Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megalapozottabb személyzeti politikát kért az APEH-től, ahol a dolgozók teljesítményét ma is értékelik, ám ez alig köszön vissza a kereseti viszonyokban.
Az ÁSZ jelentése szerint gondok vannak a hatóság, illetve az afelett igazgatási jogokat gyakorló Pénzügyminisztérium (PM) személyzeti politikájával annak ellenére is, hogy a vizsgált időszakban csaknem 40 százalékkal emelkedett az egy alkalmazottra jutó adóbevétel. A hivatal ezt ugyanis részben egy 10 százalékos létszámleépítés révén érte el, amelyet sem hatástanulmány, sem a feladatellátáshoz szükséges kapacitásokat vizsgáló elemzés nem támasztott alá. Nem meglepő módon így az sem tudható, hogy az egyes szakmai feladatok teljesítése mekkora kapacitást igényel ma, vagyis hogy csökkenthető-e tovább az adóbeszedés fajlagos költsége.
A számvevőszék kifogásolta továbbá a hatóság munkatársainál alkalmazott teljesítményértékelő és motivációs rendszert, a használt mutatók nagy része ugyanis nem hozható összefüggésbe az ügyintézők vagy revizorok egyéni munkavégzésével. Így az nem buzdít az előirányzatok túlteljesítésére. Az átlagkereset mintegy 20-35 százalékát kitevő jutalmat például részben a hatóság összbevételének függvényében kapják meg a dolgozók, amit saját munkájukon felül nagyban meghatároz a bevételi tervezés pontossága vagy a cégek és magánszemélyek adófizetési hajlandósága. Ráadásul 2004-ben, annak ellenére, hogy a bevételi terv nem teljesült, jogtalanul is kiutalta a PM a várt jutalom egy részét.
A hasonló tevékenységet végző könyvvizsgálói piacon egyébként úgy látják, hogy a legnagyobb gondot nem a teljesítményértékelés vagy a motivációs rendszer okozza, hanem az adóhatóság munkaerő-megtartó képessége. Míg a piacon 6-7 év is eltelik, mire egy szakember olyan szakmai szintre jut, hogy ellenjegyezheti egy cég könyvvizsgálatát, addig az APEH-nél sokszor két-három év után távoznak a versenyszférába a szakemberek. A szükséges szakmai tapasztalat így nehezen alakul ki az APEH kötelékében. Az idegen nyelveket jól beszélő APEH-dolgozókat pedig az államigazgatási eljárások alapos ismerete miatt egyébként is szívesen látják a versenyszférában, ahol az államigazgatásra jellemző átlagbérnél jóval magasabb összeget is megkaphat egy tapasztalt auditor. Az ÁSZ jelentése szerint az APEH munkatársai havi bruttó 245800 forintot keresnek (ez az átlagbér az első ügyintéző kategóriára van megadva, amely vélhetőleg a felsőfokú végzettséghez kötött pozíciókat jelenti). Ezt az összeget átlagosan 20 százalékkal növelheti az elméletileg negyedévente járó jutalom, ezzel együtt a havi bruttó átlagkereset 310 ezer forint körül alakul.
"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Vállalkozói álmok: egyre több magyar fiatal vált alkalmazotti létből saját üzletre
OTP Junior Piacralépők: tíz fiatal vállalkozó versenyez 10 millió forintos fejlesztési támogatásért.
-
Brutális hiba, ha egy munkáltató csak a fizetéssel akarja megtartani a dolgozóit: ez ma már kevés
Berta Pétert, a WHC Csoport ügyvezetőjét kérdeztük.


