A mature couple reading the nutrition label on a food item while shopping for groceries at their local supermarket.

Kiderült, mi lehet az Aldi, Lidl, Tesco csodafegyvere: ez döntheti el a boltháború sorsát?

2021. június 18. 05:51

Már fél éve is annak, hogy Lázár János bejelentette, hogy kiszorítanák a nem magyar tulajdonú kiskereskedelmi láncokat a hazai piacról, azóta kiemelt fontosságú téma lett, hogy ez a protekcionista politika hogyan hat majd a vásárlókra. Ráadásul a vásárlási szokások is nagyban megváltoztak többek között a pandémia és az előretörő környezettudatosság hatására. A magyar vásárlók több mint fele nyilatkozott úgy a Pénzcentrum legfrissebb kutatásában, hogy számára fontos szempont, hogy magyar élelmiszert vegyen a boltban külföldi helyett. Lapunk olvasóinak arról is megvan a véleményük, hogy sok vagy kevés a magyar termékek aránya a boltok polcain, milyen típusú élelmiszerből látnának szívesebben több hazait a polcon, vagy mivel tudnák a kereskedők arra motiválni őket, hogy a magyart válasszák. 

A Pénzcentrum is kiemelten foglalkozott azzal, hogyan hat majd a boltok ellen indított háború a dolgozókra, illetve a vásárlókra. Kisebb szavazásokon meg is kérdeztük olvasóink véleményét arról, hogy fontos-e számukra, hogy a bolt ahol vásárolnak, milyen tulajdonban van, illetve hogy vásárláskor fontos-e nekik, hogy magyar termékeket vegyenek. Kiderült, hogy a magyar vásárlóknak valóban egyre fontosabb, hogy hazai termékek közül választhassanak, nemcsak azért, mert pl. frissebb az a gyümölcs, amit a szomszéd megyéből hoznak, mint amit több ezer kilométerről, hanem a fenntarthatóság is fontos szempont lett. Az viszont, úgy tűnik, már kevésbé fontos a magyar vásárlóknak, hogy az üzlet is magyar kézben legyen, ahol költenek.

Időközben a Nébih kutatása is napvilágot látott, mely szerint csökkent a magyar termékek aránya a diszkontok, hipermarketek polcain. Lapunk ezért a hazai boltláncokat is megkérdezte arról, hogy ők hogyan látják a helyzetet. Kiderült, hogy a boltok polcain nagy arányban fordulnak elő magyar termékek, és a cégek stratégiájának egytől egyig része, hogy növeljék a magyar beszállítók arányát, fenntarthatóbban működjenek, és szélesítsék a magyar termékek kínálatát.

A vásárlók szempontjait előtérbe helyezve készült interjúnk is a témában: Dr. Kozák Tamás, a Magyar Közgazdasági Társaság Kereskedelmi Szakosztályának elnöke, a BGE Kereskedelem Tanszékének vezetője segítségével arra kerestük a választ: valóban minden esetben támogatja-e a gazdaságot, ha helyi termékeket veszünk, fenntarthatóbb-e a kistermelő, mint a nagyvállalat, vagy számít-e bármit, milyen tulajdoni hátterű a kedvenc boltunk. Vas Dóra, a Magyar PR Szövetség (MPRSZ) etikai bizottságának elnöke pedig arról beszélt lapunknak korábban, hogy a tudatos vásárlói döntések miként befolyásolhatják a világban körülöttünk zajló folamatokat lokális és globális szinten.

Azonban a teljes képhez a vásárlók véleményére is szükség van. A Pénzcentrum a boltláncok, és szakértők megkérdezésén túl kíváncsi volt az olvasók meglátásaira is: mit gondolnak a magyar termékek körüli vitáról, fenntarthatóságról, minőségről, a boltok stratégiájáról, lokálpatriotizmusról és még sok kérdésről. Az alábbiakban online kutatásuk legfontosabb, általános eredményeit közöljük, amelyeket még egy-egy témára fókuszálva részletesebben is elemeztünk. Kapcsolódó cikkeink itt olvashatók.

A legfontosabb szempont

Úgy tűnik, a magyar vásárlók számára már nem az ár a legfontosabb szempont az élelmiszervásárlás során. A válaszadóink 94,5 százalékának inkább vagy nagyon fontos a minőség és íz, míg az ár 77,5 százalékuk számára nem közömbös. Ezeket a szempontokat a fenntarthatóság, környezettudatosság követi (62,4%), utána pedig az egészségre gyakorolt jótékony hatást (58,6%) tartották inkább vagy nagyon fontosnak. Csak ezek után következik a származási hely - tehát például az, hogy magyar-e a termék -, 52,5 százalékkal.

Az, hogy kedvelt márkát válasszon a válaszadók 48 százalékának fontos szempont, ahogy az is, hogy kedvelt bolt vagy kereskedő terméke legyen 44,5 százalékban. A fair trade minősítés (39,6%), a vegetáriánus, vegán (11,4%), vagy kóser, halal elkészítési mód (5,5%) már kisebb súllyal esik a latba.

Arra külön kitért a kérdőív, hogy mennyire ítélik fontosnak az olvasóink, hogy magyar terméket vásároljanak. Szinte hajszálra pontosan ugyanannyian tartják ezt nagyon vagy inkább fontos szempontnak, mint akik szerint a termékek származása lényegi szempont volt az előző kérdésnél: 52,5 százalék. A nők között több válaszadó akadt, akinek ez mérvadó szempont: 57,6 százalék, míg a férfiak között 47,6 százalék az arány. Külön megvizsgáltuk, a nyugdíjas válaszadók válaszait: közülük 46,2 százalék jelölte az inkább vagy nagyon fontos lehetőséget a kérdésre.

A teljes munkaidőben dolgozók 54,9 százaléka ítéli fontos szempontnak, hogy magyar terméket vesz-e, ez magasabb, mint az összes válaszadó átlaga, viszont a fiatalabb korosztály (35 éven aluliak) körében ez még lényegesebb szempontnak számít (55,8%).

Miért választjuk a magyart?

Annak, hogy miért részesíti előnyben a magyar termékeket a külföldiekkel szemben, számos oka lehet a lokálpatriotizmustól kezdve, a frissességen át, a magyar gazdaság támogatásának igényén keresztül a fenntarthatósági szempontokig. A válaszadók számára érdekes módon a legnagyobb motivációt a magyar termelők, vállalkozások támogatása jelenti - 49,3 százalékuk nevezte meg egyik okként. Az ár-érték arány (43,2%) és a minőség (41,6%) szintén lényegi szempont.

Viszont a környezettudatosságot, fenntarthatóságot csak 26,1 százalék jelölte - annak ellenére, hogy az első kérdésben ez a szempont 62,4 százalékban fontos volt a válaszadóknak. Ez valószínűleg azt jelenti, nem érzik eléggé fenntarthatónak a magyar termékeket a kisebb karbonlábnyom ellenére sem. Ezt erősítik meg a szabad szavas válaszok között található meglátások is. Az egyik ilyen a csomagolást említi, mint problémát:

Amikor azt látom hogy két zöldség vagy gyümölcs közül, ha az egyik magyar a másik külföldi, de a magyar előre csomagolt, és a csomagolás túl nagy méretű akkor nem szívesen választom azt tudva hogy csak eldobnám. A külföldi gyümölcsök többsége lédig és darabra lehet vásárolni. Jobban örülnék ha ez a helyzet a fordítottja lenne. Ugyanolyan minőségű magyar és külföldi termék közül azt választom aminek kevesebb a környezetszennyező csomagolása

- írta például egy 25-34 év közötti megyeszékhelyen élő férfi válaszadónk. Voltak még akiket a hazaszeretet (14%) is befolyásol - tehát érzelmi alapon döntenek a magyar termékek mellett, míg 10-ből 1 vásárló nem bízik meg a külföldi termékekben (10,5%). 

A szövegesen megfogalmazott válaszokból egy nagyon erős tendencia rajzolódik ki: sokan kezdik azzal a feltétellel, hogy a magyar és külföldi terméknek közel azonos árúnak és minőségűnek kell lennie. Ha ez a feltétel teljesül, akkor egyéb motivációk alapján a magyar termék mellett döntenek többnyire azok, akik kifejtették bővebben is a véleményüket. Egy fővárosi, 50-64 év közötti nő például az írta:

Ha egy termékféleségnél a hazai és az importból származó áru azonos/hasonló minőségű és a magyar áru nem drágább (vagy csak egy kicsivel drágább) a külföldinél, akkor a hazait választom, mert a hazai valószínűleg frissebb (rövidebb szállítási út) és ezzel a hazai termelőket támogatom, ami fontos az ország gazdasága szempontjából.

Ez a kikötés köszön vissza egy fővárosi, 65 év feletti férfi válaszában is, aki az írta: "Egy azonos minőségű és hasonló áru között a hazait választom, mert támogatom a hazai ipart, a hazai munkahelyeket, mert szeretem a magyar ízeket." Sokan kiemelték, hogy a hazai termékek frissebbek, jobb az ízük, azonban azt is rengetegen állították, hogy a magyar termék gyakran drágább, mint a külföldi gyártmány. 

Kevés pénzt kell beosztanom. Vennék magyart szívesen, de az drága nekem sajnos

- írta egy 65 év feletti nő egy Baranya megyei községből. A válaszokban az is visszaköszön, hogy a fiatalok éppúgy fontosnak tartják a magyar termékek vásárlását, nem csak az idősebb korosztály. Egy Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei faluban élő középiskolás lány szerint a magyar termékek egy része minőségben meghaladja a külföldről importált termékek nagy részét.

A kistermelők odafigyelnek arra, hogy megfelelő minőségű áruk kerüljenek a polcaikra, egészen megfizethető áron. A környezettudatosság lényegesen kihat az élelmiszer- és élvezeti cikkekre is. Számomra ez nyomós ok a magyar termékek vásárlása mellett

- írta. Nem mindenki hisz azonban abban, hogy mindenképpen a magyar termelőket kellene támogatni, hiszen lehet hogy a "magyar barackot" román vendégmunkások szedték le napszámban, míg a külföldi tulajdonú gyárban, boltban magyarok dolgoznak:

Nem hiszem, hogy a protekcionizmus hosszú távon jót tesz a magyar gazdaságnak. Az EU-n belül mindenki azt termelje, amit jobban tud. EU-n kívülre nagyobb vámokat. Miért támogassam jobban a vendégmunkásokkal dolgoztató külföldi tulajt egy határon túli magyar tulajdonban lévő határon túli magyarokat foglalkoztató üzemmel szemben?

- fejtette ki véleményét a témáról egy megyeszékhelyen élő, 25-34 év közötti férfi válaszadó.

Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!

A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)

Kevés vagy sok a magyar termék a polcokon?

Az egy dolog, hogy felmérjük, kiszámoljuk, mekkora arányban vannak a boltok polcain magyar élelmiszerek, az viszont más kérdés, hogy a vásárlóknak ez az arány így megfelel, esetleg kevésnek tartják, vagy úgy hiszik, sok a magyar termék, de lehetne még több. A válaszadóink 6 százaléka úgy látja, kifejezetten sok a magyar termék a boltokban, míg 12 százalék szerint ellenkezőleg: egyértelműen kevés a magyar élelmiszer. Legtöbben azok vannak, akik szerint lehetne valamivel több magyar élelmiszer (31,3%), viszont 28 százalék szerint éppen megfelelő a külföldi és hazai termékek aránya.

Az már fogósabb kérdés, hogy mivel lehetne arra ösztönözni a vásárlókat, hogy meg is vegyék a magyar termékeket. Az egy dolog, hogy folyamatosan növelik az arányt, mert önmagában az, hogy hazai, még kevés vásárlót motivál, hogy megvegye az élelmiszert. Ebből a kérdésből kitűnik, hogy mégsem tűnt el a magyarok árérzékenysége: a legtöbb válaszadó (60,4%) azt várná, legyen jobb áron a hazai termék, mint a külföldi. A jobb minőséget (56,2%) és nagyobb választékot (42,9%) is sokan preferálnák. Népszerűek lennének a helyi kistermelők ismert, kedvel termékei is, ha megjelennének a diszkontok polcain (42,4%).

Vannak viszont, akiket semmivel sem lehetne motiválni, hogy hazait vegyenek. "A magyar termék garancia a rossz minőségre, így ha tehetem akkor nem vásárolok magyar terméket. A >>nemzettudat<< meg >>hazaszeretet<< nem ízesíti meg az ételt, nem is teszi egészségesebbé és nem is teszi olcsóbbá" - írta egy megyeszékhelyen élő 50-64 év közötti férfi. 

Bár kevesebben választották, mégsem elhanyagolható arányban azokat a válaszokat, amelyek arra utalnak: a vásárlást jobb tájékoztatással lehetne motiválni, és ez a szöveges válaszokban is sokszor megjelent. A termék származási helyének egyértelműbb jelzésétől a beszállítókkal készült interjúkon át a külön magyar polc kialakításáig sokféle motiváció létezne, amelynek a kulcsa a kommunikáció a kereskedők részéről.

A saját márka árban megfelel, de a jelzéseket keresnem kell egy-egy csomagoláson arra vonatkozóan hogy hol termelték. Annyi mindent kell ma már egy csomagoláson feltüntetni, hogy picik a betűk, keresni kell a magyar szöveget és pont a lényeget nem lehet elolvasni

- írta egy 50-64 év közötti fővárosi nő. Egy 65 év feletti budapesti férfi szintén korrekt tájékoztatást és minőséget vár:

Mifelénk kizárólag "mézédes" dinnye, barack, eper, stb., "Vecsési káposzta" kapható, ahelyett, hogy a termék fajtáját tüntetnék fel. 

Nagyon kis arányban, de a kitöltők között megjelent az igény rá, hogy legyen több magyar vegán termék - úgy tűnik ez egy piaci rés, hiszen a vegánok jellemzően más fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vennének a vásárlásaikkor, ha tudnák azt érvényesíteni.

A favorit a magyar zöldség, gyümölcs

Arra is rákérdeztünk, hogy mely terméktípusokból látnának még több hazai árut a boltokban: a válaszadók egyértelműen a zöldségek (81,5%) és gyümölcsök (80,5%) részlegén várna változást. Ezeket a kategóriákat a nyers húsok (58,9%), tejtermékek (58,8%) és tojás (58,3%) követte nagy lemaradással. Legkevésbé a müzli, kukoricapehely, puffasztott rizs, élesztő és az alkoholos italok terén érezték szükségesnek a válaszadók, hogy nőjön a hazai termékek kínálata. 

A válaszadók által megadott választási lehetőségek közt szintén előfordult a vegán termék, a fagylalt, és kifejezetten a hal, amelyek az eredeti kérdésben nem szerepeltek. 

Összegzés

A felmérés eredményei arra engednek következtetni, hogy az igény megvan a vásárlók részéről arra, hogy nőjön a magyar termékek választéka a boltok polcain, hogy könnyebben megállapítható legyen egy-egy termékről, honnan származik, vagy hogy a kedvenc boltlánca tegyen a fenntarthatóságért és a lokális gazdaság támogatásáért. Azonban ezeknek az igényeknek megvannak a maguk korlátai is. 

A legtöbb kifogás a magyar termékek árára, minőségére érkezett: a válaszadók hiányolják a külföldihez hasonlóan olcsó és jó minőségű termékeket. A másik gond a tájékoztatás hiányossága, és részben a bizalom hiánya is. A vásárlók sokszor nem tudják egyértelműen eldönteni csomagolás alapján, hazai terméket tartanak-e a kezükben - és vannak esetek, amikor nem hisznek a csomagolásnak. Az átcsomagolási botrányok a múltban megágyaztak a bizalmatlanságnak.

A szöveges válaszokból kiderült az is, hogy hiába lenne sok válaszadónak fontos, hogy magyar terméket vegyenek, egyszerűen nem engedhetik meg maguknak azt a "luxust", hogy az ár mellett más szempontot is figyelembe vegyenek. Ezért akkor vesznek magyart, ha az a legolcsóbb. 

Talán nem fillérekből kellene gazdálkodnia egy embernek, s akkor talán megtudná venni az átlag, a magyar terméket

- írta egy Komárom-Esztergom megyei városban élő 50-64 év közötti nő. Gyakran a kereskedőkön csapódik le az ebből az okból érzett elégedetlenség: sok panasz érkezett a drága termékekre. Megjelent viszont egy másik nézőpont is, amely szerint nem a diszkont árai magasak, hanem a keresetek az alacsonyak. 

A felmérésről

A kutatásunk nem reprezentatív. A Pénzcentrum kérdőívét 2021. április 8-a és június 11-e között 1024-en töltötték ki, nagyjából fele-fele arányban, 50,5 százalékban férfiak 49,5 százalékban nők. A válaszadók 3,1 százaléka 25 éven aluli, 13,7 százaléka 25-34 év közötti, 31,5 százaléka 34-49 év közötti, 30,5 százaléka 50-64 éves volt. A 65 év felettiek aránya 21,2%. A válaszadók 35,3 százaléka fővárosi, 40,1 százaléka városban, megyeszékhelyen él, 14,5 százalék pedig falun, községben. 

A teljes munkaidőben dolgozók aránya 52,8, a nyugdíjasoké 25,4 százalék. 4,4 százalék dolgozott részmunkaidőben, 2,2 százalék volt GYED-en/GYES-en, és 6,9 százalék szabadúszó, vállalkozó volt. A tanulók aránya 2,6 százalék, a munkanélkülieké 2,3. A válaszadók 52,3 százaléka végzett főiskolát, vagy egyetemet, 14,4 százaléknak a legmagasabb végzettsége OKJ vagy szakképzés, 28,3 százaléknak középiskola vagy gimnázium. 

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Zsongtak és tolongtak a vevők a magyar Kickstarteren: rengetegen csaptak le erre az egyedülálló termékre

Az első hazai közösségi piactéren sikeresen célba ért egy mézes kampány, amelyben a vásárlás mellett egy hartai termelő kaptárait is örökbe lehetett fogadni.

Újraindul a STRT Holding inkubációs programja, a Launchpad

Az STRT Holding közleménye szerint 8+30 millió forint befektetés és tapasztalt mentorgárda várja a jelentkezőket.

Egykor kubai textilmunkásoktól volt hangos, most közösségi finanszírozásból újul meg a patinás budapesti gyárépület (x)

A hiánypótló naturális, és letisztult berendezési trendeket kedvelő fotós közösség számára a Nordix már nem ismeretlen.

Óriásit húzott a magyar Kickstarter: ilyen lehetőség kevés alkalommal lesz 2024-ben, most bárki élhet vele

Ahogy Jeff Bezos, az Amazon alapítója híres mondása is szól: "A márkád az, amit az emberek mondanak rólad, amikor nem vagy ott.”

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2024. február 28. szerda
Ákos, Bátor
9. hét
KONFERENCIA
Tovább
GEN Z Fest 2024
A diákok 97% kedvezménnyel, a 27 év alattiak 92% kedvezménnyel regisztrálhatnak! Gyere Te is!
Retail Day 2024
Merre tovább, magyar kiskereskedelem?
EZT OLVASTAD MÁR?
Itt a Pénzcentrum App!
Clickbait-mentes címek és egyéb extrák a Pénzcentrum mobilapplikációban!
Most nem
Letöltöm