17 °C Budapest

Gyurcsány és a medvehús

Pénzcentrum
2006. július 18. 06:50

A miniszterelnök a hétvégét Helsinkiben töltötte, ahol belekóstolt a helyi ízekbe. Majd futott egy hosszú kört a tengerparton, itthon pedig belevetette magát a munkába, persze előtte legurított néhány hosszúlépést.

A miniszterelnök a hétvégét Helsinkiben töltötte, ahol belekóstolt a helyi ízekbe. Majd futott egy hosszú kört a tengerparton, itthon pedig belevetette magát a munkába, persze előtte legurított néhány hosszúlépést.

Gyurcsány Ferenc Helsinkiben a feleségével (aki mindenbe belekóstol) ellátogatott egy orosz étterembe, ahol szembetalálta magát a medvehússal. Erről ekképpen emlékezik meg a naplójában: "A szokásos, jól ismert orosz nemzeti ételek mellett külön kis fejezet foglalkozott az étlapon a medvehússal. Mi több, a pincér is ezt ajánlotta a ház specialitásaként. Amikor először mondta angolul, azt hittük, hogy rosszul értjük, amit mond, de nem. Minden kétséget kizáróan medvéről beszélt, majd meg is találtuk az étlapon.

Amerre járok a világon, én magam is nagyon sok mindenbe belekóstolok, Klára meg aztán végképp, de a medvehústól valahogy rossz érzés fogott el mind a kettőnket. Így aztán hiába volt az újdonság vonzó varázsa, ennél valamivel visszafogottabbat, ha úgy tetszik, nekünk hagyományosabbnak tűnőt kerestünk. A rénszarvas hús nagyon kellemes, ízben, azt hiszem nem sokban különbözik attól, amit itthon megszoktunk szarvashúsként. Ahogy elkészítették, ahogy tálalták, az kifejezetten remek volt. Meg hát persze a halak sokasága is. Ismeretlen nevű halak, ilyen-olyan mártással szervírozva."

Miután a miniszterelnök felfalta a rénszarvast és megismerkedett a finnek örökségével, futásnak eredt. Először lefutott a tengerpart, majd miután oda leért úgy gondolta, hogy fut még egy keveset. Addig-addig futott, míg majdnem megkerülte a várost. De bármerre is ment a szél eszén nem tudott túl járni, ugyanis az mindig szemből fújt. Nézzük Ő hogyan emlékszik erre:

"A város magja talán negyede Budapestnek. Amikor szombat délután elindultam teljesíteni a hétvégi futáspenzumot, ami 14-15 km volt, akkor lényegében meg tudtam kerülni Helsinkit délről egy nagy félkört leírva, végig a tengerparton futva. Bár a tengerpart lényegében mindvégig beépített, és sokkal inkább volt az az érzésem, hogy városban, mintsem a természet közelében futok. Egyetlen dolog nem engedte elfelejteni, hogy bizony ez tengerpart, a viszonylag erős szél. Mi több, és fogalmam sincsen, hogy ez az érzés miért alakult ki, de mintha mindig szemből fújt volna a szél, bárhol is tartottam a várost kerülő félkör ívén."

Miután a kormányfő hazatért (ahol csak a kutya várta) találkozott a barátaival, mától pedig belevetette magát a munkába:

"Tegnap délután érkeztünk haza. A majdnem üres lakásba, hiszen a gyerekek a Balatonon vannak. Azért mondom, hogy a majdnem üres lakásba, mert Totó várt ránk. 10 nap után megérkezett, visszajött a kutyaiskolából, nagy örömmel, boldogan fogadott bennünket. Este még barátok jöttek, elücsörögtünk a teraszon vagy fél 11-ig, egy-két hosszúlépés társaságában. Klára a gyerekek után ment, én meg maradtam erre a hétre dolgozni."
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?