A Széchenyi-tervnek köszönhetően az utóbbi években sorra épültek, szépültek a fürdők - nem biztos azonban, hogy mindegyik hosszú életű lesz. Több létesítmény üzemeltetője is anyagi gondokkal küzd, ugyanis az a gond a strandokkal, hogy nem csak felépíteni, hanem fenntartani is kell őket.
A Széchenyi-terv keretében 2001-ben és 2002-ben 61 pályázónak összesen 28,8 milliárd forintot ítéltek oda termálfürdő építésére, bővítésére vagy korszerűsítésére. Az ötvenhárom nyertes közül főként önkormányzatok jutottak támogatáshoz, összesen 24,3 milliárd forinthoz - olvasható a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelentésében. A fürdőépítésre költött adóforintokat már öszszesítette a tárca, a támogatott vállalkozások eredményességéről azonban nem készített felmérést. A számvevők vizsgálata korábban azt kifogásolta, hogy nem hangolták össze a fejlesztéseket, és nem figyelmeztették az önkormányzatokat arra, hogy egy-egy fürdőkomplexum építése és átadása élmény ugyan, ám az élményfürdők fenntartása korántsem lesz az. A Széchenyi-terv a sikeres pályázók számára a beruházási összeg felét állta, s ez joggal kelthette fel az országban több mint ezer fellelhető termálkút helyszínén az elöljáróságok reményeit - lesz turisztikai vonzerő, munkahely. Azonban kiderült: a sikertörténetek mellett akadnak olyan fürdők is, amelyek megnyitásuk után egy-két évvel súlyos anyagi gondokkal küszködnek.
A Széchenyi-terv mintaberuházása lehetne a kehidakustányi fürdő. A 2,5 milliárd forintért - harmincszázalékos állami támogatással - 2003-ban felépült, s kezdetektől nyereséget produkáló fürdő a csődtől mentette meg a zalai községet. A mára szállodával, apartman-házakkal, étteremmel kibővített Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdőnek köszönhetően a községben szinte megszűnt a munkanélküliség, az ingatlanárak az egekbe szöktek, a szobakiadásból jövedelemhez jutók száma ugrásszerűen nőtt, jelentős bevételre tesz szert az önkormányzat. Sikeres a túrkevei, a harkányi fürdő, és nyereséges például a - 2001-ben 999 millió forintos támogatást kapott - Debreceni Gyógyfürdő Kft. is, ahol a felújított termálfürdőben ugyan csak nullszaldós a gazdálkodás, az új élménypark viszont 11 milliós hasznot hoz.
Van, ahol azonban már nem is titkolják a látványos bukást. Két év veszteséges üzemelés után - hivatalosan karbantartásra hivatkozva - hónapok óta nem fogad vendégeket a Somogyban több mint 600 millió forintért felépített nagybajomi termál- és élményfürdő, amelynek létrehozását 153 millió forinttal támogatta az állam a Széchenyi-terv jóvoltából.
Szakértők szerint most már stagnál a gyógyszállók forgalma, ám a turisztikai előirányzatok még mindig szívesen számolnak gyógyfürdők létesítésével, holott a kínálat már-már nagyobb, mint a kereslet. A szakértők óva intenek az újabb "zöldmezős" fürdőépítéstől. Úgy vélik, a meglévők korszerűsítése, szolgáltatásainak bővítése és a szálloda-fürdő komplexumok összehangolt fejlesztése lehet a cél, de csak ott, ahol erre fizetőképes kereslet is mutatkozik.
FRISS HÍREK
Több friss hír
Erről ne maradj le!
-
Húsz évre bebiztosították magukat: így juthat fix áron zöldáramhoz ez az ipari óriásvállalat
Tóth Zoltánt, az E.ON EIS (Energy Infrastructure Solutions) megoldásértékesítési osztályvezetőjét kérdeztük.
NAPTÁR
Tovább
2025. december 28. vasárnap
Kamilla
52. hét
Ajánlatunk
-
Gesztenye-feldolgozó, pizzéria, repülőgyár, fémipari vállalat - négy cég, négy iparág és azonos kihívások (x)
Az E.ON sikeres hazai kkv-kal közös együttműködésben mutatja be, hogyan tud segíteni egy energiaszolgáltató a cégek versenyképességében.
Vásárlás legolvasottabb
3
KONFERENCIA
Tovább
EZT OLVASTAD MÁR?

Pénzcentrum | 2025. december 28. 20:03

Pénzcentrum | 2025. december 28. 19:04

Agrárszektor | 2025. december 28. 19:31





