Ettől szorong most rengeteg magyar vállalkozó: nincs mese, ezt valahogy ki kell bekkelni

Összesen több mint 1000 tulajdonos megkérdezésével mérte fel a vállalkozói hangulatot az EY 16 országban, köztük Magyarországon, Romániában, Szlovákiában, Horvátországban, Lengyelországban, Szlovéniában és Szerbiában. Az elemzés olyan szakmai területekre tért ki, mint például a beruházási hangulat, a finanszírozási környezet értékelése, a munkaerőfelvétellel kapcsolatos kihívások, a növekedési kilátások, az innovációhoz való hozzáállás vagy akár a mesterséges intelligencia megoldások adaptációja.

A jelenlegi turbulens gazdasági körülmények az egész régiót óvatosságra intik, ami Magyarországra fokozottan jellemző. A hazai vállalkozók többsége nyilatkozott úgy, hogy befektetési terveit akadályozhatják a piaci bizonytalanságok. A magyarok ezért a környező országoknál kisebb arányban vesznek igénybe hitelt vagy állami támogatást. Elsősorban a nyereségük visszaforgatására támaszkodnak tevékenységük finanszírozásához. A hazai válaszadók számára a legnagyobb kiadást a munkaerő- (65%), a nyersanyag- és ellátási költségek (32%), az energia- és közüzemi díjak (30%) valamint a technológiai fejlesztések (22%) jelentik, ami összhangban van a nemzetközi eredményekkel.

Ez az óvatosság a növekedési tervekben is látszik, ugyanis az egész közép-, kelet- és dél-európai régióra jellemző, hogy a vállalkozók jelenleg az azonnali eredményeket hozó fejlesztéseket helyezik előtérbe. A hazai válaszadók a következő tizenkét hónapban új gépek vásárlására vagy meglévő berendezéseik korszerűsítésére, valamint az informatikai rendszereik (54%) frissítésére és lecserélésére költenének elsősorban.

Szabados Richárd, a Nemzetgazdasági Minisztérium kis- és középvállalkozások fejlesztéséért, technológiáért és védelmi iparért felelős államtitkára a sajtóeseményen elmondta: amint a felmérés is mutatja a hazai kis- és középvállalkozások most óvatosabbak a beruházások indításával, ezért indított a Kormány több ösztönző programot is, többek között a Demján Sándor Programot. Ennek már most látszik a hatása, folyamatosan növekvő keresletet tapasztalunk a kedvezményes kamatozású hitelek terén, a vissza nem térítendő támogatásokra pedig annyi fejlesztési igény érkezett, hogy az eredetileg elérhető forráskeretet emelni kellett. Célunk, hogy minden vállalkozás megtalálja a növekedéséhez szükséges támogatott finanszírozási lehetőséget.

Kihívások és lehetőségek a szabályozásban

A hazai válaszadók számára a legnagyobb kihívást a szabályozói környezet jelenti. A vállalkozók mintegy harmada szerint az sokszor akadályozza az innovációt, az összetett feltételek között pedig gyakran nem könnyű eligazodni. A kutatásban azt is megerősítették, hogy a szabályozási feltételek egyszerűsítése további innovációs törekvéseknek adhat teret. Itt azonban érdemes figyelembe venni, hogy több mérvadó törvény, mint például a GDPR (adatvédelem), az elmúlt hónapokban indult NIS2 (kibervédelem) vagy különböző fenntarthatósági intézkedések (CBAM – karbonvám, EUDR: erdőírtás elleni rendelet) kötelező érvényűek az EU tagállamaira nézve.

Stabil, sőt esetenként bővülő foglalkoztatottság a növekedés elősegítésére

Pozitív kilátásokra ad okot, hogy a hazai vállalkozásoknak csak töredéke tervez elbocsátásokat a következő tizenkét hónapban. Náluk sokkal többen vannak azok, akik a több teljes munkaidős alkalmazottat vennének fel (29%) míg nagyrészük egyáltalán nem változtatna a munkavállalói létszámán. Az, hogy a tehetségeket be tudják-e vonzani a vállalkozások, már sokak számára feszítő kérdés. A szükséges készségekkel és tapasztalattal rendelkező jelöltek megtalálása, valamint a versenyképes juttatási csomagok összeállítása egyaránt komoly kihívást jelent a megkérdezettek számára.

Hatalmas kiaknázatlan lehetőségek a mesterséges intelligencia alkalmazásában

Magyarországon a megkérdezett tulajdonosoknak mindössze negyede fektetett be a mesterséges intelligenciába, miközben a régiós átlagnál is jelentősebb előrelépést várnak a technológiától a működési hatékonyság területén. A válaszadók nagyobb hányada személyes fejlődésre, adatelemzésre vagy különböző marketingtartalmak készítésére használja az MI-t, miközben ennél jóval szélesebb körben alkalmazható. A vállalkozók edukációja, a megfelelő stratégiai partnerségek kialakítása, valamint különböző, a mesterséges intelligencia felelős használatára ösztönző programok bevezetése tehát jelentősen növelheti még a hazai vállalkozások hatékonyságát.

„A geopolitikai bizonytalanság, az új technológiák megjelenése vagy a feszített munkaerőpiac komplex kihívások elé állítják a vállalkozásokat. Az EY Vállalkozói Barométer adatai ugyanakkor egyértelműen rámutatnak arra, hogy a hazai vállalkozóknak a stabil működés mellett megvan a szándéka a növekedésre is. Ehhez biztos alapokra, a működési kockázatok és lehetőségek rendszeres vizsgálatára és azok kezelésére, kiaknázására is szükség van. Ezt megfelelő szakértelemmel és tapasztalattal rendelkező, megbízható partnerek bevonásával hatékonyan el lehet végezni egy független átvilágítás keretében. Ezzel a tulajdonosok nem csak a működést stabilizálhatják, de jövőbeni, fenntartható fejlődésüket is megalapozhatják. Meggyőződésem, hogy ez hatalmas versenyelőnyt jelenthet. Támogatásunkkal a vállalkozások potenciálja teljes mértékben kiaknázható, és versenyképes jövő épülhet tovább Magyarországon” – nyilatkozta Horváth Csaba, az EY-Parthenon partnere.

Egyedi helyzetben a családi vállalkozások

Egyre több magyar családi vállalkozás számára válik égető kérdéssé a generációváltás. Méretüket és jelentőségüket tekintve pedig nemzetgazdasági szempontból is kritikusan fontos, hogyan zajlik majd le ez a folyamat. Ezzel szemben a tulajdonosoknak csak negyede rendelkezik hivatalos utódlási tervvel, és bár ez az arány meghaladja a régió átlagát, a válaszadók többségénél a strukturált tervezés még mindig nem kap kellő figyelmet.

A hosszú távú pénzügyi stabilitás érdekében kiemelt fejlesztési terület lehet az örökösök pénzügyi képzése, valamint a rendszeres tanácsadói felülvizsgálat, amelyet jelenleg csupán a vállalkozások 9 százaléka alkalmaz.