Itt a súlyos igazság a hazai boltokban kapható zöldségekről, gyümölcsökről

Borbély Sándor eredeti szakmája autószerelő, „beházasodott” a kertészetbe. Nem szakadt el teljesen a szakmájától sem: a napi mezőgazdasági tevékenység mellett a gazdaság négy traktorjának, három teherautójának és három mikrobuszának kisebb javításait is Ő végzi.

A jászfényszarui Jászvega Global állandó gárdája 6-7 főből áll, rajtuk kívül a márciustól novemberig tartó szezonban 15-20 alkalmi munkás segíti a vállalkozást. Ez az életforma nem 9-5-ig tartó munkanapokat jelent. Ahogy Borbély úr mondja: „nálunk minden nap hétfő.” Reggel 5-kor már a földön tevékenykednek, mert a zöldséget hűvösben kell leszedni. Ha „minden jól megy”, este 8-9-kor végeznek a napi munkával. Szombaton is. Az egyetlen pihenőnap a vasárnap („ha nem jön közbe semmi” – teszi hozzá - „de erre sosem veszünk mérget”), akkor még a saláta is pihen. A család még soha nem volt egy teljes hét nyaraláson, de nekik a föld, a saláta az életük.

A hagyományos fejessaláta mellett egyre népszerűbb itthon is lolo saláta, a díszítő saláta és a legújabb sláger, a jégsaláta. Az újdonságokat általában a szállodák, éttermek, konyhák rendelik meg először, ekkor a nagyközönség még nem is tud a létezésükről. Aztán egyre gyorsabban a vásárlók is megismerik és megkedvelik őket. Ilyen felfutóban lévő „sztártermék” most a római szívsaláta, ami a szendvicseket javítja fel - vizuálisan és ízélményben is – és a salanova saláta. Ezeket az újdonságokat általában olasz, spanyol, holland tanulmányutakon szerzett tapasztalatok „gyümölcseként” szerzik be.

Ezek az országok előnyben vannak hozzánk képest, de az utóbbi időben gyorsan zárkózunk fel melléjük.

A nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően – itthon egyedüliként- a Jászvega Global került be a salátaimádók „Love my salad” elnevezésű, holland kezdeményezésre létrejött, exkluzív  mozgalmába. A szervezet kapcsolatépítésben, eladásban, új termékek megismerésében, a tapasztalatok megosztásában segíti tagjait. 

A kitűnő szegedi paprika nyomában

Szeged környékén a 19. század elején a ferences rendi szerzetesek kezdtek paprikát termeszteni, innen terjedt el a környékbeli tanyavilágban. A város és környéke különösen jó klímát biztosít a paprika számára: magas a napsütéses órák száma, kiválóak a talajadottságok. A paprika - tört, zúzott, őrölt, egész formában – már a 19. század végére Szeged vezető kereskedelmi árujává vált. És akkor Szent-Györgyi Albertet még meg sem említettük.

Vagyis jogos a kérdés: mi újat lehet még mondani a paprikáról ezen a vidéken? „Nemcsak Szeged, hanem én is a paprika bűvöletében nőtem fel. A szüleim őstermelők voltak,  kisgyerekkoromtól e fantasztikus zöldség bűvöletében teltek a napjaim. A TV paprika, étkezési hegyes erős paprika mellett fő termékünk a paradicsom (fürtös, bogyós, mini szilva) és a kígyóuborka. Erre a négy alapzöldségre építjük a családi vállalkozásunkat, ahol a rokonok mellett további 40 munkatársunk dolgozik” – sorolja Paplogó Imre, a forráskúti Peták Paplogó Kertészet vezetője.

A környék legtöbb gazdaságától eltérően a 2001-ben felhúzott, és azóta 50.000 négyzetméterre nőtt növényházuk miatt télen is friss termést dobnak a piacra.  Paplogó Imre is messziről indult: eredeti szakmája építészmérnök. Mivel a szülei a csupasz szántóföldön kezdték a termelést, az összes azóta felhúzott épületben benne van a szakértelme. Nagy büszkeség számára, hogy 2018-ban „Magyarország Legszebb Birtoka” Kertészet Kategóriában döntősök lettek.

Gazdaságuk egyik alapelve, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjanak a jövő generációi számára. Biológia növényvédelem van náluk, nem használnak vegyszert, csupán gombaölőt. E filozófia mentén modernizálták a csomagolást is, idei beruházásuk például egy új gépsor, vékonyabb, kisebb súlyú fóliák számára, amelyet a későbbiekben át lehet alakítani kukoricakeményítő alapanyagúra. Ez teljesen lebomló anyag.

A jó kertész olyan, mint a jó pap

Szellák János fiatal matek-fizika szakos tanárként még nem riadt fel nap mint nap hajnali 2-3 körül, hogy számba vegye az aznapi teendőket. Az sem volt jellemző rá, hogy fél 5-kor kipattanjon az ágyból, hogy aztán a délelőttöt a 2-3 hektáros fűszerkertben, a délutánt az autóban ülve az áruház raktára felé utazva töltse, majd az este ismét a földön, vagy az üzemben teljen. A nap még dolgozatjavítások idején sem este 9-fél 10-kor ért véget számára. Napjai „csupán” az elmúlt 35 évben telnek ebben a rendben.

De már akkor a tanítás mellett – nagyrészt este, nem ritkán éjszaka – segített szüleinek a családi vállalkozásban. És egy idő után az őstermelői lét mellett kötött ki. Azóta Dunavecse fűszertermelésének origója. Filozófiája nagyon egyszerű: „A növényt szeretni és tisztelni kell, együtt élni vele, ennyi."

Számunkra – még ha ez közhelyesen hangzik is – a minőség fontosabb a mennyiségnél. A   petrezselyem, fodros petrezselyem, zeller- és kaporzöld, a spenót, sóska, metélőhagyma, metélő fokhagyma nagyon kényes termékek.

A gazdasági szótárban a családi vállalkozásukat „kistermelőknek” nevezik, pedig már ez is – a fenti két gazdasághoz hasonlóan - egy üzem: fóliasátrakkal, csomagoló berendezéssel, hűtőházzal. Így tudta felváltani a kezdeti Bosnyák téri piacozást, majd a műanyag ládás szállítást, papírdobozossal, amely nem csak környezetbarát, hanem praktikus is: azonnal az áruház polcaira kerülhet. Ez a megoldás villámgyorsan etalonná vált a zöldfűszerek kínálása során az országban.

Ők is kerülik a vegyszereket, csak ártalmatlan szerekkel ápolják a növényeket. A matematikai gondolkodást legidősebb lányával közösen építik be a mindennapokba: a közelmúltban áttervezték a vízrendszer nyomvonalát, amivel 30%-al csökkentette az anyagköltséget.

Jelenleg tanácsadóként két agrármérnök is segíti őket, a termékek hatékonyságát, és a még kevesebb szerhasználatot kutatva. A fejlesztésnek rengeteg összetevője van, a magtól a szántási technikáig, az öntözéstől a csomagolásig. Mint mondja, a jó kertész olyan, mint a jó pap, holtig tanul.  Amikor azt kérdezik tőle, megéri-e a napi 16-17 órai munka, az a kép „ugrik be” neki, ahogy este vág egy csomó zöldségzöldet a birtokán, és az orrában érzi a friss, semmivel össze nem téveszthető illatot.

A termékek útja a polcokig

„A METRO hosszú évek óta van beszállítói kapcsolatban – többek között – a fenti három kistermelővel is. 2021. májusban a cég újabb beszállítói programot indított, amelynek keretében a hazai kis- és középtermelők jelentkezését várják, hogy jelenlegi választékukat tovább bővíthessék. A Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel együttműködve pedig tavasszal magyar termék promóciós heteket tartottak az áruházakban.
A hazai áruk aránya az áruházaikban közel 70%” – tudjuk meg Dr. Kápolna Beától, a METRO Ultrafriss és Friss Divíziók beszerzési vezetőjétől. 

Az elmúlt évben bezártak az országok a pandémia miatt, így az import termékek elérhetősége korlátozottá vált. A hazai munkahelyek és gazdaság erősítése pedig még fontosabbá vált az emberek számára, amivel szintén erősödött a hazai termék iránti kereslet. Az áruházláncok így még jobban koncentrálnak a helyi beszállítókra, a hazai ellátásra. Ez több szempontból is előnyös: a kereskedelmi láncok, a termelők és a vásárlók számára is.

Mi is segítjük a kistermelők fejlődését, erősítjük a vásárlói lojalitást. És – végül, de nem utolsósorban – a mai világban szinte közhelynek számít, de ennek ellenére nagyon fontos, hogy fenntarthatósági törekvéseinket is erősítjük, hiszen az itthonról beszerzett termékek rövidebb utat tesznek meg, csökkentve ezzel a szállítással járó környezetterhelést

- tette hozzá a beszerzési vezető.

A 2013-ban elindított kezdeményezés beszállítói főként a gyümölcs-, zöldség-, hús-, bortermelők voltak. Most a tej-, pék-, és szárazáru kategóriákkal bővítik a kört. Így sok kistermelő komoly gazdasági fejlődésen megy keresztül: a kisvárosi piacon értékesítés, vagy a közvetlen étterembe szállítás után most – akár naponta – hoznak friss árut az ország 13 pontján áruházainkban.

Ez új logisztikai, csomagolástechnikai, pénzügyi ismereteket és gyakorlatot kíván tőlük.  A társaság folyamatos tanácsadással, minőségellenőrzéssel, telephelyi konzultációval segíti őket. A legtöbben egy áruházba kezdik a beszállítást, sokan innen lépnek tovább több, vagy az ország mind a 13 egységének polcaira. A kistermelői áruk tavaly csak a METRO-ban 1,5 milliárdos forgalmat értek el, ami komoly forgalmi növekedés az elmúlt évekhez képest.

A METRO nemzetközi szinten is törekszik rá, hogy a magyar kistermelők árui a külföldi egységek polcain is megjelenjenek. Már sikeres példák is vannak: friss kacsahús értékesítése indulhatott meg több meg több országban

- zárta gondolatait Dr. Kápolna Beáta. 

A kulcs az előre gondolkodás

A FruitVeB a magyar zöldség-gyümölcs ágazat országos szakmaközi szervezete számos területen segíti a hazai zöldség- és gyümölcságazatot.  A termelőket és a kereskedő-, feldolgozókat tömörítő intézmény szorosan együttműködik a termelői szervezetekkel, a TÉSZ-ekkel, akik a „szakmai megmondók”, az adott térség piaci helyzetének, gazdasági kapcsolatainak ismerői.

A FruitVeB szervezi a zöldség-gyümölcs ágazat marketingjét, ösztönző programokat kínál, képviseli a magyar zöldség-gyümölcs ágazatot az EU illetékes fórumain, kiállításain is. Tanácsadással, képzésekkel segíti a hazai agrárgazdaság képviselőit. 23 ezer tagjuk van, a két fóliasátras termelőtől a több hektáros gazdálkodóig  – mutatja be a szervezetet Hunyadi István, a FruitVeB ügyvezető igazgatója.

Tapasztalata szerint a hazai kistermelők piacra lépése nem könnyű. Még most is sokan vágnak bele a termelésbe egy termékkel - ami minimum 1,5-2 millió forintos befektetést igényel hektáronként – távlati értékesítési, marketing tervek nélkül. Nem gondolkodnak előre, hogy kinek fogják eladni a terméket. Természetesen el lehet menni árulni a nagybani piacra, de azért - valljuk be - ez nem a biztos megélhetés receptje, nagy a lemorzsolódás veszélye. Ezért a szervezet mindenkinek ajánlja az integráció valamilyen formáját.  

A nagy áruházláncok polcaira kerülni sem könnyű: állandó magas minőségre, hosszú távra szóló, biztos szállításra kell szerződést kötnie a kistermelőnek. Ehhez már alapkövetelmény a megfelelő csomagolási- és tárolási kapacitás, hűtőház, logisztika. A nagy láncok egy része elindult a lokális gondolkodás irányába, többeknél érzékelhető az elmozdulás. Egy adott térségben szerződést kötnek a helyi beszállítókkal. Ez komoly filozófiai váltást is jelent a kereskedők számára, hiszen fel kell adniuk az egy-két nagybeszállítóra épülő szerződéseket. Ezzel együtt „bevállalni”, hogy nem minden áruházban lesz teljesen egységes az árukészlet bizonyos termékekből.

Ezért sokan továbbra is a központi beszerzést preferálják, vagyis egy országos logisztikai központba egy, vagy néhány nagy beszállítótól érkezik az áru. Sok lánc nemzetközi szerződéseket köt gyümölcs, zöldség fronton is, így kerül a hazai polcokra is spanyol alma, vagy marokkói paradicsom. Természetesen ennek megvan az ár oldala is: sajnos az importáru sokszor - még a szállítási, hűtési költségekkel együtt is - olcsóbb a magyar terméknél, ami a vásárlók nagy részénél szempont. Pedig Hunyadi István szerint közös érdekünk a hazai termelők arányát emelni az áruházak polcain.