Átlátnak a szitán a magyar nyugdíjasok: nemet mondanak ezekre a termékekre

Az utóbbi fél évben kiemelt figyelmet kapott a magyar termékek vásárlásának témája, ezért a Pénzcentrum - a boltláncok, és szakértők megkérdezésén túl - kíváncsi volt az olvasók véleményére: mit gondolnak a magyar termékek körüli vitáról, fenntarthatóságról, minőségről, a boltok stratégiájáról, lokálpatriotizmusról és még sok kérdésről. Kutatásunk főbb, általános eredményeit korábbi cikkünkben közöltük, ahogy azt is részletesen elemeztük, hogy az egyes boltok kedvelői hogyan látják a hazai termékek, magyar termelők és diszkontok helyzetét. Most pedig azt vizsgáljuk, miben tér el a fiatalok és nyugdíjas korosztály gondolkodásmódja, ha magyar termékekről van szó.

A kutatásból kiderült, hogy a válaszadók több mint fele számára (52,5%) fontos szempont élelmiszer vásárláskor, hogy magyar terméket vegyen. A nők számára valamivel fontosabb a hazai áruk választása (57,6%), mint a férfiaknak (47,6%) - viszont hasonló eltérést látunk fiatalok és nyugdíjasok viszonylatában is. A nyugdíjasok között mindössze 46,2 százalék azok aránya, akik számára fontos vagy nagyon fontos szempont a magyar termékek választása. Fiatalok esetében ez 55,8 százalék. Mi lehet az oka, hogy a nyugdíjasok közül kevesebben vannak arányaiban, akik a hazait választanák?

Az fenti ábráról leolvasható, hogy azért a fiatalok körében sokkal magasabb az inkább fontos mint a nagyon fontos válaszok aránya. Ha viszont csak azt nézzük, hogy a válaszadók közül melyik rétegben vannak többen, akik a nagyon fontos választ jelölték, bizony a nyugdíjasok vannak arányaiban többen - minden ötödik idős számára ez lényegi szempont. Őket csak a nők előzik meg, akiknek negyede (25,6%) nyilatkozott hasonlóképpen.

Kérdőívünk kitért arra is, hogy más szempontok milyen súllyal esnek latba a vásárlás során. Ahogy a válaszadók nagy részének (94,5%), a nyugdíjasoknak is a minőség és íz a legfontosabb (90,8%), viszont a fiatalok számára ez még lényegesebbnek mutatkozott (95,3%). Érdekes viszont, hogy amiben az összes válaszadó és a fiatalok előtt járnak a nyugdíjasok, az a fenntarthatóság, a fair trade minősítés, illetve a kedvelt márka, kedvelt bolt terméke. Az előfeltételezés, hogy a nyugdíjasok árérzékenyebbek lennének a fiataloknál, szintén nem állja meg a helyét, mert ebben is a 35 év alatti korosztály vezet:

Miért döntenek viszont az egyes korosztályok tagjai egyáltalán a magyar termékek vásárlása mellett és mivel lehetne őket még motiválni? A megkérdezettek összes válaszát nézve a magyar termelők, vállalkozása áll az élen, minden második válaszadónak ez az egyik fő indok, ha magyar terméket vesz. A nyugdíjasok esetében viszont más a helyzet, köztük csak 32 százalék érzi ezt érvnek. Az idősek körében a magyar gazdaság támogatása (48,3%), a jobb minőség (46,5%) és jobb ár-érték arány (44,2%) a döntő.

A fiatalok számára pedig az ár-érték arány, és minőség után következnek csak a gazdasági szempontok. Ez azért érdekes, mert már a második kérdés is azt igazolja: nem a nyugdíjas korosztály a legárérzékenyebb, ha magyar termékek vásárlásáról van szó, és hogy az idősek számára kiemelten fontos a fenntarthatóság, a fiatalok előtt járnak ebben.

Úgy tűnik, hogy a nyugdíjasokat valamivel jobban lehetne motiválni jobb árakkal és jobb minőséggel, mint a megkérdezetteket általában, és valamivel kevésbé ösztönözné őket, ha egyértelműbb lenne, melyek a magyar termékek - akár címkékkel, külön polccal, ismeretterjesztő felhívással, stb. próbálkoznának a kereskedők. Ezzel éppen összecseng, hogy a nyugdíjasok sokkal érzékenyebbek arra, hogy ha befolyásolni akarják őket a döntésükben, ugyanis csaknem egynegyedük jelölte a kérdőívben: "Engem pont az riaszt el, ha megpróbálnak rávenni ilyesmire, csak hagyjanak magamtól dönteni."

Akárcsak a kérdőív egészéből, a nyugdíjas korosztály válaszait vizsgálva is arra következtethetünk, hogy ahhoz, hogy magyar terméket válasszanak a vásárlók, az kell, hogy az minőségben és árban hasonló legyen a külföldi termékhez. Ez az előfeltétele, hogy megfontolják, hogy származás alapján döntsenek.

Nem minden magyar termék jó minőségű. Tapasztalat alapján választok. Ha találkozom új termékkel vagy gyártóval kipróbálom, ha beválik, vásárolok. (...) Tejtermékekből mindig magyart választok, mert legalább olyan jók, mint külföldiek, kivéve sajtokat. Gyümölcs és zöldség ügyben, sajnos, magyar termékek nem mindig magas minőségűek. Az utolsó 1-2 évben megjelent néhány színvonalas termelő, paradicsom, kékáfonya, alma és retek termesztésben. A támogatás mindig összefügg a minőséggel és a választékkal. Azonos minőség esetén mindig magyart választok

- írta egy 65 év feletti, fővárosi nő. Egy másik válasz, egy Fejér megyei községben élő nyugdíjastól pedig arra erősít rá, ami eddig is kiderült: az időseknek fontosabb a kedvelt márka és kedvelt boltjuk termékeit venni, mint a fiatalok számára: "Ami ízlik azt keresem, márkahű vagyok. Nem mindegy, hogy pl.melyik ketchupot, melyik csemegeuborkát stb. vásárolom." Egy megyeszékhelyen élő, 65 év feletti férfi pedig úgy gondolja, a kereskedők semmivel sem tudnák őt motiválni, a termelőknek kellene jobb minőséget előállítani.

Fontos lenne számomra a hazai termék vásárlása, csak sokszor jóval drágábban adják mint amit megengedhetek magamnak. Kisnyugdíjas vagyok, néznem kell az árat

- jelent meg egy másik jellemző ok egy megyeszékhelyen élő nő válaszában. Sokan írták ugyanis, hogy szívesen választanák a magyar termékeket, viszont drágák, és mivel kevés a nyugdíj, az ár alapján kell dönteniük. Vannak, akik ezért azt szeretnék, ha a magyar termékek olcsóbbak legyenek, másoknak viszont nincs gondja az árszinttel: inkább a nyugdíjak emelkedését nevezik meg fő ösztönzőként.

A felmérés eredményeit következő cikkünkben aszerint dolgozzuk majd fel, miben tér el a vidékiek és budapestiek gondolkodása, ha magyar termékekről van szó. Ki veszi szívesebben a hazait? Kinek fontosabb az ár, vagy a helyi termelők támogatása? A hét végéig erre is fényt derítünk.