Csak idő kérdése volt a tragédia a bőnyi iskolában? Ezt nem vették észre a késelő kislányon

Nem túlzás kijelenteni, hogy egy egész ország szíve szorult össze hétfő délelőtt, amikor megérkeztek az első hírek a kis híján halálos kimenetelű bőnyi késelésről. Mint a Pénzcentrum is beszámolt róla, egy 12 éves kiskamasz lány szúrta szívtájékon egy osztálytársát, akik kórházba kellett szállítani - szerencsére már azóta túl van az életveszélyen.

Gyakorlatilag percek alatt kiderült, hogy a kevés híján gyilkossá lett kamaszlány szabályos halállistát vezetett a környezetében élőkről (ezt a rendőrség le is foglalta), és az is, hogy otthon az utóbbi időben azért nem minden volt rendben. De vajon mi vezethet egy 12 éves, még alig kamasz lányt oda, hogy gyilkolni akarjon, és mit tehetnek a szülők vagy a pedagógusok, hogy időben felismerjék az intő jeleket? Gyermekpszichológusokat kértünk helyzetelemzésre, és a válaszuk eléggé egybehangzó is volt.

Majdnem meghalt a diáklány

Brutális, és kis híján halálos eseménnyel indult ez a hét a Győr-Moson-Sopron megyei Bőny egyik iskolájában. Mint mi is megírtuk, az egyik tanórán egy 12 éves kislány egy 20 centiméter pengehosszúságú késsel szúrta hátba az előtte ülő társát, majd a kést kirántotta a testből és a földre dobta. A szúrás a rendőrség jelentése szerint szívtájékot ért, de a megtámadott kislány csodával határos módon túlélte a merényletet.

A tanítást felfüggesztették, sok gyerek azonnal haza is ment. A késelést elkövető kislányt kihallgatták és őrizetbe is vették, jelenleg előzetes letartóztatásban van (ami természetesen életkora miatt más, mint a felnőtteknél, de arra nem tértek ki, hogy pontosan mennyiben).

De mi vesz rá arra egy 12 éves kiskamaszt, hogy idáig eljusson? Mennyiben lehet a környezet, a szülők, a pedagógusok felelőssége az, hogy egy ilyen eset megtörténjen? ÉS ami talán a legfontosabb: kell-e attól tartani, hogy az efféle esetek most elszaporodnak majd? Stranigg Dóra pszichológussal igyekeztünk megválaszolni ezeket a kérdéseket.

Ezernyi minden kiválthat egy ilyen esetet

Stranigg Dóra pszichológus a Pénzcentrumnak a válaszadást úgy kezdte: természetesen a távolból nem lehet pontosan tudni, hogy pontosan mi vezethetett idáig, de az okok között több lehetséges megoldás is van.

Nehéz megválaszolni, hogy pontosan mi vehet rá egy kis kamaszt efféle cselekedetre, hiszen számos ok állhat a háttérben. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy ennek a gyermeknek a lelke nagyon sokszor és nagyon súlyosan sérült a múltban. Valószínűleg, ha ezeket a lelki sebeket megfelelő módon megfelelő szakemberek gyógyították volna, talán ezt a majdnem tragédiába torkolló esetet is sikerülhetett volna elkerülni. Természetesen állhat a háttérben egy otthoni vagy iskolai bántalmazás, egy nem megfelelően megdolgozott gyászfolyamat vagy akár egy súlyos kötődési zavar is

- mondta Stranigg Dóra. Azt is hozzátette, hogy szerinte a jelenlegi rendszerben nem kapják meg azt a figyelmet és ellátást a gyerekek és a kamaszok, amelyre pedig sokszor égető szükség lenne. Elárulta még azt is, hogy a szülő vagy a pedagógus mikor lépjen közbe, mikortól tehető fel, hogy baj van.

A gyermekek mentális egészségéért azzal tehetnénk a legtöbbet, ha megfelelő ellátó rendszer működne mind az iskolákban, mind pedig az államilag finanszírozott egészségügyi ellátásban. Ez lehetővé tenné, hogy bármilyen érzelmi vagy mentális zavar esetén idejében terápiás ellátást kapjanak a gyermekek. Ez sajnos nem valósul meg ma Magyarországon. Azt gondolom azonban, hogy a szülők és pedagógusok azzal tudnak a legtöbbet segíteni, ha minél többet beszélgetnek a gyermekekkel és kamaszokkal egyaránt. Az értő figyelem óriási segítség lehet. Szólaljon meg a vészcsengő mindenkiben, ha egy gyermek hirtelen megváltozott viselkedés mintákat mutat vagy esetleg ha egy korábban lelkes, jókedvű, vidám gyerkőc lehangolttá, kedvtelenné vagy érdektelenné válik

- mondta még erről a pszichológus.

Lesz még ilyen?

Stranigg Dóra pszichológus arra is kitért, hogy ez a kis híján végzetes támadás nem csak a megszúrt diáklányban, de az osztály vagy a tágabb közösség körében is komoly hatást válthat ki. Itt pedig vissza is tértünk ahhoz, hogy megfelelő jelzőrendszer és mentálhigiénés segítség kellene.

Elképzelhetetlennek tartom, hogy az osztálytársak vagy a pedagógusok megfelelő mentálhigiénés segítség nélkül feldolgozzák az átélt helyzetet. Nagyon sokszor tapasztalom ilyesfajta helyzetekben a bagatellizálást vagy egyfajta “nem kell erről annyit beszélni” hozzáállást, ami valójában csak elfojtására sarkallja a gyermekeket és felnőtteket egyaránt. A trauma feldolgozásának hiánya könnyen vezethet akar poszttraumás stressz zavarhoz

- mondta Stranigg Dóra. Végezetül megkérdeztük azt is, ami talán a legfontosabb: kell-e attól tartanunk, hogy a hasonló esetek elharapóznak?

Nagyon szeretném hinni, hogy nem kell attól tartanunk, hogy elharapóznak az ilyen esetek Magyarországon, azonban ahogy korábban is említettem, ehhez nagy szükség lenne a megfelelő ellátórendszer kiépítésére és esetleg mentálhigiénés prevenciós programok megszervezésére

- zárta gondolatait a pszichológus.

Miért nem lépett közbe senki?

Nem lehet azt várni, hogy a társakban ne okozzon traumát ez a szörnyű eset - ezt mondta a Pénzcentrum kérdésére Csík Veronika klinikai gyermek- és mentálhigiéniai szakpszichológus. A szakértő szerint borítékolható, hogy a megszúrt kislány osztálytársai és barátai is komoly lelki megterhelésként élik meg a helyzetet.

Traumatikus hatása biztosan lesz a társakra, bár úgy hallottam, hogy pszichológusok ugyan segítettek, de a traumának mindig vannak hosszú távú hatásai, amik viszont talán nem azonnal jönnek majd elő. Általános bizalomvesztést okozhat a környezetben, és joggal

- mondta Csik Veronika. Azt is hozzátette, hogy szerinte az eset azért is történhetett meg, mert a jelzőrendszer egész egyszerűen nem kapcsolt be, amikor igazán kellett volna - de egész biztosan voltak pedig előjelei az esetnek.

A jelzőrendszer súlyos diszfunkcionalitása az, amit ebben az esetben látunk. Az iskolások már akkor traumatizálódtak, amikor a bullying, a bántalmazás elkezdődött, mert soha nem azzal indul el az egész, hogy valaki késsel támad a másikra. A bullyingot azonban hajlamosak vagyunk "bagatellizálni", nem adunk segítséget, választ erre. Ha viszont nem állítjuk meg idejében, akkor a bántalmazó azt is érezheti, hogy tovább mehet a csúfolódásnál - jön a lökdösődés, fenyegetőzés, és így tovább, amíg késelés lesz belőle. Valahol a környezet normalizálta ezt a traumát, mert nem reagált rá. Egy iskolai bántalmazásnál (vagy akár az internetes bullyingra) mindig választ kellene adni – vannak is erre programok, ezt használni is lehetne. A rendszerhiba ott jelentkezik, ha erre semmilyen választ nem adunk

- mondta a szakember.

Nincs olyan, hogy halállistát ír a gyerek

Csík Veronika arra is kitért, hogy bár logikusan a pedagógusoktól, a jelenlévő felnőttektől várnánk a bullying, a bántalmazás "lekapcsolását", alapos oka is lehet annak, hogy ez most, Bőnyben sem történt meg.

Nyilván ilyenkor felmerül az is, hogy a tanárok miért nem léptek közbe, miért hagyták, hogy idáig fajuljon a dolog? A helyzet viszont sajnos az, hogy maguk a pedagógusok is egy bántalmazó rendszer elszenvedői, ha az oktatási rendszerre gondolunk, tehát ők maguk sem mindig tudnak hathatósan fellépni a bántalmazás ellen, hiszen ők maguk is rengeteg esetben elszenvedői ennek

- mondta erről a szakpszichológus. Kitért még arra is, hogy olyan normális esetben nem létezik, hogy egy 12 éves kiskamasz lány halállistát írjon - tudatosan vagy sem, ez volt az a segélykiáltás, ami észre kellett volna vennie a környezetének.

Hibaként róhatjuk fel a jelzőrendszernek, pontosabban a kompetens szakmai gárda hiányának, hogy senki nem vette észre a segélykiáltást - az ugyanis, hogy a végül kést ragadó kiskamasz lány viselkedése ennyire megváltozott, az ennek tekinthető, amit viszont nem vettek észre. A lány pedig azt érezhette, hogy nem kap segítséget még a segélykiáltás ellenére sem, így nem tett mást, mint továbbvitte a traumát azzal, hogy késsel megszúrta az egyik osztálytársát

- zárta gondolatait Csík Veronika.