A brüsszeli "széles sávú hozzáférést mindenkinek" célkitűzés szerint a jövő év végéig a vidéki térségeket is be kell, hogy hálózza a széles sávú internet.
Az uniós adatok tanúsága szerint a 27 tagállamban a vidéki lakosság közel 30 százalékának nincs hozzáférése a világhálóhoz, a széles sávú kapcsolat tulajdonságai pedig sok esetben jóval gyengébbek, mint a városokban. Egyes tagállamokban - többek között Cipruson, Máltán, Romániában vagy Olaszországban - a lakosság fele még életében nem használt számítógépet. Jól mutatja az országok közti különbséget, hogy miközben Svédországban a vidéki agrárcégek 80 százaléka használja az internetet a termelés megszervezéséhez, a piaci árak nyomon követéséhez vagy éppen az időjárás előrejelzéséhez, addig Magyarországon ez az arány alig 25 százalék.
Magyarországon mind a vezetékes, mind a mobiltechnológián ütemesen épül ki a széles sávú internet. A Magyar Telekom üvegszálon épít hálózatot, a T-Mobile és a Pannon pedig a koncessziók meghosszabbítása fejében vállalt el több tízmilliárd forintnyi fejlesztést. Talán ennek is köszönhető, hogy az Európai Bizottság adatai szerint hazánkban a vidék széles sávú internettel való lefedettsége eléri a 80 százalékot, az elővárosok és városok lefedettsége pedig már a 100 százalékot közelíti.
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.








