A kis- és középvállalkozások nagyobb alkalmazkodást várnak a bankoktól

A prágai konferencia résztvevői a meglevő nehézségek közül is kiemelték azokat, amelyek a mikrovállalati szegmens szereplőit sújtják. Ezek az ügyfelek igényeiket tekintve a lakossági ügyfelekhez hasonlítanak (gyors, kevés dokumentációval járó, tárgyi fedezetet nem igénylő finanszírozási szükséglet), adottságaikat tekintve azonban összetett képet mutatnak (számosságuk és kiszolgálásuk miatt lakossági, azonban a vonatkozó pénzügyi, számviteli és adózási szabályok miatt vállalati sajátosságok). Ennek következtében a különböző európai pénzintézetek a mikrovállalatok specialitásaihoz igazodva, más-más "választóvonal" mentén, ezáltal más-más üzleti megközelítéssel igyekeznek a lakossági és vállalati üzletágba integrálni és finanszírozni ezen vállalkozásokat, gyakran akár eltérve az EU által a létszám- és árbevétel nagysága alapján kialakított KKV definíciótól.

"Új típusú hitelezési szemlélet, megfelelő értékelési eljárás kialakítása és az ügyfelekhez fűződő szoros kapcsolat kialakítása szükséges." - mondta a konferencián résztvevő Kaló Ágnes, a Scale Consulting bankfejlesztési tanácsadó cég vezető tanácsadója. "Magyarországon is érvényesülnek a közép-kelet-európai régióban uralkodó trendek. A KKV-k finanszírozási problémáit csakis a folyamatos, ügyfél- és ügylet-figyelésen és elemzéseken alapuló új szemléletű tapasztalati bírálat, és a cash-flow alapú hitelkockázat-menedzsment adhatja. Vagyis az a bank válhat a KKV-k igazi "házi bankjává", amely a vállalkozást pénzügyi tanácsadó partnerként végig tudja kísérni, komplex tanácsadói és szolgáltatói tevékenységgel támogatni.

Magyarországon az európai uniós csatlakozást követően jelentősen megnőtt a kis- és középvállalkozások finanszírozási igénye. Annak ellenére, hogy a bankok ezt igyekeznek kielégíteni, a vállalkozások közel 80%-a hitel nélkül gazdálkodik. Ugyanez az arány az Európai Unió átlagában 15-20%. A vállalkozások széles körének tőkeellátottsága tehát igen alacsony - ami egyrészt külső finanszírozási szükségletet generál, másrészt kevéssé szolgálhat hitel fedezetéül.

Általános forrás kereslet és kínálat

Magyarország európai uniós csatlakozása, a külföldi lehetőségek bővülése a versenyképességi és tőkeellátottsági gonddal küzdő kisvállalkozásokat nem hozta tényleges versenyhelyzetbe. Tény, hogy a magyarországi vállalkozók jó része úgy gondolja, hogy a talpon maradáshoz alkalmazkodnia kell a megváltozott versenykörülményekhez.. Ehhez fejlesztésekre, újításokra van szükség, ám a jó ötletek mellől gyakran hiányzik a megvalósításhoz szükséges forrás.

"A KKV-k számára a fejlesztéshez szükséges pénzeszközök megszerzése arányosan nehezebb és költségesebb, mint a nagyvállalatok hitelhez jutása, ráadásul a kölcsönök igénybevételekor az átlagosnál nagyobb kockázatot vállalnak." - mondta Kaló Ágnes. "Az egyre nagyobb arányú deviza hitelek árfolyamkockázati kezelésével a KKV-k zöme nem foglalkozik, nem tekintik komoly veszélynek. A nagyobb kockázat és az adminisztratív terhek szükségessé és indokolttá teszik, hogy a hitelt nyújtók az átlagosnál kedvezőbb elbírálásban részesítsék őket, és fejlesztésükhöz kiegészítő, támogató konstrukciókat is alkalmazzanak. A banki ügyintézés lassúsága és bonyolultsága sokakat meggátol a hitelfelvételben. Ez általában nem az információ hiányán vagy elérhetetlenségén múlik, de a vállalkozók több támogatást és szakmai segítséget várnak a bankoktól, hogy könnyebben eligazodjanak a hitel igénylés menetében és a szükséges dokumentumok között. Nehézséget okoz a számítások, üzleti tervek készítése, illetve a megfelelő fedezet biztosítása. A bankok szempontjából pedig bizalmatlanságot okoz, hogy a vállalkozók a jobb pozíció érdekében nem mindig a valóságnak megfelelő adatokat adnak meg."

KKV hitelezés számokban

Ha nem is a szükséges sebességgel, de a bankok jelentős lépéseket tettek az elmúlt években ezen a téren. Egyre több bankpiaci szereplő jelenik meg egyre nagyobb hitelösszegekkel a mikro-, kis- és középvállalkozási hitelek piacán. Ugyanakkor a KKV-k közül hitelt felvevők aránya jelentősen csökkent: míg 2004-ben a KKV-k 13,9 %-a vett felé hitelt, ugyanez az arány 2005-ben 9,6 %, 2006-ben pedig alig 6,5 % volt.

A felvett hitelek összegének alakulása ezzel ellentétes irányt mutat; az átlagos összeg 2004-ről 2007-re közel 44%-kal nőtt. A pénzügyi szektor 2007. első negyedévéről készült PSZÁF gyorsjelentés szerint a vállalati hitelállomány egészében csökkent és emiatt csökkent az első negyedévben a bankok teljes hitelállománya, ugyanakkor KKV-k súlya a vállalati hiteleken belül megnövekedett.

"Tapasztalatunk szerint a hiteleket már nem elsősorban a likviditási problémák kezelésére, vagy kisebb beruházásokra, hanem nagyobb projektek finanszírozására veszik igénybe a vállalkozások. A piaci lehetőséget felismerve egyre több hiteltermék jelenik meg a piacon és egyre több bank kínál egyedi megoldásokat. A vállalkozók abban bíznak, hogy ez a trend - kiegészülve az egyszerűsített banki ügyintézéssel, a bankok által nyújtott szakmai segítséggel és egyedi konstrukciókkal - a jövőben tovább erősödik. Egy megerősödött kis- és középvállalkozói szektor ugyanis az egész gazdaság érdekét szolgálja." - mondta Kaló Ágnes.