Perrel fenyegetnek? - Nem kell megijedni!

Bármilyen jogi jellegű vita esetén általában először mindenki hosszasan levelezik, egyeztet a másik féllel, próbálnak a felek egymás között egyezségre jutni. Eljön azonban az a pont, amikor betelik a pohár, és nyilvánvalóvá válik, hogy nincs más út, csakis a per. Majd máris jönnek az első kérdések: de melyik bíróságra kell mennem, és kerül ez egyáltalán nekem valamibe?

Az első kérdésre válaszolva, pert mindig az alperes (vagyis aki ellen indítani akarjuk az eljárást) lakóhelye - ha ilyen nincs tartózkodási helye - jogi személyek esetén annak székhelyeszerint illetékes helyi (városi, Budapesten kerületi) bíróságnál kell indítani. Ez alól csak egy-két perfajta kivétel, amely már eleve a megyeibíróság előtt indul: az 5 millió forint feletti ügyek, a szerzői-, iparjogvédelmi, valamint a cégekkel kapcsolatos egyes perek, a személyhez fűződő jogok sérelme esetén indított, illetve a sajtóhelyreigazítási perek többek között.

De ne aggódjunk, ha mégis máshová sikerül benyújtani a keresetlevelet, még nincs veszve semmi, mert a bíróság hivatalból átteszi az ügyet ahhoz, aki hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik. Vagy egy másik lehetőség, hogy egyszerűen besétálunk valahová, és jegyzőkönyvbe diktáljuk panaszunkat. Ilyenkor a jegyzőkönyvet felvevő bíróság fogja továbbítani azt az illetékeshez.

A nagyobb problémát inkább a második kérdés jelenti: a peres eljárásnak illetéke van. Ezzel azt akarják megakadályozni, hogy túlságosan elszaporodjanak az ún. "tyúkpörök", vagyis hogy bagatell ügyekben ne rohangáljon mindenki rögtön a bíróságokra. Így sincs elég kapacitás, egyes perek - a rémhírek szerint is - akár 5-6 évig is elhúzódhatnak.

Ez ellen a probléma ellen egyébként a jogalkotók nemrégen határozottan felléptek: egyrészt visszaállították a XIX. századból ismert Ítélőtáblát, hogy tehermentesítsék mind a megyei bíróságokat, mind a Legfelsőbb Bíróságot; másrészt pedig a bírók kifejezett utasítást kaptak, hogy nem húzhatnak egy-egy ügyet évekig. Így most többet dolgoznak, gyakrabban tűznek ki tárgyalásokat, a hosszadalmas pervitelért pedig akár anyagi hátránnyal is sújthatják őket.

Visszatérve az illetékre, egy per megindítása felperesként nem olcsó mulatság. Az illeték mértéke a pertárgy értékének (vagyis a követelt összegnek) a 6%-a, de maximum 900.000 Ft. De hogy ne zárják ki az alsóbb néprétegeket a bírósági eljáráshoz való jog alól, ami ugyebár alkotmányellenes lenne -, lehet mentességet kérni a megfelelő igazolások benyújtásával.

Egy másik lehetőség ún. illetékfeljegyzési jogot igényelni. Ennek feltétele szintén az, hogy igazoltan szűkös anyagi lehetőségei legyenek a felperesnek, a végeredmény azonban más. Míg illetékmentesség esetén egyáltalán nem kell illetéket kifizetni akár nyer a felperes, akár nem, addig a második esetben pervesztesség esetén utólag le kell róni a 6%-ot.

Ízelítőnek mára ennyi, ma megtettük az első lépést, elindítottuk a pert. Legközelebb pedig megnézzük kik is vannak, illetve lehetnek jelen egy bírósági tárgyaláson, mit tehetnek meg, és még sok más érdekes, és egyben igen lényeges kérdésről lesz szó...