IMF a régióról - magyar kritikák (2.)

változatos. Magyarország esetében az IMF 2006-ra 4.5%-os, 2007-re 3.5%-os bővüléssel számol, az infláció 3.5%-ról 5.8%-ra emelkedhet. A folyó fizetési mérleg hiánya idén elérheti a GDP 9.1%-át, mely jövőre 8%-ra mérséklődhet. A Valutaalap szerint sürgős feladat a fiskális konszolidáció.

Az IMF adatai illetve prognózisa szerint a leggyorsabb növekedés a régióban a balti országok és Törökország körében történt és várható. A cseh gazdaság az utóbbi időszakban érdemben dinamizálódott, hasonló folyamatok figyelhetők meg Szlovákiában is. Ezzel ellentétben a lassabbak közé tartozik Magyarország illetve Lengyelország valamint Szlovénia. Az utóbbi országok közül azonban Lengyelország egyre inkább a dinamikus csoport felé közeledik (export, javuló munkaerőpiaci feltételek).

Az alábbi táblázatban a magyar adatoknál furcsa, hogy az IMF szakértői mindhárom főbb makrogazdasági indikátornál az eddigi hazai kormány- és MNB-előrejelzésektől, illetve konszenzusoktól jelentősen eltérő értékekkel számolnak. Áprilisban (az előző világgazdasági kitenkitő alkalmával) az IMF idénre 4.4, jövőre 4.2%-os gazdasági növekedést és 2, illetve 2.7%-os éves átlagos inflációt prognosztizált Magyarország vonatkozásában.

A régió gazdaságainak egyik leggyengébb pontja a jelentős külső egyensúlytalanság, a magas folyó fizetési mérleg hiányok. Ha a hangulat a globális pénzügyi piacokon negatívabbra fordul, akkor az országok jelentős problémákkal szembesülhetnek. Figyelembe kell azonban venni, hogy ezek az országok továbbra is kedvező befektetési lehetőséget nyújtanak a külföldi tőketulajdonosoknak (alacsony munkaerőpiaci költségek, EU integráció stb.). A külső finanszírozási igény megugrása elsősorban a fogyasztáshoz, illetve az ezt finanszírozó hitelekhez kapcsolódik. Magyarország esetében a jelentés kiemeli, hogy nem csak a privát fogyasztás jelentős, de a költségvetés túlköltekezése miatt is szükséges volt a külföldi forrásbevonás növelése.

Az IMF szerint a fiskális konszolidáció a legsürgetőbb Magyarország esetében. Erre mindenképp szükség van a befektetői bizalom megőrzése érdekében, a költségvetési hiány 2006-ban elérheti a GDP 10%-át. A magyar pénzügyi kormányzat ezt 2007-re a GDP 4%-val kívánja csökkenteni, ami az IMF szerint igen jelentős kihívás. Az intézkedések alapvetően az adóbevételek növelésére építenek, mely nem csupán a rövid távú növekedési kilátásokat rontja, de a potenciális bővülést is negatívan érinti - véli a Valutaalap.

Az IMF szerint több országban is az infláció féken tartása magasabb kamatszintet tehet szükségessé. Az elemzés itt Törökországot említi, de utal rá, hogy több közép-európai országban is emelkedik a pénzromlás üteme. Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is történtek lépések a monetáris politika oldaláról az infláció féken tartására. További kamatemelések a gyors gazdasági növekedés, a külső inflációs környezet romlása illetve az árfolyamok leértékelődése esetén válhatnak szükésgessé.

Az IMF szerint a legtöbb az EU-hoz újonnan csatlakozott országban a belső felhasználás bizonyos fokú korlátozására lenne szükség ahhoz, hogy a külső finanszírozási pozíció javuljon, a sérülékenység mérséklődjön.

Az IMF szerint meg kell kezdeni, illetve folytatni kell a strukturális reformokat a viszgált régióban. Az euró-zónához való csatlakozásra alaposan fel kell készülni, az árfolyamrendszerek rugalmasságát nem célszerű túl korán feladni. (Nálunk a konvergencia program készítésekor korai ERM-II belépést emlegettek a döntéshozók, ami az IMF vélemény tükrében inkább elkerülendő lenne.) Növelni kell a munkaerőpiac rugalmasságát az időszakos foglalkoztatással és a területi mobilitás növelésével is.