Durván megtépázta ezeket a magyar cégeket a járvány, mégsem nyitnak a jövő felé

Sok szó esett arról, hogy a pandémia milyen nehéz helyzetbe hozott számos családot, ugyanakkor a magyar lakosság 61%-a nem érzékelt érdemi változást, és a lakosság mintegy harmada számolt be jövedelemcsökkenésről – derül ki a Budapesti Gazdasági Egyetem reprezentatív kutatásából, amelyet a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) magyar partnereként végzett. Ennél valamivel nagyobb hatást gyakorolt a járványhelyzet a vállalkozók jövedelmi viszonyaira. A megkérdezett vállalkozók valamivel több mint harmada (38%) számolt be jövedelmének csökkenéséről, valamivel több mint felüknek (53%) nem változtak érdemben a jövedelmi viszonyai. 10%-uknak pedig nőtt a jövedelme a pandémia hatására.

A járvány, mint lehetőség?

A járvány jelentősen átalakított számos piacot. Hatalmas lehetőségekhez juthattak korábban réspiacokra szánt termékek, ugyanakkor ellentétes tendencia is jelen van: egyes termékek, szolgáltatások piaca, ha átmenetileg is, de szinte teljesen megszűnt.

A BGE 2020-ban, kkv-k körében végzett reprezentatív felmérésének eredményei alapján a járvány hatása kevéssé érvényesült a mezőgazdaságban és az építőiparban, ezzel szemben szinte a teljes turizmus és vendéglátás, az egyéb lakossági szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások több mint fele, de a kereskedelmi cégek csaknem fele is részben vagy teljesen leállt. Ugyanakkor a szállítás és raktározás, az egyéb lakossági szolgáltatások, valamint a kereskedelem területén a válaszadó cégek nagyobb arányban említették a járvány pozitív gazdasági hatásait is, például a házhozszállításnak és az online kereskedelem élénkülésének köszönhetően.

Azzal, hogy a járvány jelenthet üzleti lehetőséget is, a BGE friss, 2021-es kutatásának eredményei alapján csak a vállalkozók szűkebb köre, mintegy harmada értett egyet: 19%-uk látott új, a járvány alakította üzleti lehetőséget, amelyet megvalósítana. A már működő vállalkozások tulajdonosai negatívabban ítélték meg a helyzetet, mint az induló vagy indulást tervező vállalkozók, akikre inkább jellemző, hogy nyitottak új üzleti ötletek megvalósítására a pandémia teremtette közegben. Hasonló tendencia figyelhető meg a GEM kutatásban részt vevő országok többségében is abban a tekintetben, hogy az újonnan induló vállalkozások a már stabilan működőknél inkább látnak a járványhelyzet teremtette lehetőségeket. Az is látható, hogy a kutatásba bevont, több éve működő magyar vállalkozások közül azok látnak inkább üzleti lehetőséget a koronavírus járványban, amelyek – termékük vagy szolgáltatásuk újszerűsége alapján – egyébként is innovatívabban működnek.

A hazai vállalkozások pandémiában való lehetőségészlelése összességében nemzetközi összehasonlításban sajnos gyengének tekinthető: minden környező országénál és a felmérésben részt vevő 18 európai uniós tagállamban mért eredményeknél alacsonyabb.

„A BGE-n zajló más kutatásokból is látszik, hogy a magyarok vállalkozási hajlandósága nem éppen kiemelkedő. És ha a motiváció meg is van – például az elmúlt évek startup-lázának eredményeként –, a vállalkozni vágyók nehezen látják meg a kínálkozó üzleti lehetőségeket. Gyakran bizonytalanok, vagy épp a bukástól való félelem tántorítja el őket a lehetőségek tettekre váltásától” – mondja Csákné dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője, a magyar GEM kutatói csapat vezetője.

Nem dobta meg a digitalizációt

A járvány okozta változásokkal kapcsolatos kevés pozitív várakozás egyike volt, hogy jó hatással lehet a vállalkozások digitalizációjára. Az Európai Unió digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutatója, a Digital Economy and Society Index (DESI) 2021-es eredményei alapján Magyarország a 27 uniós tagállam között a 23. helyen áll. Magyarország számára a DESI egyik legnagyobb kihívást jelentő dimenziója továbbra is a digitális technológiák vállalati integrációja.

Azt feltételezhetnénk, hogy a pandémiát kísérő lezárások a vállalkozások digitális fejlődésére kényszerítő erővel hatottak. Valójában a digitális technológiáktól elzárkózó vállalkozások aránya továbbra is magas, ebben a koronavírus járvány sem hozott jelentős változást. A vállalkozások mindössze 14%-a mondta azt, hogy a koronavírus járványra reagálva változtatott a digitális technológiák használatán a terméke vagy szolgáltatása értékesítése érdekében. 15% fejlesztett a már meglévő digitális technológiákon, 30% pedig már a pandémiát megelőzően számos digitális technológiát bevezetett. 41 % azok aránya, akik úgy gondolják, vállalkozásuk elboldogul digitális technológiák nélkül is.

A GEM kutatásban részt vevő országok átlagaihoz képest lemaradásban vannak a kutatásba bevont magyar cégek abban is, hogy mennyire vezettek be a pandémia hatására digitális technológiákat az értékesítési folyamat támogatására. Ezt az átlagot azonban jelentősen torzítják a fejlődő országok, ahol feltehetően a kezdeti lemaradás miatt a digitális fejlesztések nagyobb ütemben zajlottak

 – hangsúlyozza Csákné dr. Filep Judit, a BGE Budapest LAB tudományos vezetője. A hazai fejlődés az értékesítés digitalizációja terén a pandémiás időszakban meghaladta a Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában tapasztalt mértéket, ugyanakkor alatta maradt a Romániában és Horvátországban mért ütemnek, és a felmérésben résztvevő Európai Uniós országokok átlagának is.

Az egyébként is innovatívabban működő, válaszadó magyar cégek e területen is élen járnak: nagyobb arányban vezettek be a pandémia hatására digitális technológiákat az értékesítésben, és a következő hónapokban további fejlesztéseket terveznek ezen a területen.

Nyitottak a home office felé a hazai kkv-k

Ugyanakkor a GEM kutatás részét képező szakértői interjúk eredményei szerint, ha a digitalizáció terén nem is hozott jelentős előrelépést a pandémia, abban igen, hogy miképp viszonyulnak a vállalkozások az otthoni munkavégzéshez. Már a BGE 2020-as, a járvány első hulláma alatt készült adatfelvételből látható, hogy azon munkakörök esetében, ahol a távmunka megoldható volt, a kkv-k többé-kevésbé éltek is ezzel a lehetőséggel. A friss kutatásban megkérdezett szakértők megerősítették, hogy az egyébként számos kutatás által alátámasztottan hatékonyságnövelő home office lehetőség szélesebb körben való elterjedéséhez Magyarországon a COVID-19 jelentősen hozzátett.