2 °C Budapest

A magyarok nagyban csinálják

Pénzcentrum
2006. április 20. 11:36

A közép- és kelet-európai régióban nem mutat egységes képet a kiskereskedelem szerkezete. Míg az Európai Unió leendő tagállamaiban a kisboltok birtokolják a legnagyobb piaci részesedést, addig a visegrádi négyek országaiban a hipermarketek hódítanak.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

A közép- és kelet-európai régióban nem mutat egységes képet a kiskereskedelem szerkezete. Míg az Európai Unió leendő tagállamaiban a kisboltok birtokolják a legnagyobb piaci részesedést, addig a visegrádi négyek országaiban a hipermarketek hódítanak.

Magyarországon a napi fogyasztási cikkek kiskereskedelmi forgalma 2000 óta megtorpanás nélkül növekszik, s a tavalyi év végére mintegy 55 százalékkal nőtt az ezredfordulóhoz képest. Mindemellett a fogyasztók vásárlási szokásaiban lényeges változások nem következtek be - állapítja meg a GfK Hungária Piackutató Intézet Kereskedelmi Analízisek 2005 című tanulmánya.

A közép- és kelet-európai régió országaiban meglehetősen heterogén képet mutat a kiskereskedelem szerkezete. Az Európai Unió következő bővítési körébe tartozó Bulgáriában 61 százalék, Romániában 56 százalék, Horvátországban pedig 40 százalék a kis vegyesboltok piacrésze, míg az EU tagállamaiban ez az arány főként a hipermarketek térhódítása okán alacsonyabb (Lengyelország: 38 százalék, Szlovákia: 34 százalék, Magyarország: 31 százalék, Csehország: 21 százalék). Európa keleti felén, Oroszországban és Ukrajnában pedig egyelőre a kiskereskedelem kevésbé szervezett formái, elsősorban az utcai árusok és piacok bonyolítják a legnagyobb forgalmat: Oroszországban a forgalom 31 százaléka, míg Ukrajnában közel a fele - 46 százalék - származik ebből az értékesítési csatornából. E két országban is fontos szerepe van a kisboltoknak, ám az egyéb csatornák - különösen a cash&carry és a hipermarketek - piacrésze kifejezetten alacsony.

Hazánkban a kiskereskedelem forgalma 2000 óta folyamatosan növekszik, s az elmúlt öt év során több mint másfélszeresére nőtt: míg az ezredforduló évében 1°445 milliárd forintot tett ki, addig 2005-ben a forgalmazott érték már elérte a 2°234 milliárd forintot. A közel 10 százalékos piacrész-növekedést realizáló hipermarketek és a kisbolt láncok kivételével szinte az összes csatorna részesedése csökkent az elmúlt öt év során. Arányaiban a legnagyobb visszaesést a független kisboltok szenvedték el (piacrészük mintegy 12 százalékponttal csökkent).

Az egyes csatornatípusok piaci részesedésének alakulása számos tényezőtől, így a különböző üzlettípusok vásárlói hatókörétől - azaz attól, hogy hogyan alakult adott évben az adott bolttípusban vásárló háztartások aránya az összes háztartáshoz képest - is függ. Bár a hipermarketeket 2000 óta egyre több háztartás keresi fel rendszeresen, a vásárlói hatókör szempontjából a független kisboltok még ma is vezetnek a nagy alapterületű és széles kínálati palettát felmutató áruházak előtt, de csökkenő tendenciát látnak a GfK kutatói ezen a téren. A cash&carry üzletek piacrésze a 2000-ben mértnek mintegy felére csökkent, ez a csatornatípus veszített a legnagyobb arányban - 7,7 százalék - vásárlókat.

A csatornatípusok részesedése a napi fogyasztási cikkek piacán, 2000-2005 (az adatok százalékban kifejezve)


Forrás: GfK Hungária - Kereskedelmi analízisek 2005.


Nagyjából változatlan az egyes napok súlya az értékforgalomból: a magyar háztartások továbbra is pénteken intézik bevásárlásaik nagy részét - ez a nap az egész heti forgalom mintegy ötödét, azaz 21 százalékát képviseli. Kiemelkedő szerepe van még a forgalomból a szombati napnak, illetve viszonylag nagy arányban részesül a csütörtök is bevételekből.

A beszerzések túlnyomó része a délelőtti, 9-13 óra közötti időszakban történik: e három órás időszakra jut az egy napi FMCG költés több mint harmada - 37 százaléka. Az átlagtól némiképp eltérő képet mutat a napszakok szerepe az egyes csatornatípusok tekintetében. Talán nem meglepő módon a láncba szerveződött és független kisboltok forgalmának 42, illetve 43 százaléka a kora reggeli, 9 óra előtti időszakra esik. A hipermarketek esetében pedig a reggel 9-től este 21 óráig tartó idősávban nagyjából kiegyenlített, 30 százalék körül alakul az értékesítésből származó forgalom.

2003 óta az értékforgalomból egyre nagyobb részarányt képviselnek azok az üzletek, melyeket autóval közelítenek meg a vásárlók főként a gyalogosan megközelíthető üzletek hátrányára. Ebben a tendenciában kiemelkedő szerepet a cash&carry típusú boltok, illetve hipermarketek játsszák, hiszen a c&c üzletekben elköltött összegek 87 százaléka, a hipermarketek esetében pedig a forgalom 75 százaléka származik olyan vásárlóktól, akik autóval intézik beszerzéseiket.

A modern készpénzkímélő eszközök, így bankkártyák használata a napi fogyasztási cikkek beszerzésében stagnál, 10 százalék körül alakul. Kártyás fizetésből a hipermarketek értékforgalmának 28 százaléka, s az e tekintetben előkelő második helyen álló drogériák 14 százaléka származik. A vásárlásért továbbra is elsősorban a háziasszonyok felelősek - kivételt képeznek e trend alól a cash&carry üzletek és a hipermarketek, ahol férj és feleség főként együtt vásárolnak (c&c: 39 százalék, hipermarket: 29 százalék).

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
NAPTÁR
Tovább
2021. december 9. csütörtök
Natália
49. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?