Az agrártermelők és az élelmiszeripar érdekeinek védelmében a földművelési tárca az év elején egy etikai kódex összeállításának ötletével állt elő. A korábban az országgyűlés által elfogadott kereskedelmi törvény ennek ellenére a kereskedőre bízza annak kidolgozását, hogy milyen szabályok szerint szeretnének dolgozni a jövőben.
Az etikai kódex beszállítókat védő rendelkezéseivel nem elégedett Gráf József az agrártárca vezetője - írja a Népszabadság. További harcot ígér a polcpénz ellen, továbbá az egyéb hátrányos helyzetet teremtő áruházlánci követelések ellen.
A június elsején hatályba lépő kereskedelmi törvény és a leendő kiskereskedelmi etikai kódex is foglalkozik a beszállítókkal, de túl általánosan, ami arra enged következtetni, hogy kiszolgáltatottságuk aligha fog megszűnni. Az etikai kódex annyit ígér, hogy a jogcímeket és a mértékeket a felek közösen határozzák meg.
Példaként említhető a mórahalmi székhelyű Mórakert szövetkezet, amely esetében 2005-ben 6 milliárd forint értékű árut adott el multinacionális áruházláncoknak és összesen 600 millió forint "polcpénzt" fizetett, amit az áruházláncok különböző jogcímen levontak a megvásárolt árú értékéből. Mindössze csupán 30 millió forint nyeresége maradt, amiből nem tudta megvalósítani azt az agrárlogisztikai létesítményt, amely lehetővé tette volna számára, hogy a termelt zöldséget, gyümölcsöt a szomszédos országok piacán is tudja értékesíteni.
Előrehaladott tárgyalások folynak a multinacionális láncokkal, hogy a szomszédos országokban lévő áruházaikban is magyar hústerméket és zöldség-gyümölcsöt forgalmazzanak.
Mártonffy Béla a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója szerint az ágazat problémája, hogy nem képes nagy mennyiségű és azonos minőségű árualapot felmutatni. Ahhoz, hogy megvalósuljon szomszédos országok piacának meghódítására, egy-egy térség gazdálkodóinak összefogására lenne szükség.