Trükkök a tárgyalóteremben: sokba kerülhet a tudatlanság!

A tárgyalások gerincét ugyan a korábbiakban leírtak adják: az első tárgyaláson a hatáskör, illetékesség, valamint tényállás, illetve a felek álláspontjainak tisztázása, az illeték kiszabási / lerovási kérdések és a bizonyítási eljárás, ezeken kívül azonban még egyéb fogásokkal is lehet élni a tárgyalóteremben, és azon kívül is.

Ha nem mi indítjuk meg az eljárást, a cél általában az, hogy úgymond "következmények (ítélet) nélkül megússzuk" a pert. Ezért elsődlegesen mindig arra kell törekednünk, hogy olyan indokot találjuk, ami alapján a bíróságnak el kell utasítania a keresetet. A Polgári perrendtartás szabályai szerint erre két esetben kerülhet sor: még az első tárgyalás előtt (jogi műszóval ez az idézés kibocsátása nélküli elutasítás), vagy a későbbiekben, a tárgyalások során felmerülő okok miatt.

Ha elutasítási okokról beszélünk, többségében eljárási akadályokat értünk ezalatt: úgy mint a perbeli cselekvőképesség hiánya, az ügyvédi képviselet hiánya (amennyiben kötelező), illeték le nem rovása, magyar bíróság joghatóságának hiánya, stb. Ezenkívül ide tartoznak az olyan esetek is, mint hogy a pert sokszor csak meghatározott személy indíthatja meg (pl.: apasági perek, házassági bontóper), nem bírósági útra tartozik az ügy, hanem más hatóságnak kell előbb eljárnia (ami már lehet, hogy nem is olyan veszélyes ránk nézve). Ezek az akadályok nem kizárólag a keresetindításkor állhatnak fenn, hanem a későbbiekben is lehet rájuk hivatkozni bizonyos megkötésekkel és kivételekkel.

A perből való szabadulásnál maradva lehetőség van még arra is, hogy kilépjünk a perből, vagy esetleg mást is bevonjunk magunk mellé. Az első esetre jogutódlás során kerülhet sor: meg kell nevezni, hogy ki és milyen jogcímen lép a helyünkbe. Ebben az esetben a bíróság bennünket a perből elbocsát, és az egész követelés a jogutód nyakába szakad. A második esetben pedig akkor tudunk úgymond "magunkkal rántani" valakit, ha a mi pernyertességünket akarjuk vele előmozdítani. Pontosabban erre olyan személy esetében kerülhet sor, aki ellen jogosan fordulhatnánk pervesztességünk esetén, ezért neki érdeke a mi oldalunkon fellépni, és támogatni minket (tanúvallomásokkal, bizonyítékokkal). Az egyetlen hátulütője ezeknek a dolgoknak az, hogy a perbelépés csakis önkéntes alapon történhet, mindig kell hozzá a perbe belépő személy hozzájárulása.

Példának okáért vegyünk egy vállalkozót, aki megvesz egy telket a házépítési tervekkel együtt. Később viszont kiderül, hogy a tervek rosszak, ebből a vevőnek kára keletkezett, ezért bepereli az eladót. Ilyenkor célszerű a tervezőt is a perbe vonni, hogy be tudjuk bizonyítani, hogy ki hibázott, mert csak akkor fognak kártérítést megítélni. Ezen technika alkalmazására egyébként sokszor kerül sor egy bírósági perben, igen hasznos lehet, ha valaki erősíti a pozíciónkat.

A ma tárgyalt technikák másik csoportjába azok a lehetőségek tartoznak, amelyek az ítélethozatalt hivatottak elodázni. A bírósági eljárás ugyanis bizonyos esetekben szünetelhet, félbeszakadhat, és fel lehet függeszteni. De vegyük sorra ezeket az eseteket!

Az eljárás az alábbi esetekben fog szünetelni:

• ha valamelyik fél előzetes jelzés nélkül nem jelenik meg a tárgyaláson, és a másik fél (feltehetően az alperes) nem kéri, hogy letárgyalják az ügyet - gondoljunk csak bele, nem az ő érdeke a vitás kérdés tisztázása
• ha a felek még a tárgyalás előtt megegyeznek, egyezséget kötnek, de nem látják biztosítva, hogy azt az egyezséget a másik fél be is fogja tartani,
• ha valamelyik fél ismeretlen helyre költözik, és ezért nem lehet értesíteni a tárgyalásról.

Vagyis mindennek az a célja, hogy biztosítsunk egy rövid - 6 hónapos - határidőt a mulasztó félnek arra, hogy megtegye következő lépését. Ha ezt 6 hónap alatt sem teszi meg, akkor az eljárás megszűnik, vagyis az alperes mentesül.

Az eljárást felfüggeszteni akkor fogják, ha valamilyen előzetes kérdést kell tisztázni, ami nem a perbíróságra tartozik. Lehet ez egy büntetőügy, hatósági eljárás, stb. Ez valójában nem jelenti az alperes mentesülését - mert a másik eljárás folytatása után a per onnan fog folytatódni, ahol abbahagyták -, csupán még jobban tisztázza a tényállást, vagyis előnyt jelenthet az igazát kereső félnek.

A harmadik eset a félbeszakadás, ami akkor következik be, ha valamelyik fél kiesik a perből: meghal, cégek esetén jogutód nélkül megszűnik, elveszti jogképességét, cselekvőképességét. Sőt a jogszabály ide sorolja azokat az eseteket is, ha a bíróság működése van akadályoztatva háború, természeti csapás, vagy más elháríthatatlan ok miatt.

Ez az eset is inkább csak amiatt bír jelentőséggel, hogy a határidők is félbeszakadnak - de az eljárás nem szűnik meg. Amint elhárítják az akadályt, új képviselőt kap az akadályoztatott személy, az eljárás tovább folytatódik...