Július elsejétől kötelező visszavenni a boltokban a használt elemet: az egyik legveszélyesebb háztartási hulladék begyűjtése azonban nem zökkenőmentes.
Egy magyar család évente átlagosan félkilónyi használt elemet termel, ami országos léptékben már hatalmas mennyiség. Júliustól ugyan él a begyűjtési kötelezettség, ám a gyakorlatban ez még csak a teljes forgalom apró hányadának a sorsát rendezi.
A tavaly elfogadott kormányrendelet értelmében a forgalmazók kötelesek díjmentesen átvenni a használt áramforrásokat. Bármelyik bolt, amelyik elemet árul, át kell hogy vegye tőlünk a visszavitt használt elemet, akkor is, ha nem ott vettük. A fogyasztók részéről viszont a visszavitel önkéntes, vagyis aki nem akarja, nem viszi vissza a veszélyes hulladékot.
A Hulladék Munkaszövetség álláspontja szerint egy ennyire veszélyes anyag begyűjtését és ártalmatlanítását nem lehet az önkéntes visszavitel folyamatára bízni. A zöldek elvárása, hogy a használt elem termékdíjas legyen - ugyanúgy, mint a többször használható, feltölthető akku, amely után jelenleg is termékdíjat kell fizetni. De még jobb ötletnek tartanák, ha az állam kötelező betétdíjat vetne ki az elemekre, amit a fogyasztó csak akkor kap vissza, ha a használt áramforrást visszavitte.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Műtárgyak, mint befektetés: trend vagy lehetőség? (x)
Rolex és Vaszary uralják ma az értékkövető piacot
Portfolio Gen Z Fest 2025


