Egész Európán végigsöpör az idén az élelmiszerár-hullám, és ez mindenütt az infláció emelkedésével jár. Többnyire idehaza is az a vélekedés alakult ki az inflációs kilátások kapcsán, hogy az ársokk külső (és zömében ideiglenes) tényezők következménye, ami ellen sem a költségvetési politika, sem pedig a monetáris politika eszközeivel nem igazán érdemes küzdeni.
Érdemes azonban megnézni, hogy miként alakul a magyar élelmiszer-árszínvonal nemzetközi összevetésben. Az eredmények között találhatunk néhány meglepő adatot is. Az első, hogy az elmúlt 12 hónapban Magyarországon drágultak a legnagyobb mértékben az élelmiszerek. A 13 százalékos áremelkedést csupán Lettország tudta megközelíteni, a többi országban egy számjegyű maradt a dinamika.

Ennek megfelelően az Eurostat adatai szerint több fontos árucsoport drágulásában is az élen állunk, például idehaza emelkedtek a legmagasabb ütemben a pékáruk, a hústermékek, a zöldségek és a tejtermékek árai, illetve több más csoportban is az élbolyban vagyunk.
![]() |
A jelenségre adott magyarázat egy része valamelyest megnyugtató. A mutató által átfogott egy év ugyanis nagy idő, és ezalatt sok minden történt a hazai inflációs folyamatokban. Így például tavaly szeptemberben emelkedett a kedvezményes áfa-kulcs. Ennek ugyan elméletileg már nem kell szerepelnie egy éves árindexben, de néhány területen az átárazás csúszhatott pár hetet, így a teljes áfa-hatás a két hónap alatt gyűrűzik be. Vagyis feltehető, hogy (minimális) áfa-hatás még van a szeptemberi árindexben. Hasonlóképpen az elmúlt egy éves időszak elejére esik, hogy a kiigazítási lépések hatására érezhetően emelkedtek az inflációs várakozások, melyek aztán az idén az év elején mérséklődtek.
Éppen ezért érdemes megvizsgálni az áralakulást kizárólag az utóbbi négy hónapra koncentrálva, amikor az élelmiszerárak emelkedésének gyorsulását tapasztalhattuk Európában. Ebben az időszakban jóval megnyugtatóbb összképet láthatunk. Magyarország még akkor sem lenne éllovas a június-szeptemberi időszak drágulásában, ha a túlhevült balkáni és balti országokat kivesszük a megfigyeltek közül. Velük együtt pedig hazánk "csupán" a középső harmad tetején található.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy számos olyan ország van, amelyik ez egyes szegmensekben lezajlott jelentős drágulás ellenére összességében visszafogott az élelmiszerek átlagos árdinamikája. Ilyenek például régiós társaink, a szlovákok, a lengyelek és a csehek - pedig ezekben az országokban nincs a magyarhoz hasonló keresletmegszorítás.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Még inkább elbizonytalanodhatunk, ha alaposabban megnézzük az adatokat. Kiderül, hogy nyári, ősz eleji drágulás viszonylagos visszafogottsága mögött azért "elbújik" néhány fontos néhány árucsoport jelentős árdinamikája. Így például elsők vagyunk a húsáruk inflációjában, dobogósak vagyunk a pékáruk áremelkedésében, és előkelő helyen állunk a tej, sajt és tojás drágulását illetően is, pedig utóbbinál az elemzői megfigyelések szerint az árstatisztika még fel sem dolgozta a drágulás nagy részét, ezt majd októberben láthatjuk a számokban.
A fenti tényezőket az ellensúlyozza, hogy a gyümölcsök és a zöldségek körében látványos árzuhanás figyelhető meg. Ez azonban az inflációs kilátások szempontjából kevés vigasz, hiszen ezek a termékek klasszikusan a leginkább ingadozó árúak. A nyári zuhanás a hazai termelés nagy súlyának köszönhető, és az árak a szezon végével ugyanúgy felkúszhatnak a magasabb tartományba.
![]() |
Vagyis összességében elmondhatjuk, hogy bár az európai nagy árhullám nem rajtunk hagyta a legnagyobb nyomot, mégis úgy tűnik, hogy Magyarország jócskán a "kitüntetett" gazdaságok között van. Ez azért érdekes, mert a megszorító intézkedések miatt logikus lenne azt feltételezni, hogy a sokkhatások itt érvényesülhetnek a legkevésbé még akkor is, ha egyébként ez a termékkör az átlagosnál kevésbé keresletérzékeny.
Magyarázatként felmerül az is, hogy az inflációs várakozások újra meglódultak Magyarországon, és így könnyebb volt áttolni a teljes termelői, kereskedői szférán az áremelési szándékokat. Amennyiben ez is közrejátszik, az a jegybank számára óvatosságra intő elem, hiszen a monetáris politikának ez ellen fel kell lépnie, így a mostani óvatos kamatcsökkentő ciklus még inkább lelassulhat.
Gigateszten 37 márka fej- és fülhallgatói: ezek most a legjobb vételek, ha minőségit akarsz magadnak
37 márka 124 fej- és fülhallgatóját – 91 fülhallgató, 33 fejhallgató – vizsgálta a Tudatos Vásárlók Egyesülete.
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.










