2020. október 22. csütörtök Előd

Így csalja csapdába az új adórendszer a kisvállalkozásokat: mutatjuk, hogyan tovább


2020. január 1-jével megszűnt az egyszerűsített vállalkozói adó, vagyis EVA adózási forma. Az evások tavaly december 31-ig dönthettek arról, milyen adózási formát választva folytatják idén a tevékenységüket. Az egyéni vállalkozók választhatták az egyszerűsített adminisztrációt, és adóterhet képviselő KATA-t, vagy az átalányadózást, míg a társas vállalkozási formában tevékenykedők lehettek az eva után a KATA alanyai (a kft.-k kivételével), vagy dönthetnek a KIVA vagy a társasági adó mellett is. Sokan az utolsó pillanatig halogatták a döntést, és lehetséges, hogy a volt evások közül már most megbánták a döntésüket. Aki pedig most tervez vállakozást indítani, annak sincs könnyű dolga. A Pénzcentrum kérdésére, hogy melyik adózási formát érdemes választani a különböző esetekben, Angyal József, okleves adószakértő adott választ.

Másfél évtized után újra több az egyéni vállalkozó Magyarországon, mint a társas vállalkozás az Opten céginformációs szolgáltató összesítése szerint. Az elmúlt egy évben csaknem 88 ezer egyéni vállalkozás létesült, számuk így az 530 ezret meghaladva új belföldi csúcsot ért el. 1990 és 2001 között 116 ezerről 481 ezerre nőtt az egyéni vállalkozások száma, majd több éves csökkenés után 2005-ben már kevesebben voltak, mint a cégek.

A cég adatai alapján 2013 óta minden évben több egyéni vállalkozás jött létre, mint amennyi megszűnt. Tavaly majdnem 88 ezer kezdte meg, és 52 ezer fejezte be a működését. 2018-ban még ennél is nagyobb volt a különbség 76 ezer új és 35 ezer megszűnő egyéni vállalkozással. Az Opten szerint magas a megszüntetések aránya, de - mint írták - sokan eleve nem is terveznek hosszú távra, egyéni vállalkozásoknál ráadásul a megszüntetés, és az alapítás is egyszerű. Erre utal az is, hogy viszonylag sokan, csaknem 80 ezren szüneteltetik a tevékenységüket.

2020. január 1-jétől viszont az egyik adózási forma, amelyet egyéni és társas vállalkozások is alkalmaztak, megszűnt. Így sokan kényszerültek dönteni, hogy mi éri meg jobban számukra, a KATA, a KIVA vagy esetleg más adózási formák. A vállakozási adórendszer úgy tűnik folyamatos változásban van, ezért azt is érdemes volt figyelembe venni, hogy mire lehet számítani a jövőben katásként vagy kivásként. Ez vonatkozik azokra is, akik most indítanának vállalkozást. A Pénzcentrum kérdéseire, Angyal József, okleves adószakértő válaszolt.

Pénzcentrum: Mire számíthat az, aki EVA-ról KIVA-ra tért át? Korábbi evások közül kiknek előnyös ez az adózási forma?

Angyal József: KIVA-t az Európai Unióban bevált társasági adózás (Tao) konkurenseként vezették be 2013-ban. Már bevezetésekor sem nyerte el az adózók bizalmát, csak néhány ezren választották. A társasági adózással szemben megfogalmazott előnye, hogy nem kell fizetni szociális hozzájárulási adót (szocho), társasági adót (Tao) és szakképzési hozzájárulást.

Csalódni fognak viszont azok, akik azért választották az EVA helyett a KIVA-t, mert hittek a pénzügyi kormányzat kommunikációjában, hogy a KIVA mértékének csökkentése adócsökkentés. Nem az!

Az elmúlt években a KIVA mértéke valóban 16 százalékról 12 százalékra csökkent, de ez elsősorban a szociális hozzájárulási adó csökkentésének egyenes következménye. A KIVA bevezetésekor 27 százalék szociális hozzájárulás adót, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást és 10 százalék társasági adót kellett fizetni. Ehhez igazodott a KIVA 16 százalékos mértéke. 

Azóta a társasági adó 9 százalékra, a 27 százalék szocho 17,5 százalékra csökkent és a tervekben szerepel a társasági adó és a szociális hozzájárulási adó további csökkentése. Ezeknek a csökkentéseknek a következménye a KIVA kulcsának 12 százalékra csökkenése. A KIVA mérték csökkentés elmaradása KIVA teljes elsorvadásához vezetett volna.

Nem valós tehát az az érvelés, hogy a KIVA mértékének csökkentésével a KIVA egyre kedvezőbb adózási mód. A KIVA mértékének csökkenése csak azt eredményezi, hogy ne váljon egyre kedvezőtlenebbé a társasági adózással szemben. Akik már választották a KIVA-t, azokat nem akarom lebeszélni erről az adózási módról, mert saját bőrükön fogják tapasztalni, hogy megérte-e nekik a váltás. Akik ez után tervezik a váltást, azoknál megfontolást igényel, hogy a 2020-ra tervbe vett szociális hozzájárulási adó esetleges csökkentése után a 11 százalékra csökkenő KIVA vonzó adózási mód-e. Véleményem szerint egyre többen fogják belátni, hogy ezt az adónemet meg kellene szüntetni az adónemek egyszerűsítése jegyében. 

PC: Mire számíthat az, aki EVA-ról KATA-ra tért át? Korábbi evások közül kiknek előnyös ez az adózási forma?

Angyal József: Az EVA-ról KATA adózásra áttérés Kft esetében nem lehetséges. Ezen csak az egyéni vállalkozások és a Bt tagok gondolkodhatnak. A KATA-ra áttérést elsősorban az árbevétel nagysága határozhatja meg. Azok az EVA-s vállalkozások, amelyeknek az árbevétele 12 millió forint alatti, azok többsége már korábban áttért a KATA adózásra. Ezért is csökkent jelentősen az EVA-s adózók száma. Aki megteheti, annak előnyösebb a KATA adózás az EVA-s adózáshoz képest.

Figyelni kell arra, hogy az EVA-ról áttéréssel megváltozik az adószám 9. pozíciója. Az EVA-s adózó esetében ez "3"-as volt, alanyi adómentes esetében "1"-es, áfás esetében "2"-es.

KATA adózás esetében fő szabályként nincs szükség könyvelőre. Az online számlázás bevezetése viszont óriási kockázatot jelent a KATA adózást választóknak. A kockázatot növeli hangzatos kommunikáció: "az adózók tízezrei dobhatják el számlatömbjüket." Egy üres 50 számlát tartalmazó nyomdai úton előállított számlatömb eldobása 25 milliós adóbírságot eredményezhet. Az adózók által vásárolt számlatömbök az adóhatóság nyilvántartásában szerepelnek. Ezzel el kell tudni számolni függetlenül attól, hogy kitöltött vagy üres számla nyomtatványról van szó.

Az alanyi adómentes adózók - elsősorban a KATA-s adózók - esetében elhamarkodottnak és szükségtelennek tartom a kötelező online számlázás bevezetését.

Még nem késő átgondolni ezt és elhalasztani ezt a hatályba lépést. Addig is a kommunikációnak tartózkodnia kellene az ilyen hangzatos kijelentésektől, hogy az online számlázás bevezetésével egyidejűleg "el lehet dobni a számlatömböket". Ettől a felelőtlen kijelentéstől alanyi adómentes vállalkozások tízezrei írhatják alá önként halálos ítéletüket. Jelenleg a KATA-s vállalkozások 60-70 százaléka még nyomdai úton előállított számlatömböt használ. Még véletlenül se dobják el üres számlatömbjeiket.

PC: Mi lesz azokkal az egyszerűsített vállalkozói adózókkal, akik nem választottak semmilyen új adózási formát? Ők hogyan adóznak ezután?

Angyal József: Akik 2020. január 1-vel nem választották a KATA-t vagy a KIVA-t azok a társasági adózás alá, vagy egyéni vállalkozóként az Szja adózás alá térnek vissza. Ha az év elején nem választották az alanyi adómentességet, azok legközelebb már csak 2021-re választhatják. Az adószámuk 9. pozíciója 3-ról 2-re változik automatikusan.

A KATA-s adózásban is sok változásra lehet számítani, már ettől az évtől, de 2021-től mindenképpen. 2020-ban megszaporodhatnak az ellenőrzések, jó eséllyel ismét nőni fog az árbevétel felső határa a jelenlegi 12 millió forintról. A szigorítás következtében a jövőben a 7 feltételéből az eddigi 2 helyett legalább 4-nek kell teljesülnie egy egyéni vállalkozás, egyéni cég, magánszemély tulajdonában lévő Bt., közkereseti társaság - kizárólag magánszemély tulajdonossal - vagy ügyvédi iroda legális KATA-s adózásához.

A KATA adó összege, úgy tűnik, marad havi 50 ezer illetve 25 ezer forint, attól függően, hogy a kiadószó főállásúnak minősül-e, vagy sem. (Továbbra is lehetőség lesz 75 ezer forintot fizetni a magasabb nyugdíjalap, társadalombiztosítási ellátás és a nyugdíj alapjául szolgáló szolgálati idő érdekében.)

Várhatóan plusz adóval fogják sújtani az egy ügyféltől származó nagy összegű bevételeket és azt is, ha valaki olyan cégnek számláz be, ahol korábban alkalmazásban állt. Ezen túl 2021-től megszűnhet a többes katázás is.

A KATA értékhatárának növelésére nem érdemes számítani. Ez adó-szakmailag téves döntés lenne. A KATA-s ugyanis tételes adót fizet. Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora adót fizet az, akinek 4 millió forint az éves árbevétele van és az is, akinek 12 millió forint. Ezt az "ollót" nem szabad tovább nyitni.

További ellenérv az értékhatár növelésével, szemben, hogy a KATA adózás előnye igazán az alanyi adómentesség választásával valósul meg. Az alanyi adómentes KATA-s csak bevételi nyilvántartást köteles vezetni.

Az "áfás" KATA-ásnak viszont a költségszámlákon megjelenő levonható áfa miatt költségnyilvántartást is vezetnie kell. Az alanyi adómentes határ nem növelhető tovább. A korábbi 35 ezer eurós adómentességi határt az EU 48 ezer euróra emelte Magyarország esetében. Ez tette lehetővé az alanyi adómentes határ 8 millióról 12 millióra emelését. A forintra átszámítás a 2004-es csatlakozási árfolyamon történik, ami 252,19 Ft/euró. Így jelenleg az alanyi adómentesség lehetséges felső határa az EU Áfa irányelv alapján 12 105 120 Ft. Növelésének belátható időn belül nincs realitása. 

Valójában nincs is szükség az értékhatár növelésére. Ha valaki átlépi a 12 millió forintos tételes adófizetési korlátot, ő elveszíti az alanyi adómentességre való jogosultságát, de maradhat KATA-s. A 12 millió forint feletti részre 40 százalékadót kell fizetnie. Ha a pénzügyi kormányzat valóban növelni szeretné a 12 milliós forintos felső határt, ezt úgy is elérhetné, ha a 12 millió forint feletti lineáris adózásnál a 40 százalékos kulcsot 30 százalékosra csökkenti. Ezt még adócsökkentésként is lehetne kommunikálni. 

PC: Ezek alapján a jelenlegi KATA-sok közül lesz olyan, akinek nem fogja megérni már ez az adózási forma. Nekik mire érdemes áttérniük?

Angyal József: A KATA szigorítása inkább megelőző jellegű. Akik az új szabályok szerint nem választhatják majd a KATA adózást, azok többsége már most sem választhatná. Sokan munkáltatói nyomásra fogadták el a munkaviszonyos foglalkoztatás helyett a KATA-s beszámlázást. A téma felszínre kerülésével mindenkinek érdemes átgondolnia a színlelt "Katázást" a munkaviszonyos foglalkoztatás helyett.

A mai munkaerő hiányos helyzetben a munkáltatók kényszerítő ereje a "szabálytalan" KATA-zásra egyre kisebb. Esetükben az áttérés egyértelmű: szüntessék meg a KATA tevékenységüket és munkaviszony keretében folytassák tevékenységüket.

Aki bizonytalan a KATA és munkaviszony elhatárolásánál, az forduljon adózási szakemberhez, de ha megvárják a törvénymódosítást és az abban megjelenő szigorítást, az is rá fogja döbbenteni a valójában munkaviszonyos KATA-sokat az elkerülhetetlen változtatásra. A szigorítás szinte kizárólagos célja a KATA adózás elhatárolása a munkaviszonytól. Az szinte kizárt, hogy a KATA szabályok szigorítása miatt valakinek át kelljen térnie KIVA vagy Tao adózásra. Aki arra jogosult azoknál legfeljebb a KATA-ról EKHO-s adózásra való áttérés elképzelhető. 

PC: Aki most indítana vállalkozást, amelyhez korábban az EVA volt a legmegfelelőbb adózási forma, akkor milyen esetben milyen formában érdemes adóznia?

Angyal József: EVA-t 2019-től már nem lehetett választani, így aki most indít vállalkozást, az már elsősorban a KATA, KIVA és a társasági adózásban, illetve egyéni vállalkozóként Szja adózásban kell, hogy gondolkodjon. A KIVA választásnál meg kell fontolni, hogy a folyamatos szocho csökkentés és a tervekben szereplő Tao mértékének csökkentése nem jelent adócsökkentést a KIVA esetében, hanem egy szükségszerű következmény. 

PC: Mi lesz a hosszú távú hatása ezeknek a változtatásoknak? Várhatjuk tőle a visszaélések csökkenését, vagy "kiskapuk mindig lesznek"? 

Angyal József: A KATA szigorítása a későbbi bírságolás kockázatát csökkenti, tehát inkább előnyös a Katásokra, mint hátrányos. A KATA értékhatárának növelési ígérete veszélyes kommunikáció. Aki ebben hisz, az hajlamos arra, hogy 13 millió forint való éves bevétel mellett 1 millió forintot eltitkoljon, bízva az értékhatár növelésében. Az értékhatár növelésben bízók valószínűleg azt sem tudják, hogy az alanyi adómentes határ belátható időn belül nem növelhető tovább. Márpedig az alanyi adómentesség elvesztésével a KATA egyik legfőbb előnye szűnik meg.

A KIVA a mérték-csökkentéssel való rátukmálása a vállalkozásokra megtévesztő. Az egyes adózási módok közötti átváltás jelentős adminisztrációs teherrel is jár.

Az online számlázás bevezetése az alanyi adómentes adózók számára szükségtelen és a számlatömb "eldobására" való felhívással egyenesen életveszélyes. Az online számlázás hozadékaként emlegetett áfa bevallás tervezetek nem jelentenek valós előnyt a vállalkozások számára. Az adóellenőrzések döntő része az áfa levonás jogszerűsége kérdésében indul.

Az, hogy egy költségszámla esetében az adólevonási jog jogszerűen gyakorolható-e, könyvelői szaktudást igényel. A NAV bevallás tervezete ezt iktatná ki. Míg a könyvelő mérlegel, hogy egy adott költségszámla a vállalkozás érdekében merült-e fel, addig a NAV bevallás tervezete ezt a mérlegelést nem végezheti el.

Például, ha valaki sört és kenyeret vásárol és erről számlát kér, akkor a könyvelő figyelmeztetni fogja a vállalkozót, hogy ezután nem gyakorolhatja az adólevonási jogot, de a NAV automatikusan be fogja állítani a bevallás tervezetbe ezt a számlát is. A vállalkozók pedig hajlamosak lesznek a NAV-nak hinni a könyvelőjükkel szemben: "na ugye, hogy levonásba lehet helyezni az áfát, szerepel a NAV bevallás tervezetében is." A kijózanodás sokba fog kerülni. 

Véleményem szerint nem csak az EVA, hanem a KIVA és az EKHO is megérett a megszüntetésre. Egy adórendszer legnagyobb ellensége a különféle kedvezmények. Mindenki szeretne bekerülni a kedvezményezettek körébe, ezért hajlamosak a "kreatív jogértelmezésre". Ezt meghaladóan a kedvezményes adózás sok esetben szükségtelen bonyolítja az adórendszert.

Címlapkép: Getty Images

MOST ÉRHETI MEG IGAZÁN LAKÁST, HÁZAT VENNI!

Ha tervezed, hogy ingatlant vásárolsz, akkor most jött el a Te időd! Egyrészt azért, mert a lakáspiaci mutatók szerint egyértelműen megtört az elmúlt évek brutális áremelkedése. Jelenleg leginkább stagnálnak az árak, de van, ahol már árcsökkenést is tapasztalhatunk. Mindeközben a finanszírozási költségek még rekord alacsony szinten vannak. Nem hiszed? Nos, a Pénzcentrum megújult lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 2,74 százalékos THM-el, és havi 81 188 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a CIB Banknál 3,03% a THM; a Budapest Banknál 3,10%; az MKB Banknál 3,12%; míg az OTP Banknál 3,23%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a K&H Bank, az ERSTE Bank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

Még nincs hozzászólás - Legyél te az első!
Ezt olvastad már?
×

A címlapról ajánljuk


Feliratkozom a hírlevélre!

 

NÉPSZERŰ
FRISS

Aldi

10.22-10.28
Országos

Lidl

10.22-10.28
Országos

Auchan

10.22-10.28
Országos

Tesco

10.22-10.28
Országos

Praktiker

10.15-10.26
Országos

  Ajánlatunk

Öngondoskodás 2020

Befektetés, vagyon, megtakarítás

Portfolio Private Health Forum 2020

A koronavírus és a magánegészségügy

Budapest Economic Forum 2020

A magyar gazdasági csúcstalálkozó