Magyarországon drágult a leginkább az élelmiszer egy év alatt

Érdemes azonban megnézni, hogy miként alakul a magyar élelmiszer-árszínvonal nemzetközi összevetésben. Az eredmények között találhatunk néhány meglepő adatot is. Az első, hogy az elmúlt 12 hónapban Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben az élelmiszerek. A 13 százalékos áremelkedést csupán Lettország tudta megközelíteni, a többi országban egy számjegyű maradt a dinamika.

Éppen ezért érdemes megvizsgálni az áralakulást kizárólag az utóbbi négy hónapra koncentrálva, amikor az élelmiszerárak emelkedésének gyorsulását tapasztalhattuk Európában. Ebben az időszakban jóval megnyugtatóbb összképet láthatunk. Magyarország még akkor sem lenne éllovas a június-szeptemberi időszak drágulásában, ha a túlhevült balkáni és balti országokat kivesszük a megfigyeltek közül. Velük együtt pedig hazánk "csupán" a középső harmad tetején található.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy számos olyan ország van, amelyik ez egyes szegmensekben lezajlott jelentős drágulás ellenére összességében visszafogott az élelmiszerek átlagos árdinamikája. Ilyenek például régiós társaink, a szlovákok, a lengyelek és a csehek - pedig ezekben az országokban nincs a magyarhoz hasonló keresletmegszorítás.

A fenti tényezőket az ellensúlyozza, hogy a gyümölcsök és a zöldségek körében látványos árzuhanás figyelhető meg. Ez azonban az inflációs kilátások szempontjából kevés vigasz, hiszen ezek a termékek klasszikusan a leginkább ingadozó árúak. A nyári zuhanás a hazai termelés nagy súlyának köszönhető, és az árak a szezon végével ugyanúgy felkúszhatnak a magasabb tartományba.

Magyarázatként felmerül az is, hogy az inflációs várakozások újra meglódultak Magyarországon, és így könnyebb volt áttolni a teljes termelői, kereskedői szférán az áremelési szándékokat. Amennyiben ez is közrejátszik, az a jegybank számára óvatosságra intő elem, hiszen a monetáris politikának ez ellen fel kell lépnie, így a mostani óvatos kamatcsökkentő ciklus még inkább lelassulhat.