2 °C Budapest

"Rosszabbul élünk, mint négy éve" - A hűségesek nem értenek egyet...

Pénzcentrum
2006. március 17. 10:42

Amikor megkérdezzük az embereket arról, hogy részt vettek-e egy korábbi választáson, és miként voksoltak, akkor szinte mindig többen szokták azt mondani, hogy elmentek, mint ahogy ez a hivatalos részvételi arány alapján várható, és a választási "emlékek" gyakran távolabb vannak a tényleges választási eredményektől, mint a választások előtt kinyilvánított szavazási szándékok. Mindennek két fő oka van. Egyrészt a választási részvétel normakövető magatartás, másrészt néhányan hajlamosak a jelen pártkötődésüket visszavetíteni a múltba is.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.

Amikor megkérdezzük az embereket arról, hogy részt vettek-e egy korábbi választáson, és miként voksoltak, akkor szinte mindig többen szokták azt mondani, hogy elmentek, mint ahogy ez a hivatalos részvételi arány alapján várható, és a választási „emlékek” gyakran távolabb vannak a tényleges választási eredményektől, mint a választások előtt kinyilvánított szavazási szándékok. Mindennek két fő oka van. Egyrészt a választási részvétel normakövető magatartás, másrészt néhányan hajlamosak a jelen pártkötődésüket visszavetíteni a múltba is.

 

Ezzel együtt a választási emlékek és a választási szándékok egybevetése sok érdekes dolgot mond el a társadalomról. Először is azt, hogy mára Magyarországon is stabilizálódtak a pártkötődések. Az 1994-es választás előtt mindössze a jogosultak harmada szándékozott ugyanarra a pártra voksolni, mint amelyikre emlékei szerint 1990-ben is voksolt, miközben 23 százalékuk pártot váltott. 1998-ban gyakorlatilag ugyanez volt a helyzet az 1994-es emlékekhez viszonyítva. 2002-ben viszont már a megkérdezettek 48 százaléka érezte hűségesnek önmagát az 1998-as pártjához, és a pártváltók aránya 12 százalékra csökkent. A Marketing Centrum tavaly decemberi felmérésben a megkérdezettek 58 százaléka vallotta hűségesnek magát az emlékei szerinti 2002-es pártjához, idén márciusra pedig a „hűségesek” aránya 62 százalékra emelkedett, miközben a pártváltóké 12 százalékról, 9 százalékra csökkent.

 

Az emlékek és a szándékok egybevetése további érdekességeket is tartogat. A megkérdezettek 16 százalékának – emlékei szerint – nem volt kedvenc pártja 2002-ben és most sincs. És ez az arány nagyon hosszú idő távlatában is stabil: sohasem emelkedett 20% fölé, és sohasem süllyedt 15% alá. Hasonlóan stabil azok aránya is, akik egy közeledő választás előtt az előző választásra gondolva nem tudták vagy nem kívánták megnevezni korábbi kedvenc pártjukat, ám az aktuális szavazási szándékukat firtató kérdésre pártnévvel válaszoltak. Most éppen 7 százalék ez az arány, és ez még sohasem ment 10% fölé és sohasem süllyedt 5% alá. Végül a valamelyik pártból kiábrándultak aránya is stabil, és most éppen 6 százalék azok aránya, akik 2002-re gondolva megnevezték egykori kedvencüket, azt azonban nem mondták meg, melyik pártra voksolnának, ha elmennének szavazni április 9-én.

 

Mindezt összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a rendszerváltozást követő viharos 8 év után 2006-ra alapvetően stabillá váltak a pártkötődések, és a választási kampány ez idáig inkább úgy hatott, hogy a két választás között elbizonytalanodott szavazók egy része visszatalált a 2002-es pártjához, mintsem úgy, hogy sokakat pártváltásra ösztökélt volna.

 

A Marketing Centrum 2006. márciusi felmérése alapján érdemes részletesebben is szemügyre venni a pártválasztási emlékeket és a szándékokat. Itt először is azt látjuk, hogy az amúgy is viszonylag ritka pártváltások nullszaldósak a két nagy párt vonatkozásában. A Fidesz-MDF 2002-es támogatói közül a választásra jogosultak 2 százaléka állt át az MSZP táborába, és pont ugyanennyien álltak át az MSZP 2002-es táborából a Fidesz hívei közé, de a többi pártváltásnál sem figyelhető meg egyértelmű halmozódás valamelyik párt javára. Ugyanakkor az MDF jelenlegi támogatói táborán belül nagyon is számottevő azok aránya, akik 2002-ben nem a Fidesz-MDF listára szavaztak, és az SZDSZ táborán belül is alacsonyabb a hűségesek aránya, mint a két nagy párt táborában. Ennek elsősorban az az oka, hogy a kispártok nehezebben tudják megtartani a híveiket, de valamivel könnyebben tudnak támogatókat szerezni a korábban bizonytalanok és más kispártok támogatói köréből, mint a nagy pártok.

 

A pártváltásra, illetve a pártoktól való elfordulásra nincs hatása a politika iránti érdeklődésnek. Ugyanakkor a politika iránt valamennyire érdeklődők körében 76 százalék hűséges 2002-es pártjához, míg a közömbösök körében 58 százalék, a nem érdeklődők körében pedig csak 50 százalék ugyanez az arány. E két körben természetesen azok aránya kiugróan magas, akiknek nem volt és most sincs kedvenc pártjuk.

 

Ami pedig a társadalmi demográfiai változók hatását illeti, egyedül az életkor hatása jelentős, de ez is csak annyiban, hogy természetesen a 18-29 éves korosztály körében a legmagasabb azok aránya, akik csak mostanában találtak rá kedvenc pártjukra, 2002-ben még nem volt nekik ilyen. A lakóhely, az iskolai végzettség és a vagyoni, jövedelmi helyzet hatása elhanyagolható.

 

Az eddigi kampány során az a választási szlogen vésődhetett be a leginkább a választók fejébe, hogy „Rosszabbul élünk, mint négy éve.” Ez az állítás nagyon megosztja a közvéleményt. A Marketing Centrum kérdezőbiztosainak válaszolók fele legalább részben hajlamos egyetérteni az állítással, másik felük viszont vitatja ezt. A legtöbb hűségest azonban éppen azok körében találjuk, akik egyáltalán nem értenek egyet a Fidesz választási üzenetével, miközben semmivel sincs az átlagosnál több pártváltó azok körében, akik teljesen egyetértenek vele.

A legfontosabb hírek, a napi hírzaj nélkül.
Elindult a Pénzcentrum heti hírlevele, a Turmix.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. november 30. kedd
András, Andor
48. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?