ICEG: idén 100 bp-os kamatemelés

hatásaival korrigált hiánya 2006-ban a GDP 8.2 százaléka lesz, ugyanakkor nagyok a kételyek a 2007-es deficit alakulását illetően. 2006-ban fokozatosan gyorsuló és 2007 első felében kicsúcsosodó inflációs pályára kell számítani. Idén a jegybank további 100 bázisponttal emeli a kamatokat, míg ezzel szemben 2007-ben kevésbé várható további kamatemelés, részben az inflációs csúcs fokozatos lecsengése, részben a lassuló GDP növekedés miatt, sőt az év vége felé kissé mérséklődhet is a kamatszint - vélik az ICEG elemzői.

EXOGÉN ADOTTSÁGOK

A világgazdaság növekedési üteme 2006-ban is viszonylag magas marad, és kedvező magyar szempontból, hogy az EU, és azon belül az euró-zóna növekedési ütemét is magasabbra várják az előrejelzések, mint 2005-ben. A pénzügyi környezet ugyanakkor rejt veszélyeket magában: bár az inflációs várakozások alacsonyak, azonban a globális pénzügyi sokkok veszélye változatlanul jelen van, és az olajárak magas szintje sem kedvez a magyar gazdaságnak.

GAZDASÁGI NÖVEKEDÉS

Bár 2006 első negyedévében a konjunktúra továbbra is élénk volt, a közeljövőben a gazdaság bővülése erőteljesen fékeződik. A magas olajárak, valamint a jelentősebb külföldi kamatemelések miatt egyrészt a magyar termékek (és szolgáltatások) iránti külső kereslet is lassabban növekszik, a legerőteljesebb hatása azonban a bejelentett államháztartási szigornak lesz. A 2006-ra vonatkozó éves adatokban ezek a változások még csak mérsékelten jelentkeznek, 2007-ben azonban lefelé módosulnak az előrejelzések.

A bejelentett kormányzati megszorítások hatására a lakosság rendelkezésre álló jövedelme 2006 negyedik negyedévétől érezhetően csökken, ez 2006-ra kisebb, 2007-re már komolyabb mértékben megjelenik a lakossági fogyasztás bővülésében. A bruttó állóeszköz-felhalmozás bővülési ütemének erőteljesebb mérséklődésére számítanak, s ez az alacsonyabb ütem 2007-ben stabilizálódik majd. A kimagasló első negyedévi mértékről valamelyest lejjebb ereszkedve 2006 hátralévő részében és 2007-ben is folytatódik az export bővülése, amelyet a forint gyengébb nominális árfolyama is támogat.

Összességében 2006-ban a GDP 4.0, 2007-ben pedig 2.1 százalékos növekedését várják. 2005-höz képest a bruttó felhalmozás (állóeszköz-felhalmozás és készletváltozás) hozzájárulása a gazdasági növekedéshez erősödik, a nettó exporté pedig erőteljesen csökken. A 2006-ról 2007-re bekövetkező csökkenésben a fő szerepet a nagy súlyú, erőteljesen lassuló lakossági fogyasztás játssza.

MONETÁRIS KONDÍCIÓK

A stabilizációs program és a költségvetési kiigazítás átírja a 2006-os és 2007-es inflációs pályát az indirekt adók, a fogyasztói ártámogatások és szabályozott árak alakulása nyomán. Így 2006-ban fokozatosan gyorsuló és 2007 első felében kicsúcsosodó inflációs pályára kell számítani. Az évesített hó/hó inflációs ráta 2006 decemberére az egyenletes emelkedést követően elérheti az 5 százalékot, aminek eredményeképpen a 2006-os éves átlagos fogyasztói áremelkedés 3.5 százalékos lesz. Ugyanakkor 2007 első felében az infláció tovább gyorsulhat és 2007 átlagában 6.5 százalékos fogyasztói áremelkedés várható.

Az árfolyam inflációs célokat is veszélyeztető mértékű gyengülésének megakadályozása, a mérséklődő kamatfelár, a kiigazítási politika sebezhetősége miatti "hitelességi deficit", a kamatlábak növelését igényli, miközben a költségvetési korrekció negatív keresleti hatásai, a GDP lassuló növekedése, az államháztartás finanszírozási szükségletének csökkenése az erőteljesebb kamatemelés ellen szólnak.

Az ICEG Európai Központjának várakozásai szerint 2006-ban az első, míg 2007-ben a második tényezőcsoport hatása érvényesül. Idén a jegybank további 100 bázisponttal emeli a kamatokat, míg ezzel szemben 2007-ben kevésbé várható további kamatemelés, részben az inflációs csúcs fokozatos lecsengése, részben a lassuló GDP növekedés miatt, sőt az év vége felé kissé mérséklődhet is a kamatszint.

FISKÁLIS FOLYAMATOK

A jelentős mértékű, de kedvezőtlen szerkezetű költségvetési kiigazítás mellett az államháztartás nyugdíjreform hatásaival korrigált hiánya 2006-ban a GDP 8.2 százaléka lesz, míg a nyugdíjreform nélkül számított deficit 9.6 százalék. Ugyanakkor nagyok a kételyek a 2007-es deficit alakulását illetően. Egyrészt a 2007-ben is alapvetően a bevételek növelésére alapuló kiigazítást nehezítheti, hogy a stabilizációs program másodlagos hatásai mérsékelhetik a bevételek növekedését. Ennél is kérdésesebb azonban a kiadások tervezett mértékű csökkentése, amely elsősorban a támogatások lefaragására valamint az állam- és közigazgatás átszervezése révén a működési, dologi kiadások csökkentésére épül. A deficit alakulása szempontjából fontos, hogy nem látszanak azok a szerkezeti reformok, amelyekkel a nagy elosztó rendszerek működési költségei, a veszteséges állami vállalatok támogatása csökkenthetők lennének. Mindezek nyomán 2007-ben az ESA’95 módszertan alapján számított és a nyugdíjreform hatásaival korrigált 6 százalékos államháztartási hiánnyal számolnak, amit az államadósság erőteljes növekedése kísér.

KÜLSŐ EGYENSÚLY

2006 első negyedévében a folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg egyenlege (az ún. felülről számított külső finanszírozási képesség) 1.282 milliárd euró hiányt mutatott. A folyó fizetési mérleg és a tőkemérleg együttes hiányát a nem-adósságképző tőkemozgások 1.482 milliárd eurós nettó beáramlása teljes mértékben finanszírozta. A folytatódó cserearány-romlás miatt a kereskedelmi mérlegben növekvő hiánnyal számolnak, elsősorban 2006-ban (a változatlan áras nettó külkereskedelem még enyhébb javulást mutat). 2007-ben az államháztartási megszorítások következtében az import növekedésében erőteljesebb fékeződést várnak, így ekkor a kereskedelmi mérleg jelentősebb mértékben javulhat.

Összességében a (felülről összeállított) külső finanszírozási igényt 2006-ra a GDP 6.9, 2007-re 5.1 százalékára teszik. Ezt a nem-adóssággeneráló tőkebeáramlás valószínűleg finanszírozza, hacsak nem romlik nagy mértékben a befektetők árfolyam-alakulással és külső egyensúly fenntarthatóságával kapcsolatos véleménye.

MUNKANÉLKÜLISÉG ÉS A BÉREK ALAKULÁSA

Összességében az ICEG-nél arra számítanak, hogy a foglalkoztatottak száma 2006-ban gyakorlatilag változatlan marad. A munkanélküliségi ráta ellenben növekedhet, ugyanis a közszférában tervezett létszámcsökkentés hatásait a magánszféra nem lesz képes kiegyensúlyozni, továbbá a sorkatonai szolgálat eltörlése és a nyugdíjkorhatár emelése miatt kissé nő a gazdaságilag aktív népesség. 2006-ban a munkanélküliségi ráta éves átlagban 7.5 százalék körül várható, 2007-ben pedig elérheti a 8 százalékot.

GAZDASÁGPOLITIKAI KIHÍVÁSOK

A gazdaságpolitikának rövidtávon három meghatározó kihívásra kell választ adnia. Egyrészt lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy az eddig alapvetően bevételek növelésére alapuló kiigazításban túlsúlyba kerüljenek a kiadások csökkentését eredményező lépések. Másrészt lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a stabilizációs csomaggal elkerülhetetlenül együtt járó inflációs sokk ne váljon tartós inflációs nyomássá. Végezetül hiteles, a monetáris és fiskális politika közötti összhangot megteremtő konvergencia-pályát és ezt megalapozó programot kell felvázolnia.