17 °C Budapest

Madárinfluenza - megvan az ellenszer ?

Pénzcentrum
2005. október 12. 10:05

Már napok óta riogatják a népet, hogy nemsokára eléri az "öreg kontinenst" is a legújabb járvány ami milliók életébe kerülhet. Törökországban már égetik a csirkéket és Romániában is elkezdődött valami. Itthon a gazdák felkészülnek arra, hogy mély gödröt kell majd ásni és nagy tüzet rakni, közben pedig már a felmerülő káraikat számolgatják. Ezalatt a világ számos országában rengeteg kutató dolgozik azon, hogyha elszabadul a vírus akkor biztos megoldás álljon az emberiség rendelkezésére.

 
Már napok óta riogatják a népet, hogy nemsokára eléri az „öreg kontinenst” is a legújabb járvány ami milliók életébe kerülhet. Törökországban már égetik a csirkéket és Romániában is elkezdődött valami. Itthon a gazdák felkészülnek arra, hogy mély gödröt kell majd ásni és nagy tüzet rakni, közben pedig már a felmerülő káraikat számolgatják. Ezalatt a világ számos országában rengeteg kutató dolgozik azon, hogyha elszabadul a vírus akkor biztos megoldás álljon az emberiség rendelkezésére.
 
Nincs ez másként Amerikában sem, ugyanis egy kiemelt biztonsági szintű laboratóriumban (ahogy a filmekben is oly sokszor láttuk már, biztos kezű citromsága szkafanderbe öltözött tudósok) feltámasztották hamvaiból azt a spanyolnátha vírust amely az első világháború után 50 millió ember halálát okozta, és ennek a segítségével harcolnak majd a madárinfluenza ellen.
 
Meglepő módon az 1918-19-ben tomboló spanyolnátha maga is egy madárinfluenza törzs volt, ami átterjedt az emberekre - állítják az előzetes elemzések alapján az amerikai szakemberek. A kutatók egy, a betegségben elhunyt és Alaszka fagyott altalajában konzerválódott nő tüdőszövetein vizsgálták meg miért lehetett az 1918-as vírus ennyire veszélyes. A ritka minták genetikai maradványainak ingerlésével a csapat pontosan rekonstruálta a vírus nyolc génjének kódjait. Ezután a génszekvenciákat baktériumokba ültették, majd sejtvonalakba juttattatták, így többszörözve a vírus összes protein-kódoló részét. A több mint nyolcvan évvel ezelőtt eltűnt kórokozó augusztusban éledt újjá, a vírust egereken, csirke embriókon és emberi tüdőszöveten tesztelték. Azonban biztos ellenszere ennek a vírusnak nincs, tehát jobb nem is belegondolni abba, hogy mi történhet ha „elszabadul”.
Ahhoz, hogy felmérjék a kísérlet veszélyességét, az újraalkotott vírus egyes génjeit más influenza vírusok génjeivel helyettesítették. Az egereknél ugyanazt a hatást érte el, mint az embereknél a háború után, rendkívül gyorsan terjedt és pusztította el áldozatait. A felfedezések azért érdekesek, mert segítségükkel jobban behatárolhatók a vírus azon pontjai melyek ellen a gyógyszereknek és oltóanyagoknak fel kell venniük a harcot.
Mivel az 1918-as vírus szintén egy madárinfluenza törzs volt, csupán az aminosavaik számában tapasztalható némi eltérés, viszont három olyan részlet is van az 1918-as vírus genetikai kódjában, melyek mutálódtak, és feltűnő hasonlóságot mutatnak az eddig csak madarakban megtalált influenza vírus kódjaival. Ha ez igaz, akkor tovább fokozódik a H5N1 vírus körül kialakult pánik, ami eddig csupán 60 ember halálát okozta, a szakértők jelentős része szerint azonban megismétlődhet a múlt századi pusztítás, különösen, ha egy emberi influenza törzzsel egyesül. A vírus nem könnyen terjed át a madarakról az emberre, vagy emberről emberre. A fő aggály, hogy a vírus mutálódhat, olyan géneket szerez, ami fertőzőbbé és gyorsabban terjedővé teszi.
NAPTÁR
Tovább
2026. április 7. kedd
Herman
15. hét
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI in Energy 2026
Átlátható adat és energia
AgroFood 2026
Élelmiszeripari konferencia május 19-én
Portfolio Investment Day 2026
Éve Signature előfizetéssel INGYENES részvétel!
Hitelezés 2026
Lakossági hitelek: fenntartható növekedés vagy túlhevülés?
Women's Money & Mindset Day 2026
Hogyan gondolkodnak a nők pénzről, kockázatról és jövőről?
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. április 7. 10:32