Ettől rettegnek csak igazán a magyar vállalkozások: pedig nem is ismerik

Idén szeptember 14-én életbe léptek az Európai Unió PSD2 irányelvének nyílt bankolással kapcsolatos rendelkezései, amelyek kötelezték a bankokat egy olyan fejlesztői környezet létrehozására, amihez külső szolgáltatók - a megfelelő engedély birtokában - hozzáférhetnek. A direktíva célja, hogy lehetővé tegye harmadik félnek olyan szolgáltatások fejlesztését, amelyek egyszerűbbé és olcsóbbá teszik az online számlázóprogrammal rendelkező ügyfelek vállalkozással, számlázással, pénzügyekkel és bankolással kapcsolatos adminisztrációját és ügyintézését. Habár az elmúlt másfél évben rengeteg helyről lehetett hallani a közelgő változások életbe lépéséről - főleg annak többszöri elhalasztása kapcsán -, az érintettek nagy része még mindig nem elég informált. A Számlázz.hu több mint ezer online számlával rendelkező vállalkozót megkérdező kutatásának* eredménye szerint a válaszadók több mint fele, 51 százaléka még soha nem hallott a nyílt bankolásról. 92,8 százalék pedig állítja, hogy a bankjától sem kapott tájékoztatást a változások lényegéről és annak kezdetéről.

A nyílt bankolással szembeni bizalmatlanságot jelzi, hogy a kutatás szerint a válaszadók 74 százaléka nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek. A bizalmatlanság legfőbb oka az ismeretek hiánya, a megkérdezettek nagy valószínűséggel nincsenek tisztában azzal, hogy harmadik fél abban az esetben férhet hozzá az adataikhoz, ha megszerezte a szükséges engedélyt. Ehhez pedig közel banki szintű biztonsági követelményeknek kell megfelelniük. Ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a fenti arány jelentősen csökken, ha a számlatörténet "megmutatása" azzal járna, hogy a megkérdezettek olcsóbban bankolhatnak, vagy olyan szolgáltatásokat kapnak, amelyekkel időt spórolnak. Ez esetben a válaszadóknak már csak 53 százaléka nem mutatná meg a számlatörténetét egy idegennek.

A kutatásban részt vevő vállalkozók nagy részének, 67 százalékának vannak félelmei a nyílt bankolás bevezetésével kapcsolatban. Legtöbben attól félnek, hogy visszaélnek az adataikkal, ezt a lehetőséget a válaszadók 82 százaléka jelölte meg. Pozitív hatásként a legtöbben azt várják, hogy olyan szolgáltatásokat fognak kapni, amelyek kényelmesebbé és gyorsabbá teszik a vállalkozói munkájukat és az ügyintézést.

Habár a legtöbb hazai bank igyekezett betartani a határidőt és hozzáférhetővé tenni egy olyan felületet és annak leírását tartalmazó dokumentációt, amihez külső szolgáltatók csatlakozhatnak (API), néhány kivételtől eltekintve nagy részük nem teljesítette a törvényben előírtakat. Ugyan mind a tizennégy hazai bank megnyitotta a tesztkörnyezetét, a legtöbb felületén csak a dokumentáció érhető el az API-król, a tesztelésre nincs lehetőség. Vállalati oldalon sem tolonganak a jelentkezők: eddig mindössze négy fintech cég szerezte meg a Magyar Nemzeti Banktól az ún. AISP engedélyt, melynek értelmében - az ügyfelek hozzájárulása után - hozzáférhetnek az ügyfelek banki adataihoz annak érdekében, hogy olcsóbb és egyszerűbb digitális pénzügyi szolgáltatásokat nyújtsanak számukra.