A magyar pálinkapiac a tavalyi évben jelentős visszaesést szenvedett el, amelynek hátterében elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megváltozott fogyasztói szokások állnak.
Egész Európán végigsöpör az idén az élelmiszerár-hullám, és ez mindenütt az infláció emelkedésével jár. Többnyire idehaza is az a vélekedés alakult ki az inflációs kilátások kapcsán, hogy az ársokk külső (és zömében ideiglenes) tényezők következménye, ami ellen sem a költségvetési politika, sem pedig a monetáris politika eszközeivel nem igazán érdemes küzdeni.
Érdemes azonban megnézni, hogy miként alakul a magyar élelmiszer-árszínvonal nemzetközi összevetésben. Az eredmények között találhatunk néhány meglepő adatot is. Az első, hogy az elmúlt 12 hónapban Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben az élelmiszerek. A 13 százalékos áremelkedést csupán Lettország tudta megközelíteni, a többi országban egy számjegyű maradt a dinamika.
Ennek megfelelően az Eurostat adatai szerint több fontos árucsoport drágulásában is az élen állunk, például idehaza emelkedtek a legmagasabb ütemben a pékáruk, a hústermékek, a zöldségek és a tejtermékek árai, illetve több más csoportban is az élbolyban vagyunk.
 |
A jelenségre adott magyarázat egy része valamelyest megnyugtató. A mutató által átfogott egy év ugyanis nagy idő, és ezalatt sok minden történt a hazai inflációs folyamatokban. Így például tavaly szeptemberben emelkedett a kedvezményes áfa-kulcs. Ennek ugyan elméletileg már nem kell szerepelnie egy éves árindexben, de néhány területen az átárazás csúszhatott pár hetet, így a teljes áfa-hatás a két hónap alatt gyűrűzik be. Vagyis feltehető, hogy (minimális) áfa-hatás még van a szeptemberi árindexben. Hasonlóképpen az elmúlt egy éves időszak elejére esik, hogy a kiigazítási lépések hatására érezhetően emelkedtek az inflációs várakozások, melyek aztán az idén az év elején mérséklődtek.
Éppen ezért érdemes megvizsgálni az áralakulást kizárólag az utóbbi négy hónapra koncentrálva, amikor az élelmiszerárak emelkedésének gyorsulását tapasztalhattuk Európában. Ebben az időszakban jóval megnyugtatóbb összképet láthatunk. Magyarország még akkor sem lenne éllovas a június-szeptemberi időszak drágulásában, ha a túlhevült balkáni és balti országokat kivesszük a megfigyeltek közül. Velük együtt pedig hazánk "csupán" a középső harmad tetején található.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy számos olyan ország van, amelyik ez egyes szegmensekben lezajlott jelentős drágulás ellenére összességében visszafogott az élelmiszerek átlagos árdinamikája. Ilyenek például régiós társaink, a szlovákok, a lengyelek és a csehek - pedig ezekben az országokban nincs a magyarhoz hasonló keresletmegszorítás.
NULLA FORINTOS SZÁMLAVEZETÉS? LEHETSÉGES! MEGÉRI VÁLTANI!
Nem csak jól hangzó reklámszöveg ma már az ingyenes számlavezetés. A Pénzcentrum számlacsomag kalkulátorában ugyanis több olyan konstrukciót is találhatunk, amelyek esetében az alapdíj, és a fontosabb szolgáltatások is ingyenesek lehetnek. Nemrég három pénzintézet is komoly akciókat hirdetett, így jelenleg a CIB Bank, a Raiffeisen Bank, valamint az UniCredit Bank konstrukcióival is tízezreket spórolhatnak az ügyfelek. Nézz szét a friss számlacsomagok között, és válts pénzintézetet percek alatt az otthonodból. (x)
Még inkább elbizonytalanodhatunk, ha alaposabban megnézzük az adatokat. Kiderül, hogy nyári, ősz eleji drágulás viszonylagos visszafogottsága mögött azért "elbújik" néhány fontos néhány árucsoport jelentős árdinamikája. Így például elsők vagyunk a húsáruk inflációjában, dobogósak vagyunk a pékáruk áremelkedésében, és előkelő helyen állunk a tej, sajt és tojás drágulását illetően is, pedig utóbbinál az elemzői megfigyelések szerint az árstatisztika még fel sem dolgozta a drágulás nagy részét, ezt majd októberben láthatjuk a számokban.
A fenti tényezőket az ellensúlyozza, hogy a gyümölcsök és a zöldségek körében látványos árzuhanás figyelhető meg. Ez azonban az inflációs kilátások szempontjából kevés vigasz, hiszen ezek a termékek klasszikusan a leginkább ingadozó árúak. A nyári zuhanás a hazai termelés nagy súlyának köszönhető, és az árak a szezon végével ugyanúgy felkúszhatnak a magasabb tartományba.
 |
Vagyis összességében elmondhatjuk, hogy bár az európai nagy árhullám nem rajtunk hagyta a legnagyobb nyomot, mégis úgy tűnik, hogy Magyarország jócskán a "kitüntetett" gazdaságok között van. Ez azért érdekes, mert a megszorító intézkedések miatt logikus lenne azt feltételezni, hogy a sokkhatások itt érvényesülhetnek a legkevésbé még akkor is, ha egyébként ez a termékkör az átlagosnál kevésbé keresletérzékeny.
Magyarázatként felmerül az is, hogy az inflációs várakozások újra meglódultak Magyarországon, és így könnyebb volt áttolni a teljes termelői, kereskedői szférán az áremelési szándékokat. Amennyiben ez is közrejátszik, az a jegybank számára óvatosságra intő elem, hiszen a monetáris politikának ez ellen fel kell lépnie, így a mostani óvatos kamatcsökkentő ciklus még inkább lelassulhat.
Az árközzétételi kötelezettséggel érintett dohánytermékek kiskereskedelmi eladási ára hetente legfeljebb kétszer változhat.
A sportáruházlánc a hűségprogramban résztvevőknek küldött tájékoztatóban felhívja a figyelmet, hogy január 1-től milyen módosítások léptek érvénybe.
A Penny statisztikája alapján 2025-ben 5-ből 4 kosárba került valamilyen tejtermék.
December 31 nyitvatartás szempontból kivételes nap a boltokban: sok üzlet a megszokott rendtől eltérően hamarabb zár, vagy már ki sem nyit.
A The European Correspondent két, a Lidlből származó adatgyűjtése rávilágít arra, hogy a mindennapi élelmiszerek költségei jelentősen eltérnek Európa-szerte.
Gigateszten 37 márka fej- és fülhallgatói: ezek most a legjobb vételek, ha minőségit akarsz magadnak
37 márka 124 fej- és fülhallgatóját – 91 fülhallgató, 33 fejhallgató – vizsgálta a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
Az Országház éttermének étlapja ritkán látható bepillantást ad abba, milyen árakon ebédelhetnek a parlamentben dolgozók.
A buborékos ital évtizedek óta a bőség, a szerencse és az újrakezdés szimbóluma, amely nélkül sokak számára elképzelhetetlen a karácsony vagy a szilveszter.
A karácsony utáni leárazások sokak számára az év legizgalmasabb időszakát jelentik, ám nem árt résen lenni.
Az év utolsó napjai hagyományosan a virsli és a pezsgő fő szezonját jelentik: december végén akár két‑háromszorosára is nő ezeknek a termékeknek a forgalma.
A december 27-e sokak számára régóta várt dátum, ekkor indulnak ugyanis a karácsony utáni nagy leárazások a boltokban.
A virsli áránál érdemi csökkenésre csak hónapok múlva lehet számítani, hiába indult már el lefelé a sertésár a termékpályán.
A kínai eredetű Temu online piactér működési modellje gyökeresen megváltozhat az Európai Unió tervezett vámszabály-módosításai miatt.
Komoly mértékben akciózza le a Lidl hétfőtől több egészségügyi termék árát, ami akár életmódváltásban is segíthet.
Karácsony után minden évben beindul az ajándékvisszaváltási roham, csakhogy a visszaváltással kapcsolatban sok tévhit él.
A földimogyoró a jövő alternatív növénye lehet a hazai szántóföldeken. Jobban alkalmazkodik a megváltozott klímához a búzánál, kukoricánál, napraforgónál.
Hamarosan megjelennek a tűzijáték-árusok a nagyobb áruházak parkolóiban, ahol december 28. és 31. között lehet beszerezni a szilveszteri pirotechnikai eszközöket.
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
2026. január 5.
2026. január 4.
2026. január 5.
2026. január 5.
NAPTÁR
Tovább
2026. január 5. hétfő
Simon
2. hét
EZT OLVASTAD MÁR?
Pénzcentrum | 2026. január 5. 13:03
Pénzcentrum | 2026. január 5. 12:04
Agrárszektor | 2026. január 5. 12:32