18 °C Budapest

Elpárolgott milliárdok

Pénzcentrum
2006. július 3. 16:30

A Széchenyi-tervnek köszönhetően az utóbbi években sorra épültek, szépültek a fürdők - nem biztos azonban, hogy mindegyik hosszú életű lesz. Több létesítmény üzemeltetője is anyagi gondokkal küzd, ugyanis az a gond a strandokkal, hogy nem csak felépíteni, hanem fenntartani is kell őket.

A Széchenyi-tervnek köszönhetően az utóbbi években sorra épültek, szépültek a fürdők - nem biztos azonban, hogy mindegyik hosszú életű lesz. Több létesítmény üzemeltetője is anyagi gondokkal küzd, ugyanis az a gond a strandokkal, hogy nem csak felépíteni, hanem fenntartani is kell őket - írja a Népszabadság.

A Széchenyi-terv keretében 2001-ben és 2002-ben 61 pályázónak összesen 28,8 milliárd forintot ítéltek oda termálfürdő építésére, bővítésére vagy korszerűsítésére. Az ötvenhárom nyertes közül főként önkormányzatok jutottak támogatáshoz, összesen 24,3 milliárd forinthoz - olvasható a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium jelentésében. A fürdőépítésre költött adóforintokat már öszszesítette a tárca, a támogatott vállalkozások eredményességéről azonban nem készített felmérést. A számvevők vizsgálata korábban azt kifogásolta, hogy nem hangolták össze a fejlesztéseket, és nem figyelmeztették az önkormányzatokat arra, hogy egy-egy fürdőkomplexum építése és átadása élmény ugyan, ám az élményfürdők fenntartása korántsem lesz az. A Széchenyi-terv a sikeres pályázók számára a beruházási összeg felét állta, s ez joggal kelthette fel az országban több mint ezer fellelhető termálkút helyszínén az elöljáróságok reményeit - lesz turisztikai vonzerő, munkahely. Azonban kiderült: a sikertörténetek mellett akadnak olyan fürdők is, amelyek megnyitásuk után egy-két évvel súlyos anyagi gondokkal küszködnek.

A Széchenyi-terv mintaberuházása lehetne a kehidakustányi fürdő. A 2,5 milliárd forintért - harmincszázalékos állami támogatással - 2003-ban felépült, s kezdetektől nyereséget produkáló fürdő a csődtől mentette meg a zalai községet. A mára szállodával, apartman-házakkal, étteremmel kibővített Kehida Termál Gyógy- és Élményfürdőnek köszönhetően a községben szinte megszűnt a munkanélküliség, az ingatlanárak az egekbe szöktek, a szobakiadásból jövedelemhez jutók száma ugrásszerűen nőtt, jelentős bevételre tesz szert az önkormányzat. Sikeres a túrkevei, a harkányi fürdő, és nyereséges például a - 2001-ben 999 millió forintos támogatást kapott - Debreceni Gyógyfürdő Kft. is, ahol a felújított termálfürdőben ugyan csak nullszaldós a gazdálkodás, az új élménypark viszont 11 milliós hasznot hoz.

Van, ahol azonban már nem is titkolják a látványos bukást. Két év veszteséges üzemelés után - hivatalosan karbantartásra hivatkozva - hónapok óta nem fogad vendégeket a Somogyban több mint 600 millió forintért felépített nagybajomi termál- és élményfürdő, amelynek létrehozását 153 millió forinttal támogatta az állam a Széchenyi-terv jóvoltából.

Szakértők szerint most már stagnál a gyógyszállók forgalma, ám a turisztikai előirányzatok még mindig szívesen számolnak gyógyfürdők létesítésével, holott a kínálat már-már nagyobb, mint a kereslet. A szakértők óva intenek az újabb "zöldmezős" fürdőépítéstől. Úgy vélik, a meglévők korszerűsítése, szolgáltatásainak bővítése és a szálloda-fürdő komplexumok összehangolt fejlesztése lehet a cél, de csak ott, ahol erre fizetőképes kereslet is mutatkozik.

NEKED AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Tovább
HR Revolution 2021
Vörös riadó! Újabb fronton nyílhat harc a hazai munkahelyeken. Hogyan tovább?
EZT OLVASTAD MÁR?