Egészségesebbek-e a jómódban élő fiatalok?

Az "Iskoláskorú gyermekek egészségmagatartása" elnevezésű kutatás negyedik nemzetközi kutatási beszámolója, amely a 2005/2006-ban Európa és Észak-Amerika 41 országában, összesen 204 ezer (11, 13 és 15 éves) fiatal részvételével lezajlott felmérésen alapul, a mai napig a legátfogóbb adatokat nyújtja az iparosodott országokban élő fiatalok egészségével, egészségmagatartásával kapcsolatban.

A jelentés egyértelmű különbségeket mutat fiúk és lányok között. Habár a lányok gyakrabban fogyasztanak egészséges ételeket, és körükben alacsonyabb a túlsúlyosság aránya, mégis jellemzőbb rájuk a súlycsökkentő eljárások alkalmazása, és a saját testtel való nagyobb elégedetlenség. Az Észak-Európában élő fiúkra jellemzőbb a jó mentális egészségi állapot. A nyugat-európai fiatalok, és az észak-európai fiúk rosszabb kapcsolatról számolnak be családjukkal, viszont kortárskapcsolataik erősebbek, mint a Kelet-, vagy Dél-Európában élő társaiké. A jelentés kihangsúlyozza az elhízás magas arányát Észak-Amerikában, a viszonylag alacsony gyümölcsfogyasztási arányt Észak-Európa egyes részein, illetve a fogamzásgátló tabletták magasabb arányú használatát Nyugat-Európában Kelet- és Dél-Európához képest.

A családok jómódúsága és az egészség, illetve az egészségvédő viselkedés közötti egyértelmű kapcsolat egybecseng az önminősített egészségi állapotra, a napi gyümölcsfogyasztásra, az édes üdítőitalok fogyasztására, fogmosásra és fizikai aktivitásra vonatkozó korábbi eredményekkel. A jómódú fiatalok körében emellett azonban magasabb az alkohol- és marihuánafogyasztás, a korai szexuális aktivitás, lányoknál a fogyókúrázás, illetve Kelet-Európában a verekedés és az iskolai erőszak aránya is (e tekintetben Magyarország kivételt jelent). A fenti ellentmondások miatt nem adható egyértelmű válasz arra a kérdésre, hogy vajon a jómódú fiatalok egészségesebbek-e. A vizsgálat részletes adatokkal szolgál a fiatalok egészségéről, többek között a következő kérdések feltérképezésével: észlelt egészségi állapot és jóllét; dohányzás és kannabisz használat, alkoholfogyasztás, szexuális egészség, fizikai aktivitás, táplálkozási szokások, túlsúly, testtel való elégedetlenség, testtömeg-kontrolláló viselkedés, száj higiénia, iskolai bántalmazás és verekedés, balesetek, szülőkkel való kapcsolat és életkörülmények.

Az eredmények számos fórumon hasznosíthatók (például a törvényhozásban, egészségvédelemben, oktatásban, illetve a civil szférában) a beavatkozási prioritások meghatározása és az egyenlőtlenségek csökkentését segítő stratégiák kidolgozása céljából.