Mi folyik a bíróságon? Készülj fel!

Lelki szemeink előtt megjelenik a bírói pulpitus, ahol valahol magasan felettünk, középen elnököl a bíró, és szúrós szemmel néz ránk... Rémálmainkat sem lehetne érzékletesebben leírni. Az elképzelés pedig valós, alapesetben első fokon tényleg egy bíróval kell csak farkasszemet néznünk a másik félen kívül. Ez alól csak a munkajogi perek kivételek, ahol a bíró mellett van két ún. népi ülnök is. (Igen, ők még a régi rendszerből maradtak vissza, általában tanárok, egyszerű munkavállalók, akik kifejezetten azért vannak, hogy ott üljenek a tárgyalásokon, és véleményt mondjanak...)

Emellett természetesen ne feledkezzünk meg a fő résztvevőkről, a felperesről és az alperesről. Álmunkat folytatva, ők két oldalt húzzák meg magukat és néznek egymással szembe. Vagy személyesen kell jelen lenniük, vagy képviseltethetik magukat jogi képviselő, illetve meghatalmazott útján.

Nyilván mindenki tudja, hogy jogi képviselő csak ügyvéd lehet, azt viszont már kevesebben, hogy meghatalmazott sem lehet akárki, csupán a törvényes képviselő (szülő, gyám, gondnok...), vagy valamelyik közeli hozzátartozó. Rossz hír ez tehát ez azoknak, akiknek van jogvégzett ismerősük, csak éppen az illető se nem közeli rokon, vagy családtag, se nem ügyvéd. Ő ugyanis nem jogosult eljárni semmilyen körülmények között ismerőse helyett.

Mivel a peres eljárásoknak sajátos szabályrendszere, menete van, így általában aki anyagilag megengedheti magának, az a fenti lehetőségek közül az ügyvédet választja. Ez azonban első fokon nem kötelező, sőt, mit több, a hozzá nem értő, személyesen eljáró felet a bíróság köteles kioktatni arról, hogy mit lehet, illetve kell tennie az adott perbeli szituációban. Viszont ha fellebbezünk valamelyik Ítélőtáblához, vagy a Legfelsőbb Bírósághoz, ott már "az egyszerű földi halandó" nem jelenhet meg személyesen, hanem kötelező hozzáértő személlyel (ügyvéddel) képviseltetnie magát.

De visszatérve a peres felekre, azt szokták mondani - ellentétben a közhiedelemmel -, hogy az alperes van jobb helyzetben. Ugyanis amilyen vádakat felhoz ellene a másik fél, azt be is kell bebizonyítania. Vagyis két alapelv érvényesül egész idő alatt: az "aki állít, az bizonyít" elve, és az ártatlanság vélelme. Íme tehát egy fontos érv, hogy miért ne aggódjunk már az elején, ha beperelnek minket!

A bírósági tárgyalások Magyarországon nyilvánosak, bárki besétálhat minden érdekeltség nélkül egy bíróságra bárhol az országban, és beülhet egy éppen neki tetsző tárgyalásra. Csak egy-két esetben lehet kérni a nyilvánosság kizárását, valamint kötelező a kizárás üzleti titok, államtitok, szolgálati titok megőrzése esetén.

Mivel egy átlagpolgár leginkább - sajnos - válóperek ürügyén fordul meg a bíróságon, éppen ezért az egyéb kivételek között elsőnek említjük a válópereket. Akár a bontás, akár a vagyon, akár a gyermekelhelyezés a téma, a házastársak bármelyike kérheti a bírót a tárgyalás elején a nyilvánosság kizárására különösebb indoklás nélkül, aki köteles ennek eleget tenni. Ekkor a peres feleken, illetve meghatalmazott képviselőiken kívül senki más nem lehet jelen a tárgyalóteremben.

Másik gyakran előforduló, hasonló kivétel a gondnokság alá helyezési eljárás, valamint a fiatalkorúak büntető tárgyalása. Ennek az a magyarázata, hogy akinek a beszámítási képessége korlátozott, annak személyiségi jogai jobban sérülhetnek, mert nem tudja felmérni a következményeket. Ugyanez vonatkozik a fiatalkorúakra is.

A fent leírtakban csak a főbb eljárási szabályokat emeltük ki. Szándékosan nem esett szó a pertársaságról, a beavatkozásról, és hasonló jogintézményekről. Ezek ugyanis csak igen ritka esetekben, eléggé bonyolult ügyekben - ahol általában olyan perértékről van szó, és emiatt tanácsosabb igénybe venni hozzáértő képviselő segítségét - fordulhatnak elő. Jelen cikksorozat célja viszont az átlagemberek elkalauzolása az olyan szituációk terén, amelybe nagy valószínűséggel kerülni fognak.