Az Állami Számvevőszék rendben találta az Országgyűlés Hivatalának gazdálkodását. Az ÁSZ külön méltatta a képviselői távmunka és az informatikai rendszerek fejlesztésével kapcsolatos eredményeket. A vizsgálat ugyanakkor hiányosságokat állapított meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának működésében.
Az Állami Számvevőszék rendben találta az Országgyűlés Hivatalának gazdálkodását. Az ÁSZ külön méltatta a képviselői távmunka és az informatikai rendszerek fejlesztésével kapcsolatos eredményeket. A vizsgálat ugyanakkor hiányosságokat állapított meg az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának működésében.
Nem talált kifogásolnivalót a parlament gazdálkodásában az Állami Számvevőszék. Bihari Zsigmond, az ÁSZ főigazgatója csütörtökön elmondta, hogy a Ház célszerűen, hatékonyan és takarékosan gazdálkodott a költségvetési forintokkal. Az ÁSZ vizsgálata az Országgyűlés hivatalának, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának gazdálkodására, valamint a 2002-es ciklusváltás költségeit fedező, fejezeti kezelésű előirányzatra terjedt ki.
A vizsgálat hiányosságokat állapított meg a levéltár gazdálkodásának szabályozásában, az intézménynek nem volt megfelelő ügyrendje, az utólagos ellenőrzési rendszert a tervezett 2004 januári helyett csak a tavalyi év végén léptették életbe, a pénzügyi jogkörök gyakorlásánál pedig nem tartották be a kötelezettségvállalásra vonatkozó előírásokat. Az ÁSZ felszólította a levéltárat a hiányosságok pótlására és az előírások betartására.
A ciklus végén vizsgálják az Országgyűlés gazdálkodását
A Számvevőszék négyévente, a választások előtti évben vizsgálja a parlament gazdálkodását, hogy a következő ciklusban a képviselőtestület világos képet kapjon arról, elődje hogyan gazdálkodott a megelőző ciklusban.
Az Országgyűlés Hivatala 2001 és 2004 között összesen 51 milliárd forintot fordított a működési költségekre, 2001-ben 10,7 milliárdot, 2002-ben 13,8 milliárdot, 2003-ben 15 milliárdot, 2004-ben pedig 15,6 milliárdot. A levéltár 2003 áprilisában került ehhez a fejezethez, 2003-ban és 2004-ben 1,3 milliárd forintot költöttek.
Az Országgyűlés személyi juttatásokra fordított kiadásai az összes költség felét tették ki, az e célra fordított pénzek 2001 és 2004 között a központi intézkedések és a többletfeladatokból fakadó létszámnövekedés miatt 53 százalékkal nőttek. Az összes kiadás 40 százaléka ment el dologi kiadásokra, felújításra, beruházásokra és különböző szolgáltatásokra. A levéltárnál a beruházásokra és felújításokra fordított pénz a kétszeresére nőtt, jórészt az Eötvös utcai épület bővítése és átalakítása miatt.
Az ÁSZ méltatta az Országgyűlés informatikai fejlesztéseit és a képviselői távmunkát lehetővé tevő rendszer kialakítását. Az elektronikus futárposta bevezetése a működésének első fél évében 30 millió forintos megtakarítást eredményezett.