Aki kevesebbet keres, az többet fizet

Pénzcentrum
2005. október 5. 12:25

Megegyeztek a kormánypártok, jövő év elejétől négy százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni egyes különadózó jövedelmek után, azoknak akik után 400 ezer forintnál kevesebb egészségbiztosítási járulék folyik be a tb-kasszába. Mindez azt jelenti, hogy akik jövőre havi bruttó 222 ezer forintnál kevesebb munkabér után fizetnek járulékot (tehát a lakosság nagy része), számíthatnak az új típusú közteherre. - írja mai számában a Világgazdaság.

 
Megegyeztek a kormánypártok, jövő év elejétől négy százalékos egészségügyi hozzájárulást (eho) kell fizetni egyes különadózó jövedelmek után, azoknak akik után 400 ezer forintnál kevesebb egészségbiztosítási járulék folyik be a tb-kasszába. Mindez azt jelenti, hogy akik jövőre havi bruttó 222 ezer forintnál kevesebb munkabér után fizetnek járulékot (tehát a lakosság nagy része), számíthatnak az új típusú közteherre. – írja mai számában a Világgazdaság.
 
Ma kezdi meg a parlament az öt évre szóló adótörvény-javaslat, az ekhó és a luxusadóról szóló előterjesztések általános vitáját. Az egyetlen fontosabb – el is fogadandó – javaslat lesz a négyszázalékos eho bevezetése lesz jövő év elejétől egyes külön adózó jövedelmek után.
Az előterjesztés szerint 2006. január 1-től négyszázalékos ehot kell fizetni majd a vállalkozásból kivont, valamint az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, a 25 és a 35 százalékos adóterhet viselő osztalék, vállalkozói osztalékalap, az árfolyamnyereségből származó jövedelem, illetve az ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem után. Csak abban az esetben áll fenn a magánszemély fizetési kötelezettsége, ha az általa és a foglalkoztatója által befizetett, összesen 15 százaléknyi egészségbiztosítási járulék, illetve a 11 százalékos eho együttes összege nem éri el az évi 400 ezer forintot.
Mentes a százalékos eho fizetése alól az a jövedelem, természetbeni juttatás, adóköteles béren kívüli juttatás, amely után a fennálló biztosítási jogviszonyra tekintettel járulékfizetési kötelezettség keletkezik, valamint az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és fizetni. Mentes még az az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem is, ha a „bérbeadó a tulajdonában álló lakásban lakik, kivéve, ha a lakást saját vállalkozása részére adja bérbe”.
A javaslatot egyszer már május végén tárgyalta a kormány, s bár kormánydöntésként a nyilvánosság elé is léptek vele, végül lekerült a napirendről. Kormánypárti politikusok ezt azzal magyarázták, hogy nem a koalíció megállapodásának megfelelő szöveg készült el akkor. A nyári előkészítő munka során végig szerepelt a készülő adójogszabályok között a négyszázalékos eho terve, ám végül a parlamenti benyújtás előtt a kormányülésen mégiscsak kikerült a szövegből. Ezt azzal indokolták, hogy a Pénzügyminisztérium szerint nem származik elég bevétel az elképzelésből. Végül az a döntés született, hogy a szocialisták módosító indítványaként „épüljön be” a törvényjavaslatba. Mindenesetre az érdekes, hogy a jövő évi költségvetési törvényjavaslat még nem számol azzal a 3-4 milliárd forinttal, amelyet a 4 százalékos eho bevezetésétől a kormányzat remél.
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2021. augusztus 5. csütörtök
Krisztina
31. hét
KONFERENCIA
Tovább
Sustainable World 2021
Fenntartható befektetések, piaci lehetőségek: varázsszó az ESG
EZT OLVASTAD MÁR?