásvány-, és öslényaukció 2009-ben volt. Az itt kiállított darabok ára átlagosan 200-600 euró között mozgott, de például az aukció legmagasabb kikiáltási árú darabja egy malachittal bevont termésréz volt Rudabányáról, melynek értéke 6 666 euró volt. Utóbbi

mai árfolyamon, 400 forintos euróval számolva több mint 2,5 millió forintba kerülne.

Az árakat látva nem véletlen, hogy "az amatőr ásványgyűjtők bejáratott terepe nem az aukciók (akár online aukciók) világa, hanem a hagyományos ásványbörzékék" – ismertette Hollósy Ferenc. Ezeket a gyűjtők általában azért látogatják, ha valamiből feleslegük van, vagy ha hiányzik nekik valmi a gyűjteményükből. Ezeknek a börzéknek az érdekessége, hogy ha sokan vannak az azonos ásványfajt eladók, akkor jól lehet lefelé alkudni. Ha csak 1-2 eladó kínálja a portékát, akkor a gyűjtő csak akkor tud jó vételi árat elérni, ha a kőből többet vesz egyszerre, és a számára már feleslegnek számító új beszerzést megpróbálja egy másik börzén vagy a gyűjtőtársaknál tovább értékesíteni természetesen jó áron.

Fontos ugyanakkor kiemelni, vannak olyan ásványok, melyeket a jogszabály véd. Magyarország egyes ásványainak védetté nyilvánítása – amelyre a lehetőséget a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (Tvt.) teremtette meg. Az ásványtani szakértők bevonásával folyó előkészítő munkák eredményeként, ebbe a védett körbe kerültek a rudabányai és mátrai ércesedések egyes réz- és cinkásványai (termésréz, kuprit, malachit, azurit, enargite, wurtzit), az utóbbi évek egyik legjelentősebb új felfedezésének számító nagybörzsönyi ikunolit, a már-már iparszerű méreteket öltő gyűjtéssel fenyegetett nemesopál, valamint három, világritkaságnak számító szerves ásványunk, a mellit, a humboldtin és a whewellit.

Azonban a védett élőlényekkel ellentétben a természetvédelmi oltalom az ásványok esetében nem vonatkozik az adott faj minden példányára, hanem lényegében úgynevezett kapitális, különösen értékes darabokra. Az ilyen, kapitális méretű példányok hazánkban mindössze egy-egy, vagy legfeljebb két-három lelőhelyen fordulnak elő. Védett ásványt viszont nem lehet Magyarországról kivinni.

Min múlik tehát egy ásvány értéke:

  • mennyire ritka az adott ásványfaj Magyarországon? (pl. csak 1 helyen fordul elő),
  • milyen méretű? (a méret minden esetben számít),
  • mennyire ép a kristály? (a sérült példány mindig kevesebbet ér),
  • mennyire átlátszó az ásvány (pl. hegyikristály),
  • az ásvány csiszoltan drágakő lehet-e? (pl. börzsönyi zafír),
  • a közmegegyezés is befolyásolja (a szakmának és a gyűjtőtársadalomnak is legyen tudomása róla; mert amiről nem tud a közösség, az olyan mintha nem is létezne, így értéket sem képvisel!).

Mennyien gyűjtik az ásványokat Magyarországon?

A MAMIT alelnöke szerint náluk kb. 280 fő aktív amatőr ásványgyűjtő van, de becsülve akik nem tagok, de szervezetten gyűjtenek, lehetnek további 1000-en. Ezen felül még körülbelül ugyanennyien lehetnek, akik hanem alkalmanként egyedül vagy kis csapatban mennek gyűjteni. Az alelnöktől megtudtuk azt is, hogy egy-egy nagyobb ásványbörze rengeteg érdeklődőt vonz. Vannak, akik ott kapnak kedvet a gyűjtéshez és válnak amatőr gyűjtőkké. Számuk azonban csak nagyon lassan nő.

Ennek fő oka Hollósy Ferenc szerint, hogy sem az általános iskolában sem a középiskolában nem találkoznak még elmélet szintjén sem a gyerekek ásványokkal. Ő úgy fogalmaz, "egyszerűen az ásványok ismerete nem része a tananyagnak. Igény persze lenne rá, de sem idő, sem pénz nincs rá a tantervben."

Viszont a börzéken rengeteg “gyógyító ásvány” árussal lehet találkozni. Így a börzék sajnos melegágyai az ezoteriának és mindenféle tudománytalan nézetek, eszmék terjesztésének, de ez már egy másik történet. Mi, tudományos ismeretterjesztéssel foglalkozók természetesen harcolunk a babonaság ellen. Jelenleg úgy tűnik ebben a küzdelemben sajnos vesztésre állunk...

- zárta gondolatait lapunknak adott megszólalásában Hollósy Ferenc.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Ezzel robbantana bankot rengeteg magyar: sokan nem is ismerik, pedig milliók múlhatnak rajta

A startolásnál a magyarok mindössze 10-15 százaléka ismerte a közösségi finanszírozás lényegét, és sokan még mindig összekeverik ezt a fajta támogatást a jótékonykodással.

5 érv amellett, hogy vásárlóként miért válaszd a közösségi finanszírozást

Békebeli személyesség, XXI. századi technológia - a közösségi finanszírozás közel sem olyan újkeletű fogalom, mint azt gondolnánk.

Csendes gyilkostól rettegnek a magyarok: van ok a félelemre, a génjeinkben lapulhat a kór

A szorongás nem alaptalan, hiszen Magyarország évek óta rosszul szerepel a rákkal kapcsolatos halálozási listákon.

Elképesztő, mire szórják a magyarok a pénzt: úgy vesszük ezeket, mint a cukrot

Akár esküvő, akár születésnap, a magyarok imádnak ajándékozni. Ajándékot pedig egyre többen online vásárolnának.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. július 4. hétfő
Ulrik
27. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Külföldi piacra lépés 2022
Ingyenes online konferencia hazai kkv-nak!
EZT OLVASTAD MÁR?