6 °C Budapest

"made in China"- Te megvennéd?

Pénzcentrum
2006. július 26. 14:14

A GfK Csoport által a Wall Street Journal európai kiadásának készített felmérésből kiderült, hogy az európai vásárlók többsége soha nem informálódik a kosarába kerülő ruházati termékek származási helyéről. A kínai árut a hazai ruházati iparukra büszke franciák és olaszok mellett a görögök és olaszok utasítják el leginkább, a britek többségének pedig alig számít, hogy a megvásárolni kívánt ruhák hol készültek.



A Wall Street Europe megbízásából a GfK Csoport által idén tavasszal készített felmérés 20 ország ruházkodási szokásairól érdeklődött. A kutatás többek között kitért arra is, vajon hogyan vélekednek a megkérdezettek a különböző országokból származó termékekről.

A több mint 20 ezer emberre kiterjedő kutatás eredményei szerint Európában a vásárlók nagyobbik fele (56 százaléka) egyáltalán nem szentel figyelmet az adott árucikk származási helyéről szóló, a termékbe varrt címkén olvasható információknak. Nyugat- és Közép-Európában közel megegyezik ez az arány (55 és 56 százalék), az Egyesült Államokban és Oroszországban viszont, ha kis mértékben is, de azok a vásárlók vannak többségben, akik megnézik a termékekbe varrt címkéket.

Általában a nők azok, akik nagyobb figyelmet szentelnek az egyes árucikkek származási országáról szóló információknak. Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a vásárlók életkorának növekedésével nő a címkét ellenőrzők aránya is, Közép-Európában és Oroszországban viszont 50 év felett csökken azoknak a vásárlóknak az aránya, akik a címke megtekintése révén igyekeznek meggyőződni az adott áru eredetéről.

Az európai fogyasztók közül a görögök, az olaszok és a finnek körében vannak a nemzetközi átlagnál magasabb arányban jelen azok, akik legalább néha ellenőrzik a ruházati termékeken a gyártás helyét. Közöttük 70 százalék körüli azoknak az aránya, akik megnézik a címkét. A magyar vásárlóknak már csak 45 százalékára jellemző ez a magatartás, ami viszont szinte semmivel sem tér el a nyugat- és a közép-európai átlagtól.

Amennyiben a címkén a "made in China" felirat olvasható, 20 ország vásárlóinak 36 százaléka elutasítja az adott ruházati termék megvásárlását. A legelutasítóbbak az oroszok: náluk tíz emberből hat hagyja az üzletek polcain a kínai ruházati cikkeket. A hazai ruházati iparukra büszke franciák és olaszok, továbbá a bolgárok és görögök is kritikusabbak a kínai árukkal szemben, mint a nemzetközi átlag. A német vásárlóknak ugyanakkor csupán 14 százaléka mond le egy termék vásárlásáról, ha a címkén a "made in China" feliratot olvassa. Nemzetközi átlagban tehát a németek bizonyultak a legengedékenyebbnek a kínai ruházati termékekkel szemben.

Kevésbé kedvelt származási országok közé tartozik még Thaiföld, Vietnam és Indonézia, valamint Taiwan és Korea. Ezeknek az országoknak az elutasítottsága azonban nem éri el a 10 százalékot. A "vásárlói feketelistán" őket következő országok Törökország és India - az innen származó ruhákat a vásárlók 6, illetve 5 százaléka hagyja inkább az üzletek polcain Európa-, Amerika-, és Oroszország-szerte.

A kutatás érdekes megállapításai közé tartozik, hogy legkevésbé a briteknek számít a megvásárolni kívánt ruházati termékek gyártási helye (55 százalékuk egyik ország termékeit sem utasítja el, míg a nemzetközi átlag e tekintetben mindössze 34 százalék). Saját hazájának termékeiben legkevésbé a törökök bíznak - 11 százalékuk nem venne török eredetű terméket, míg nemzetközi átlagban a fogyasztók 2 százaléka utasítja el saját hazája ruházati cikkeit.

A magyaroknak 30 százaléka kerüli a kínai árut, amikor ruházati cikkek vásárlásáról dönt. Ez némileg alacsonyabb a 34 százalékra tehető közép-európai átlagnál. Honfitársaink 7 százaléka utasítja el a taiwani termékeket. Az e szempontból elutasított országok és régiók sorában Románia, Korea és a Távol-Kelet vonatkozásában tett említések aránya 6-6 százalék. A hazai gyártású ruhákat a magyarok 3 százaléka nem vásárolná meg.

Páratlan fotó dokumentációval illusztrált napló került elő a Don-kanyarból (x)

Hadtörténeti kuriózum lehet az a 120 darab színes, jó minőségben retusált és digitalizált, publikálás előtt álló felvétel, amely 45 év lappangás után került elő.

Itt a díjnyertes fiatal vállalkozó újabb nagy dobása (X)

Az egyik legígéretesebb hazai technológiai startup által most piacra dobott okos gyűrű lehetővé teszi, hogy egyetlen érintéssel bármilyen infót megosszunk magunkról új ismerősünkkel.

Ilyen modellben még soha nem szerveztek ekkora rendezvényt (x)

Rekord gyorsasággal fogytak el a jegyek arra 400 fősre tervezett, fiataloknak szóló kapcsolatépítő és önfejlesztő rendezvényre, amelynél a szervezők a közösségi finanszírozás modelljével toboroztak.

Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

NAPTÁR
Tovább
2024. április 19. péntek
Emma
16. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
Gyere el akár INGYEN a Z generáció tavaszi eseményére!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm